Változtak a behajtási költségátalány szabályai

Szerző: Bardócz Iván
Dátum: 2016. március 25.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Március 24-én lépett hatályba a behajtási költségátalányról szóló törvény, ami a Ptk., illetve annak végrehajtási rendeletében e téren eddig érvényben lévő rendelkezéseket váltja ki.


A korábbi szabályozás lényege az volt, hogy a vállalkozások közötti szerződés esetén, ha a kötelezett fizetési késedelembe esett, köteles volt a jogosultnak a követelés behajtásával kapcsolatos kiadások fedezésére legalább 40 eurónak megfelelő (a késedelembe esés napján érvényes MNB deviza-középárfolyam alapján meghatározott) forintösszeget fizetni behajtási költségátalány jogcímen.

A behajtási költségátalány intézményének bevezetése hátterében a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv áll. Alapvető célját tekintve (a fizetési fegyelem erősítése a szerződéses kapcsolatok terén) a magyar előírások igazodtak az irányelvhez, azonban a Ptk. eddigi rendelkezései alapján ha a jogosult fél nem tartott igényt a behajtási költségátalányra, abban az esetben e szándékát jeleznie kellett a kötelezett felé, míg az irányelvből inkább az következett, hogy a jogosultnak megvan ugyan a jogosultsága a behajtási költségátalány követelésére, de szabadon dönthet arról, hogy élni kíván-e azzal és ha nem, arról nincs szükség jognyilatkozatot tennie.

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

Az intézmény magyarországi bevezetését követően széles vita bontakozott ki, ugyanis a behajtási költségátalány egyáltalán nem illeszkedik sem a Ptk. klasszikus magánjogi intézményei közé, sem a mindennapos késedelemmel működő magyar gazdaság kereteibe, továbbá a hiányos szabályozás nem tért ki a számviteli, adózási kérdésekre sem, így e téren csak az állami adóhatóság tájékoztatói adtak iránymutatást.

A most kihirdetett szabályozás ezt a helyzetet kívánja feloldani az alábbi új elemek bevezetésével:

  • A behajtási költségátalány alkalmazásának hatálya a korábbi szabályozáshoz képest leszűkül a kereskedelmi ügyletekre. Ennek megfelelően meghatározásra kerül a kereskedelmi ügylet, a szerződő hatóság és a vállalkozás fogalma.
  • Megfordul a szabályozásban a kötelezettség keletkezésének megközelítése. Nem „a kötelezett köteles” fizetési késedelem esetén behajtási költségátalányt fizetni, hanem „a jogosult tarthat arra igényt”.
  • Önkéntes teljesítés hiányában fizetési felszólítással kell érvényesíteni a behajtási költségátalányt, amire csak a késedelem bekövetkezésének napjától számított egy éves jogvesztő határidőn belül van lehetősége a jogosultnak. Átmeneti szabályt is tartalmaz a törvény, ugyanis annak hatálybalépését megelőzően kötött kereskedelmi ügyletekből eredő fizetési késedelemre is alkalmazni kell az egy éves jogvesztő határidőt azzal, hogy azt a törvény hatálybalépésétől (2016. március 24.) kell számítani.
  • A korábbi előírások alapján a késedelembe eső félnek a behajtási költségátalányt partnerével szembeni kötelezettségként azonnal el kellett számolnia az egyéb ráfordításokkal szemben. Az új előírások alapján a törvény hatálybalépésekor még fennálló ezen kötelezettségek összegét – ha azt ezen időpontig a jogosult még nem követelte – 2016. március 24-vel az egyéb bevételekkel szemben kell megszüntetni.
  • Az adminisztráció csökkentése érdekében a jogosultnak ez irányú szándéka esetén nem kell külön lemondania a költségátalányról. Ha a jogosult egy éven belül nem érvényesíti a behajtási költségátalányt, a kötelezett mentesül e szankció alól.

