Versenyben a gazdasági bűnözőkkel


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egyre inkább tudatára ébrednek a hazai cégek, hogy a gazdasági bűnözéssel az eddiginél komolyabban kell számolniuk. Egy friss felmérés érintettjeinek csaknem fele 100 ezer dollárnál is többet veszített emiatt az elmúlt két évben. Az InfoTandem infografikája.


A gazdasági bűncselekmények drámai mértékű elszaporodásáról számoltak be a magyarországi cégek a PwC legfrissebb felmérése során. Míg a 2016-os megkérdezéskor a vállalatoknak csupán egynegyede tapasztalt efféléket a megelőző 24 hónapban, addig 2018-ban már a cégek fele nyilatkozott így. Első ránézésre tehát megduplázódott az esetek száma, ám a tanácsadó cég szakemberei szerint inkább az valószínűsíthető, hogy nem a tényleges visszaélések száma nőtt ekkora mértékben, hanem az azokkal kapcsolatos tudatosság javult.

A PwC globális gazdasági bűnözés felmérése világszerte az egyik legátfogóbb kutatás ebben a témában, amelybe legutóbb 123 országból 7228 szervezetet, köztük 71 vezető magyarországi céget vontak be. Az eredmények arról árulkodnak, hogy különféle okok miatt számos vállalat továbbra sincs eléggé felkészülve a visszaélések kezelésére. Mint a szakemberek hangsúlyozzák, nagyon fontos, hogy egy szervezet minden szintjén tisztában legyenek azzal, mi minősül visszaélésnek, illetve milyen intézkedéseket lehet és kell tenni a megakadályozásuk érdekében. Ez ma már kemény üzleti probléma, hiszen a gazdasági bűnözés is egy fejlett technológiát, egyre kifinomultabb módszereket használó, innovatív, mindenütt jelen lévő üzleti vállalkozássá vált – így akár egyfajta konkurensnek is tekinthető.

 

A felmérés szerint globálisan a szervezetek 49 százaléka ismerte fel, hogy visszaélés, illetve gazdasági bűncselekmény áldozatává vált az elmúlt két évben; Közép- és Kelet-Európában ez az arány 47 százalék, míg hazánkban 51 százalék a legfrissebb eredmények alapján. A magyarországi cégek szerint a leggyakoribb gazdasági bűncselekmények listáját továbbra is a hűtlen kezelés vezeti, a nyilatkozók 42 százaléka észlelt ilyet. Szorosan mögötte végeztek a kockázati tényezők közt – növekvő jelentőségük okán – most első alkalommal feltüntetett fogyasztók által elkövetett visszaélések (39 százalék). Ilyen „újfajta” visszaélésnek számít az üzleti szabályszegés is, amelyet 28 százalék tapasztalt, de ezt megelőzi a kiberbűnözés, 31 százalékos említési aránnyal. A top 5-be a korrupció és vesztegetés fért még be, amelyet a cégvezetők ötöde említett.

Némileg más sorrend adódik, ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy az adott cég által elszenvedett csalások és/vagy gazdasági bűncselekmények közül melyik érintette a legkomolyabban a vállalatot. Így már a fogyasztók által elkövetett visszaélések kerülnek az élre (39 százalékkal), megelőzve a hűtlen kezelést (22 százalék) és a korrupciót, illetve a kiberbűnözést (mindkettőt 14 százalék nevezte meg).

A vállalatokat legérzékenyebben érintő visszaéléseket többnyire külső felek követik el: arányuk immár 58 százalékos, szemben a korábbi felmérés egyharmados adatával. Külső feleken leggyakrabban megbízottakat, szállítókat és ügyfeleket kell érteni. Nem kis tételekről van szó, ugyanis a visszaélésekről beszámoló magyarországi cégek 45 százaléka 100 ezer dollárnál is többet veszített emiatt az elmúlt 24 hónapban.



Kapcsolódó cikkek

2022. január 18.

MyNAV felülettel újult meg az adóhivatal honlapja

A hétvégén debütált a NAV új információs, illetve online ügyintézésre is alkalmas portálja, amely a magánszemélyek és a szakmabeliek számára is új megoldásokat kínál – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

2022. január 18.

Adatszolgáltatás: 2022-ben a határidő január 20.

A gyermeket nevelők adóvisszatérítés-előlegének február 15-éig törtémő kiutalása érdekében a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény 37. §-a az adózással összefüggő adatszolgáltatásra kötelezett kifizetők és más személyek számára egyszeri alkalommal január 31-énél korábban, 2022. január 20-áig írja elő az adatszolgáltatás teljesítésének határidejét.