2018. január elsejével új vámtörvény lépett életbe, vámigazgatási ügyekben ettől kezdve kizárólag a vámjogszabályokat lehet alkalmazni. A leginkább kézzelfogható változás, hogy vámigazgatási ügyben – amennyiben az ügyfél nem kíván személyesen eljárni – immár kizárólag vámjogi képviselő járhat el. Bár a szabályozás nem régi, ennek ellenére indokolttá vált a módosítása, amely szerint a vámjogi képviselői feladat ellátásába bevonható harmadik fél is.
Mit is jelent a vámjogi képviselet a hatályos szabályozás szerint?
A vámjogszabályok keretét adó Európai Vámkódex szerint a gazdálkodók vámügyeik intézésére vámjogi képviselőt vehetnek igénybe. A rendelkezések szerint bárki nem lehet vámjogi képviselő, a jogszabály meghatározza általános feltételeket a képviselő személyét illetően, de az egyes eljárás-típusoknál további specifikációkkal szűkebb személyi kör került meghatározásra. Példaként említve, vámigazgatási jogorvoslati ügyben, vámjogi képviselőként kizárólag „rendelkező személy” járhat el. A jogalkotó szándéka a vámjogi képviselő alkalmazásával egyértelműen az volt, hogy képviselőként olyan személyek járjanak el az eljárás során, akik megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a vámjogszabályok területén.
Az vámjogi képviseletnek két formája ismert, a közvetett és a közvetlen vámjogi képviselő. Ahogy a fentiekben említettem, minden vámigazgatási ügyben vámjogi képviselő jár el, ezért a feleknek a képviselet során meg kell állapodniuk abban, hogy a kétfajta képviseleti formából melyiket fogják alkalmazni, és ennek tényét a hatóság felé is be kell jelenteni.
A vámjogi képviselettel egy, a vámjogszabályok által szabályozott képviseleti rendszer alakul ki a vámigazgatási ügyekben, ahol a megbízó és a vámhatóság közé a vámjogi képviselő ékelődik be. Ebben a hármas kapcsolatban eddig alvállalkozók alkalmazására nem volt lehetőség.
Harmadik fél is lehet vámjogi képviselő a tervek szerint
A jelenleg beterjesztett változtatás lehetőséget teremt arra, hogy a megbízott a vámjogi képviseletre vonatkozó megbízást harmadik fél részére továbbadhatja, ha a megbízó a harmadik fél részére is ad vámjogi képviselet ellátására vonatkozó megbízást. A harmadik fél a megbízást nem adhatja tovább.
A változtatással a jogalkotó szándéka az akart lenni, hogy a vámszolgáltatást nyújtók mozgásterét bővítsék, azaz a megbízótól érkező feladatokat akkor is el tudják látni, ha egy adott időszakban kapacitáshiánnyal küzdenek.
Kérdés azonban, hogy a változtatás megoldja-e ezt a problémát, ugyanis a módosítást követően is egyértelmű, hogy a vámigazgatási ügyben a vámhatóság egyetlen megbízottat tekint vámjogi képviselőnek. Ugyanakkor a vámjogi egyetemlegességre és a vámteher megfizetésért való szabályrendszerre tekintettel felmerülhet a bevont alvállalkozó adóssá nyilvánításának lehetősége, mivel a vámigazgatási eljárásban tevékenyen részt vesz.
További kérdés lehet még, hogy a bevont harmadik fél tevékenységéért a vámjogszabályokra tekintettel milyen mértékben felelős a vámjogi képviselő, valamint a harmadik fél tevékenységét nem lehet-e a vámjogi képviselet továbbdelegálásának tekinteni.
Amennyiben elfogadásra kerül a fenti módosítás, azoknak a vámjogi képviseletet nyújtó gazdálkodóknak, akik alvállalkozóval teljesítik a szolgáltatásukat át kell tekinteni, hogy a változtatás miként érinti a felelősségi rendszerüket.
A bejegyzés szerzője dr. Falcsik István, az RSM Hungary Vám-, jövedéki és termékdíj tanácsadás, üzletágvezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.
Kapcsolódó cikkek:
Trump pert indított az adóbevallásait bekérő ügyész ellen
2019. szeptember 20.
Donald Trump amerikai elnök pert indított az adóbevallásait peres úton bekérő ügyész ellen New Yorkban. A manhattani kerületi ügyész nyolc évre visszamenőleg kérte be Donald Trump és családja adóbevallási dokumentumait.
Kis magyar pénztörténet – Ezüsttől az aranyig (5. rész)
2019. szeptember 20.
A pénzeknek is megvan a maguk története. Ez gyakran kapcsolódik nevezetes történelmi eseményekhez, uralkodókhoz, de az is előfordult – többször is –, hogy magával a pénzzel írtak történelmet. Ilyen események a magyar históriában is előfordultak. Egyes esetekben ez nemzeti nagyságunkat tükrözte, máskor viszont sorstragédiánk megjelenési formája volt. Sorozatunk ötödik részében XIX. század második felének pénztörténetét, annak részeként az aranyalapú korona bevezetését mutatjuk be.
Elszámolható üzemanyagárakat közölt a NAV
2019. szeptember 19.
A NAV közzétette honlapján a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolásban októberben alkalmazható üzemanyagárakat.
Használjuk az Ügyfélkaput, lépésről-lépésre! – 2. rész
2019. szeptember 19.
A mintegy négymillió felhasználó többsége a tapasztalatok szerint nem használja ki az Ügyfélkapu alapfunkcióit sem, pedig azok igazán hasznos lehetőségeket kínálnak. Sorozatunk második részében is azok közül a funkciók közül mutatunk be néhányat - lépésről-lépésre, kattintásról-kattintásra - amelyeket igazán hasznosnak találunk.
Idén kevesebb adózótól több civil részesült az egyszázalékos támogatsából
2019. szeptember 18.
Közel 16,5 milliárd forintot ajánlottak fel az adózók az egyházak, civil szervezetek és a kiemelt költségvetési előirányzat javára. Ez több mint 2 milliárddal haladta meg a tavalyi teljes 1%-ot. 165 millió Ft-tal, idén újra a Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány részesülhet a legtöbb felajánlásból - közölte a NIOK Alapítvány.