Továbbra is érvényesülnek a behajtási költségátalány alábbi jellemzői:

  • Annak összege független a pénztartozás összegétől (a valamivel több, mint 12 ezer forint összegű behajtási költségátalány érvényesíthető ezer forint és egymilliárd forint összegű tartozás esetében is) és a késedelembe esés időtartamától (1 nap, vagy 100 nap).
  • Az érintett felek a behajtási költségátalányt 40 eurónál magasabb összegben is meghatározhatják, de 40 eurótól alacsonyabb összegben nem. Továbbá a behajtási költségátalányt előre elengedni, vagy kizárni nem lehet.
  • Az új jogszabály a korábbi rendelkezésekkel azonosan tartalmazza az igény érvényesítése esetén a késedelem kimentésének lehetőségét, ami alapján a kötelezett behajtási költségátalány megfizetése alól mentesül.
  • Késedelmenként kell fizetni, és ha a felek részletfizetésben állapodtak meg, akkor minden késedelmes részlet esetén érvényesíthető.
  • A késedelmi kamat összegén felül érvényesíthető, a kártérítésbe a behajtási költségátalány összege beleszámít.

Noha az új törvény tartalmaz egy számviteli előírást a korábbi szabályok alapján kimutatott kötelezettségek egyéb bevételekkel szembeni kivezetésével kapcsolatban, azonban a behajtási költségátalány általános számviteli elszámolásának jogszabályi rendezése ez esetben sem történt meg. Nem tartalmaz a törvény arra vonatkozó szabályozást sem, hogy a késedelem kimentése hogyan történhet meg a gyakorlatban. Az sem egyértelmű, hogy például amikor egy számla ellenértékét késedelmesen fizetik meg, olyankor a jogosult megteheti-e azt, hogy a befolyt pénzösszeget elsősorban a behajtási költségátalány követelésének és csak másodsorban a számlából eredő követelésének kiegyenlítésére számolja el? Mindezek alapján látható, annak ellenére, hogy a jogalkotó egyszerűbbé és egyértelművé kívánta alakítani a behajtási költségátalány szabályait, annak gyakorlati alkalmazását segítendő továbbra is szükség lesz egy, az állami adóhatóság által e témában kiadandó részletes útmutatóra.

A bejegyzés szerzője Vizer József, az RSM DTM Hungary adómenedzsere. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere. 


Kapcsolódó cikkek:


Egységesek lesznek jövőre az EU-n belüli áfamentes értékesítés adatkövetelményei
2019. október 18.

Egységesek lesznek jövőre az EU-n belüli áfamentes értékesítés adatkövetelményei

A vevői készlet egyszerűsítés egységes uniós szabályozása minden tagállamban azonos követelményeket állít fel az áfamentesség feltételeként, mind a vevőre, mind az eladóra, mind a készletekre vonatkozóan. Amennyiben ezeket az adatokat és paramétereket a két EU tagországban működő érintett cégek pontosan nyilvántartják, 2020. januártól egyszerűbb adóadminisztrációval dolgozhatnak.

Kis magyar pénztörténet – … és megszületik a forint (7. rész)
2019. október 18.

A pénzeknek is megvan a maguk története. Ez gyakran kapcsolódik nevezetes történelmi eseményekhez, uralkodókhoz, de az is előfordult – többször is –, hogy magával a pénzzel írtak történelmet. Ilyen események a magyar históriában is előfordultak. A Magyar Nemzeti Bank megalakulása, majd a koronát beváltó pengő bevezetése, az új nemzeti valuta stabilizálódása egy új felvirágzás ígéretét hordozta. Hogy mégsem így lett, azt ma már tudjuk.

Iparűzési adó: évtizedes gyakorlatot írt felül a Kúria
2019. október 17.

A Kúria közelmúltbeli döntései egy évtizedek óta bevett iparűzésiadó-kezelési gyakorlatot írtak felül. A magyar gazdaság számos szereplőjénél - például kiskereskedelem, autóipar, vendéglátás - is utólag többlet iparűzésiadó-fizetési kötelezettség keletkezhet.