Várható adótörvény változások – KATA, KIVA


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikksorozatunk folytatásában a KATA (kisadózó vállalkozások tételes adója) és a KIVA (kisvállalati adó) törvény tervezett változásait mutatjuk be.


Bevétel fogalmi változása

Az alábbi definícióban az aláhúzott részt (rendkívüli bevételek összege) az új fogalom már nem tartalmazza.

Bevétel: e törvény III. Fejezetének alkalmazásában az értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevételei és a rendkívüli bevételek összege, vagy a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó egyszerűsített vállalkozói adóalany esetén az egyszerűsített vállalkozói adó alapja, a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem tartozó kisadózó vállalkozás esetén a 12. pont alapján meghatározott összeg.

Kisadózó vállalkozás bevétele:

A tervezet szerint bevétel lesz az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg, és kiemelten nem bevétel a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás.

Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás: 

Új fogalmi tervezet. A költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított olyan támogatás, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap, ideértve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti támogatást is.

Bevétel megszerzésének időpontja: a kisadózó vállalkozás vonatkozásában

Újdonság, hogy az adóalanyiság megszűnésének napja is a bevétel megszerzésének időpontja lesz, amennyiben az adózó által kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg.

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

Kedvezményezett foglalkoztatott munkabére után érvényesíthető kedvezmény: 

A foglalkoztatás harmadik évében is érvényesíthető lesz személyenként 50 ezer forint kedvezmény – az Eat. 462/B. § (2) bekezdése szerinti személy kivételével – a törvény 2.§. 19. pont a) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében. További információk a 2.§. 20. pontjában találhatók.

Pénztár mentesített értéke:

Új definíció. A tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint vagy az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke; a kisvállalati adózásra 2016. december 31-ig áttért adózónál a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint vagy a 2016. év nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke.

Nem kell megfizetni a KATA adót:

a tervezet szerint azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen – kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

Kisvállalati adó választhatósága

Újdonság, hogy a tervezet szerint a létszám korlát a 25 fős állományi létszámról 50 főre emelkedhet, és az 500 millió forintos mérlegfőösszeg-határt 12 hónapnál rövidebb adóév esetén nem kell arányosan figyelni.

Kisvállalati adóalanyiság megszűnése

Új elem az előzőekkel összhangban, hogy a kisvállalati adóalanyiság megszűnik a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 főt (a korábbi 50 fő helyett).

Kisvállalati adó alapja

A korábbi „pénzforgalmi szemléletű eredmény” helyett (melyet a törvény definiált) várhatóan több tételt kell figyelembe venni, melyet a jogszabály 20.§. definiál, a számítás összetettebbé válik.

Kisvállalati adó esetén az adóelőleg és az adó megfizetése

Új rendelkezések várhatóak az alábbiak szerint – 23.§.

(1) Az adózó az adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettségének negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig tesz eleget. 
(2) Az adóelőleg összege 

  • a) az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem, csökkentve a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezménnyel, és
  • b) az adóelőleg-megállapítási időszakban jóváhagyott fizetendő osztalék, csökkentve az adóelőleg-megállapítási időszakban bevételként elszámolt osztalék összegével 
  • együttes összegének a 16 százaléka. 

(3) Az adóalany az adóévre e törvény szerint megállapított adót – az adóévben már megfizetett adóelőlegek beszámításával – a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. Ha az adóévre már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított adó összegét, a különbözetet az adóalany bevallásában, a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától (esedékességtől) jogosult visszaigényelni.

Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
  • díjmentes cikk és szaklap értesítő
  • kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
  • egyedi szaklap ajánlatok

TAO szerinti értékcsökkenés a KIVA adóalanyiság megszűnése után

A tervezet szerint a KIVA adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján az adózó az adóalanyiság megszűnése után a társasági adó alapjánál értékcsökkenési leírást nem érvényesíthet. (Új elem aláhúzott betűvel jelölve.)

Eredménytartalék, elhatárolt veszteség kezelése a KIVA adóalanyiság megszűnése után

A jogszabály tervezet speciális rendelkezéseket tartalmaz az eredménytartalék és az elhatárolt veszteség kezelésére vonatkozóan (új elemek kerülhetnek a törvénybe mint 28.§. (4a) – (4b) bekezdések).

KIVA időszak előtti immateriális javak, tárgyi eszközök

A kisvállalati adóalanyiság előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) számított nyilvántartási értéke az e törvény szerinti adóalanyiságot megelőző utolsó adóévben meghatározott Tao. tv. 4. § 31/a. pontja szerinti számított nyilvántartási érték, csökkentve a kisvállalati adóalanyiság időszakában a 20. § (16) bekezdése alapján a pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkentéseként figyelembe vett összeggel (korábban: elszámolt számviteli értékcsökkenés összegével). 

Az állami adó- és vámhatóság e törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvénnyel megállapított módosításairól 2016. november 1-jéig tájékoztatást nyújt az érintett adózónak.

A tervezet további NAV tájékoztatási kötelezettségeket ír elő, valamint a hatályba léptető rendelkezéseket is tartalmazza.

Cikksorozatunkat folytatjuk.

A cikk szerzője: Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft. 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.