Változhatnak a vámjogi képviselet szabályai

Szerző: dr. Falcsik István
Dátum: 2018. július 23.
Címkék: , , ,
Rovat:
2018. január elsejével új vámtörvény lépett életbe, vámigazgatási ügyekben ettől kezdve kizárólag a vámjogszabályokat lehet alkalmazni. A leginkább kézzelfogható változás, hogy vámigazgatási ügyben – amennyiben az ügyfél nem kíván személyesen eljárni – immár kizárólag vámjogi képviselő járhat el. Bár a szabályozás nem régi, ennek ellenére indokolttá vált a módosítása, amely szerint a vámjogi képviselői feladat ellátásába bevonható harmadik fél is.

Mit is jelent a vámjogi képviselet a hatályos szabályozás szerint?

A vámjogszabályok keretét adó Európai Vámkódex szerint a gazdálkodók vámügyeik intézésére vámjogi képviselőt vehetnek igénybe. A rendelkezések szerint bárki nem lehet vámjogi képviselő, a jogszabály meghatározza általános feltételeket a képviselő személyét illetően, de az egyes eljárás-típusoknál további specifikációkkal szűkebb személyi kör került meghatározásra. Példaként említve, vámigazgatási jogorvoslati ügyben, vámjogi képviselőként kizárólag  „rendelkező személy” járhat el. A jogalkotó szándéka a vámjogi képviselő alkalmazásával egyértelműen az volt, hogy képviselőként olyan személyek járjanak el az eljárás során, akik megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a vámjogszabályok területén.

Az vámjogi képviseletnek két formája ismert, a közvetett és a közvetlen vámjogi képviselő. Ahogy a fentiekben említettem, minden vámigazgatási ügyben vámjogi képviselő jár el, ezért a feleknek a képviselet során meg kell állapodniuk abban, hogy a kétfajta képviseleti formából melyiket fogják alkalmazni, és ennek tényét a hatóság felé is be kell jelenteni.

A vámjogi képviselettel egy, a vámjogszabályok által szabályozott képviseleti rendszer alakul ki a vámigazgatási ügyekben, ahol a megbízó és a vámhatóság közé a vámjogi képviselő ékelődik be. Ebben a hármas kapcsolatban eddig alvállalkozók alkalmazására nem volt lehetőség.

Harmadik fél is lehet vámjogi képviselő a tervek szerint

A jelenleg beterjesztett változtatás lehetőséget teremt arra, hogy a megbízott a vámjogi képviseletre vonatkozó megbízást harmadik fél részére továbbadhatja, ha a megbízó a harmadik fél részére is ad vámjogi képviselet ellátására vonatkozó megbízást. A harmadik fél a megbízást nem adhatja tovább.

A változtatással a jogalkotó szándéka az akart lenni, hogy a vámszolgáltatást nyújtók mozgásterét bővítsék, azaz a megbízótól érkező feladatokat akkor is el tudják látni, ha egy adott időszakban kapacitáshiánnyal küzdenek.

Kérdés azonban, hogy a változtatás megoldja-e ezt a problémát, ugyanis a módosítást követően is egyértelmű, hogy a vámigazgatási ügyben a vámhatóság egyetlen megbízottat tekint vámjogi képviselőnek. Ugyanakkor a vámjogi egyetemlegességre és a vámteher megfizetésért való szabályrendszerre tekintettel felmerülhet a bevont alvállalkozó adóssá nyilvánításának lehetősége, mivel a vámigazgatási eljárásban tevékenyen részt vesz.

További kérdés lehet még, hogy a bevont harmadik fél tevékenységéért a vámjogszabályokra tekintettel milyen mértékben felelős a vámjogi képviselő, valamint a harmadik fél tevékenységét nem lehet-e a vámjogi képviselet továbbdelegálásának tekinteni.

Amennyiben elfogadásra kerül a fenti módosítás, azoknak a vámjogi képviseletet nyújtó gazdálkodóknak, akik alvállalkozóval teljesítik a szolgáltatásukat át kell tekinteni, hogy a változtatás miként érinti a felelősségi rendszerüket.

A bejegyzés szerzője dr. Falcsik István, az RSM Hungary Vám-, jövedéki és termékdíj tanácsadás, üzletágvezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek:


Kata adózás lényege – 4. rész
2019. április 18.

Kata adózás lényege – 4. rész

Mikor állhat fenn egy kisadózó vállalkozás esetében a munkaviszonnyá történő minősítés veszélye? Melyek azok a körülmények, amelyek fennállása megdönti a munkaviszony vélelmét? Cikksorozatunk aktuális részében ezeket a témákat járjuk körül.

Milliárdos költségvetési csalást leplezett le a NAV
2019. április 18.

Több száz munkaerő-közvetítéssel foglalkozó céget számolt fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A cégek a gyanú szerint milliárdos kárt okoztak a költségvetésnek azzal, hogy nem fizették a munkavállalók utáni járulékokat.

EuB: nem kell vámigazolás a termékexport adómentességéhez
2019. április 17.

Az Európai Unió Bírósága ítéletében megerősítette, hogy exportértékesítés esetén az adómentességnek nem feltétele a kiviteli vámeljárás lefolytatása – hívta fel a figyelmet a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda.

Nyers borostyánt foglalt le a NAV
2019. április 17.

Több mint 63 kilónyi nyers borostyánt találtak egy belépő autóban elrejtve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőrei a tiszabecsi ukrán-magyar határállomáson.

85 adózónál tártak fel jelentős adóhiányt
2019. április 17.

A NAV 85 adózónál tárt fel jelentős összegű adóhiányt az első negyedévben: 52 társaságnál és 33 magánszemélynél - derül ki a hivatal honlapján közzétett, 2019. március 29-ei állapotot tükröző adatokból.