Versenyben a gazdasági bűnözőkkel

Szerző: Zsubori Ervin
Dátum: 2018. április 13.
Rovat:

Egyre inkább tudatára ébrednek a hazai cégek, hogy a gazdasági bűnözéssel az eddiginél komolyabban kell számolniuk. Egy friss felmérés érintettjeinek csaknem fele 100 ezer dollárnál is többet veszített emiatt az elmúlt két évben. Az InfoTandem infografikája.


A gazdasági bűncselekmények drámai mértékű elszaporodásáról számoltak be a magyarországi cégek a PwC legfrissebb felmérése során. Míg a 2016-os megkérdezéskor a vállalatoknak csupán egynegyede tapasztalt efféléket a megelőző 24 hónapban, addig 2018-ban már a cégek fele nyilatkozott így. Első ránézésre tehát megduplázódott az esetek száma, ám a tanácsadó cég szakemberei szerint inkább az valószínűsíthető, hogy nem a tényleges visszaélések száma nőtt ekkora mértékben, hanem az azokkal kapcsolatos tudatosság javult.

A PwC globális gazdasági bűnözés felmérése világszerte az egyik legátfogóbb kutatás ebben a témában, amelybe legutóbb 123 országból 7228 szervezetet, köztük 71 vezető magyarországi céget vontak be. Az eredmények arról árulkodnak, hogy különféle okok miatt számos vállalat továbbra sincs eléggé felkészülve a visszaélések kezelésére. Mint a szakemberek hangsúlyozzák, nagyon fontos, hogy egy szervezet minden szintjén tisztában legyenek azzal, mi minősül visszaélésnek, illetve milyen intézkedéseket lehet és kell tenni a megakadályozásuk érdekében. Ez ma már kemény üzleti probléma, hiszen a gazdasági bűnözés is egy fejlett technológiát, egyre kifinomultabb módszereket használó, innovatív, mindenütt jelen lévő üzleti vállalkozássá vált – így akár egyfajta konkurensnek is tekinthető.

 

A felmérés szerint globálisan a szervezetek 49 százaléka ismerte fel, hogy visszaélés, illetve gazdasági bűncselekmény áldozatává vált az elmúlt két évben; Közép- és Kelet-Európában ez az arány 47 százalék, míg hazánkban 51 százalék a legfrissebb eredmények alapján. A magyarországi cégek szerint a leggyakoribb gazdasági bűncselekmények listáját továbbra is a hűtlen kezelés vezeti, a nyilatkozók 42 százaléka észlelt ilyet. Szorosan mögötte végeztek a kockázati tényezők közt – növekvő jelentőségük okán – most első alkalommal feltüntetett fogyasztók által elkövetett visszaélések (39 százalék). Ilyen „újfajta” visszaélésnek számít az üzleti szabályszegés is, amelyet 28 százalék tapasztalt, de ezt megelőzi a kiberbűnözés, 31 százalékos említési aránnyal. A top 5-be a korrupció és vesztegetés fért még be, amelyet a cégvezetők ötöde említett.

Némileg más sorrend adódik, ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy az adott cég által elszenvedett csalások és/vagy gazdasági bűncselekmények közül melyik érintette a legkomolyabban a vállalatot. Így már a fogyasztók által elkövetett visszaélések kerülnek az élre (39 százalékkal), megelőzve a hűtlen kezelést (22 százalék) és a korrupciót, illetve a kiberbűnözést (mindkettőt 14 százalék nevezte meg).

A vállalatokat legérzékenyebben érintő visszaéléseket többnyire külső felek követik el: arányuk immár 58 százalékos, szemben a korábbi felmérés egyharmados adatával. Külső feleken leggyakrabban megbízottakat, szállítókat és ügyfeleket kell érteni. Nem kis tételekről van szó, ugyanis a visszaélésekről beszámoló magyarországi cégek 45 százaléka 100 ezer dollárnál is többet veszített emiatt az elmúlt 24 hónapban.


Kapcsolódó cikkek:


Január elsejétől a NAV-nál is kötelező a cégkapu
2018. november 15.

Január elsejétől a NAV-nál is kötelező a cégkapu

A gazdálkodó szervezetek január elsejétől kizárólag cégkapun keresztül intézhetik elektronikusan adóügyeiket a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) - mondta Kis Péter András, a NAV adószakmai szóvivője az M1 aktuális csatornán.

Fesztiválszervező csoporttal szemben nyomoz a NAV
2018. november 15.

Az ügyben érintett magyar cég által idén befizetett adó összege elérte a 90 millió forintot, míg a társaság az elmúlt 5 év alatt csupán 13 millió forintot fizetett be a költségvetésbe.

Csoportos társasági adó fizetés kapcsolt vállalkozásoknál– 2. rész
2018. november 15.

A kapcsolt vállalkozások egy meghatározott köre csoportot alkothat és közös társasági adóbevallást készíthet el 2019-től, ha az erről szóló törvényjavaslat elfogadásra kerül. A csoportos társasági adózás előnyei közé tartozik, hogy a társaságok egymás veszteségeit meghatározott keretek között konszolidálhatják, illetve a csoportba tartozó vállalkozások egymás közötti ügyletei mentesülnek a szokásos piaci ár elvének betartása, valamint a transzferár dokumentációs kötelezettség teljesítése alól.

Az eddiginél több fővárosi cég mentesül az iparűzési adó alól
2018. november 14.

A városvezetés javaslatára kiterjesztik a helyi iparűzési adó alóli mentességgel érintett vállalkozások körét. A Fővárosi Közgyűlés szerdai döntése nyomán a mentességnek az adóalap által meghatározott határát az eddigi 1 millióról 1,5 millió forintra emelik.