Változhatnak a vámjogi képviselet szabályai

Szerző: dr. Falcsik István
Dátum: 2018. július 23.
Címkék: , , ,
Rovat:
2018. január elsejével új vámtörvény lépett életbe, vámigazgatási ügyekben ettől kezdve kizárólag a vámjogszabályokat lehet alkalmazni. A leginkább kézzelfogható változás, hogy vámigazgatási ügyben – amennyiben az ügyfél nem kíván személyesen eljárni – immár kizárólag vámjogi képviselő járhat el. Bár a szabályozás nem régi, ennek ellenére indokolttá vált a módosítása, amely szerint a vámjogi képviselői feladat ellátásába bevonható harmadik fél is.

Mit is jelent a vámjogi képviselet a hatályos szabályozás szerint?

A vámjogszabályok keretét adó Európai Vámkódex szerint a gazdálkodók vámügyeik intézésére vámjogi képviselőt vehetnek igénybe. A rendelkezések szerint bárki nem lehet vámjogi képviselő, a jogszabály meghatározza általános feltételeket a képviselő személyét illetően, de az egyes eljárás-típusoknál további specifikációkkal szűkebb személyi kör került meghatározásra. Példaként említve, vámigazgatási jogorvoslati ügyben, vámjogi képviselőként kizárólag  „rendelkező személy” járhat el. A jogalkotó szándéka a vámjogi képviselő alkalmazásával egyértelműen az volt, hogy képviselőként olyan személyek járjanak el az eljárás során, akik megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a vámjogszabályok területén.

Az vámjogi képviseletnek két formája ismert, a közvetett és a közvetlen vámjogi képviselő. Ahogy a fentiekben említettem, minden vámigazgatási ügyben vámjogi képviselő jár el, ezért a feleknek a képviselet során meg kell állapodniuk abban, hogy a kétfajta képviseleti formából melyiket fogják alkalmazni, és ennek tényét a hatóság felé is be kell jelenteni.

A vámjogi képviselettel egy, a vámjogszabályok által szabályozott képviseleti rendszer alakul ki a vámigazgatási ügyekben, ahol a megbízó és a vámhatóság közé a vámjogi képviselő ékelődik be. Ebben a hármas kapcsolatban eddig alvállalkozók alkalmazására nem volt lehetőség.

Harmadik fél is lehet vámjogi képviselő a tervek szerint

A jelenleg beterjesztett változtatás lehetőséget teremt arra, hogy a megbízott a vámjogi képviseletre vonatkozó megbízást harmadik fél részére továbbadhatja, ha a megbízó a harmadik fél részére is ad vámjogi képviselet ellátására vonatkozó megbízást. A harmadik fél a megbízást nem adhatja tovább.

A változtatással a jogalkotó szándéka az akart lenni, hogy a vámszolgáltatást nyújtók mozgásterét bővítsék, azaz a megbízótól érkező feladatokat akkor is el tudják látni, ha egy adott időszakban kapacitáshiánnyal küzdenek.

Kérdés azonban, hogy a változtatás megoldja-e ezt a problémát, ugyanis a módosítást követően is egyértelmű, hogy a vámigazgatási ügyben a vámhatóság egyetlen megbízottat tekint vámjogi képviselőnek. Ugyanakkor a vámjogi egyetemlegességre és a vámteher megfizetésért való szabályrendszerre tekintettel felmerülhet a bevont alvállalkozó adóssá nyilvánításának lehetősége, mivel a vámigazgatási eljárásban tevékenyen részt vesz.

További kérdés lehet még, hogy a bevont harmadik fél tevékenységéért a vámjogszabályokra tekintettel milyen mértékben felelős a vámjogi képviselő, valamint a harmadik fél tevékenységét nem lehet-e a vámjogi képviselet továbbdelegálásának tekinteni.

Amennyiben elfogadásra kerül a fenti módosítás, azoknak a vámjogi képviseletet nyújtó gazdálkodóknak, akik alvállalkozóval teljesítik a szolgáltatásukat át kell tekinteni, hogy a változtatás miként érinti a felelősségi rendszerüket.

A bejegyzés szerzője dr. Falcsik István, az RSM Hungary Vám-, jövedéki és termékdíj tanácsadás, üzletágvezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek:


NAV: változtak ingatlan-bérbeadással kapcsolatos adószabályok
2019. február 15.

NAV: változtak ingatlan-bérbeadással kapcsolatos adószabályok

Január 1-je óta az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem megállapításakor nem kell bevételként figyelembe venni az ingatlan használatával összefüggő, bérlőre áthárított díjat, jellemzően a közüzemi szolgáltatások díját - hívja fel a figyelmet az adóhatóság a honlapján.

Hogyan adóztak a rómaiak? – A képrombolások kora (11. rész)
2019. február 15.

A VIII. században III. Leon császár megvédte Európát a muszlim hódításoktól, mégis a képrombolások révén híresült el. A több mint egy évszázadon át tartó vallási őrület gyakran szolgált politikai célokat is a császárok és a pápák küzdelmében. A képek tiszteletét támogatók közül többeket szentté avattak e tevékenységükért, és nem utolsó sorban, de a képrombolások korából nőtt ki a jellegzetes ortodox ikonfestészet és mozaikművészet.

A nyugdíjasok jövedelmei utáni közterhek 2018-ban és 2019-ben
2019. február 14.

A nyugdíjas magánszemélyek többféle lehetőség közül választhatnak, ha jövedelemre kívánnak szert tenni. Ezen kívül olyan jövedelmeket is szerezhetnek, amelyek nem az általuk végzett tevékenységből származnak. Az Adó szaklap írása áttekinti, hogy milyen közteherfizetési-kötelezettségeket kell teljesíteni a különböző jogcímeken szerzett jövedelmek után.