Versenytilalmi megállapodás adózása és kérdésköre

Szerző: VGD Hungary Kft.
Dátum: 2019. április 10.
Címkék: , ,
Rovat:
Egyre több munkáltató él a lehetőséggel és köt versenytilalmi megállapodást a kulcspozícióban lévő dolgozóival annak érdekében, hogy a vállalat jövőbeni versenyképességét biztosítsa. Az alábbiakban a versenytilalmi megállapodás lényeges pontjait és a megállapodás ellentételezéseként megállapított díj adózását részletezzük.

A versenytilalmi megállapodás lényege a munkáltató jogos gazdasági érdeke védelmének a kiterjesztése a munkaviszony megszűnését követően, azaz a munkavállaló megfelelő ellenérték fejében vállalja, hogy a megállapodásban foglalt munkakörben és/vagy cégeknél a munkaviszony megszűnésétől számított maximum 2 éven belül nem helyezkedik el. A munkavállaló titoktartási kötelezettsége a munkaviszony megszűnését követően is fennmarad, a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetésétől való tartózkodás kötelezettsége a munkavállalót ugyanakkor csak a munkaviszony fennállása alatt terheli a törvény erejénél fogva [A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (a továbbiakban: Mt.) 8. § (1)-(2) bekezdés]. Ahhoz, hogy ez utóbbi kötelezettség a munkaviszony megszűnését követő időszakra is kiterjedjen, külön megállapodás szükséges.

Munkáltatói oldalról stratégiai szempontból kerülhet sor a versenytilalmi megállapodás megkötésére, hogy megakadályozzák a kulcspozícióban lévő munkavállalókat (pl.: marketing igazgató; vezető kutató; főkönyvelő) abban, hogy a munkaviszonyuk megszűnése után a náluk megszerzett tudást és információt (a marketing igazgató példájánál maradva pl. a cég következő évi stratégia tervét és éves marketing kampányát) átadják a konkurenciának. A munkavállaló szempontjából a megállapodás a későbbi munkaerőpiaci pozícióját gyengíti, ennek kompenzálására kell a megállapodásnak megfelelő ellenértéket biztosítani a számára.

A versenytilalmi megállapodást az Mt. 228.§-a szabályozza. A versenytilalmi megállapodásban megállapított ellenértéknek alkalmasnak kell lenni a megállapodással a munkavállalónak okozott hátrány kompenzálására. A juttatás mértékét a felek határozzák meg, figyelembe véve az Mt. 228. § (2) bekezdésében foglalt minimumot, amely szerint az ellenérték összege nem lehet alacsonyabb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada.

A Kúria Mfv. I. 10.574/2017 hozott ítélet indoklása szerint a versenytilalmi megállapodás érvényességének alapvető feltétele, hogy a munkáltató ellenértéket fizessen a munkavállalónak, ideértve a vezető állású munkavállalót is, a megállapodásban előírt kötelezettségének teljesítéséének fejében. Az Mt. kifejezetten előírja a versenytilalmi megállapodás esetén az ellenérték fizetését, így vezető beosztású munkavállaló esetén sem térhetnek el a felek ettől olyan mértékben, amely ezt a jogintézményt ingyenessé tenné.

A megállapodásban ki lehet kötni például, hogy a munkavállaló nem helyezkedhet el a munkáltató versenytársainál, nem alapíthat konkurens vállalkozást, ilyen vállalkozásban személyesen nem működhet közre. Nagyon fontos az érvényesíthetőség szempontjából, hogy pontosan meg kell határozni, milyen tevékenységi körre és milyen földrajzi egységre szól a megállapodás. A gyakorlat értelmében a munkavállaló magatartásának korlátozása nem eredményezhet olyan mérvű korlátozást, amely nem az információk védelmét, a munkáltató gazdasági tevékenysége veszélyeztetésének elkerülését, hanem a piaci verseny széles körű, jelentős korlátozását jelenti az adott tevékenység tekintetében. Amennyiben túlzott sérelemmel jár a megállapodás a munkavállaló szempontjából, a megállapodást egy esetleges bírósági perben semmissé nyilváníthatják pl. egy szoftverfejlesztőt nem tilthatnak el a IT szakma gyakorlásától, de azt meghatározhatják, hogy a konkurens cégnél nem létesíthet munkaviszonyt.

A versenytilalmi megállapodás köthető a munkaszerződéssel egy időben, de lehetőség van arra is, hogy a munkaviszony alatt vagy annak megszűnésekor kerüljön aláírásra. A megállapodásban a felek rögzíthetik a kifizetés gyakoriságát is. Erre többféle lehetőség is van: kifizethető a versenytilalmi díj havonta a munkabér mellett (de attól elkülönítve); egy összegben a munkaviszony megszűnésekor; illetve a jogviszony megszűnése után előre meghatározott időpontokban részletekben is.

A Kúria 7/2015. számú munkaügyi elvi határozata értelmében a versenytilalmi megállapodás alapján járó juttatás nem minősül munkabérnek, annak ellenértékét a személyi alapbérbe nem lehet beépíteni. Habár a versenytilalmi megállapodás szerinti ellenérték minimum összegét a személyi alapbér összegének figyelembevételével kell meghatározni, annak elkülönülten, önálló jogcímen kell megjelennie a bérjegyzékben, ugyanis a személyi alapbér más jogcímen járó juttatást nem foglalhat magában.

A versenytilalmi megállapodás alapján kifizetett ellenérték a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 24.§-a szerint munkaviszonyból származó jövedelemként adózik abban az esetben, ha ezt a munkaviszony fennállása során, a munkabérrel együtt (tipikusan átalányban) kapja a magánszemély. Ebben az esetben a 15%-os szja fizetési kötelezettség mellett Tbj. 4. § k) pontja alapján az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem járulékalapot képez, tehát járulék- és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség áll fenn, 2019-től. Ennek értelmében a versenytilalmi megállapodás alapján megfizetett összegből a munkáltatónak hasonlóan a bérhez és bér jellegű kifizetésekhez nyugdíjjárulékot (10%), egészségbiztosítási járulékokat (4%, illetve 3%) és munkaerő-piaci járulékot (1,5%) kell levonni.  A biztosítási jogviszony fennállása alatt, vagy annak megszűnésekor a munkabérként való adózásához kapcsolódóan 19,5 % szociális hozzájárulási adót és 1,5% szakképzési hozzájárulást kell a munkáltatónak megfizetnie.

Amennyiben a munkaviszony megszűnése után kerül sor a megállapodásban rögzített összegnek a kifizetésére, akkor az Szja tv. 28. §-a vonatkozik rá, azaz összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelemként kell kezelni. Ebben az esetben a megfizetett összeg nem tekinthető járulékalapnak, így a munkáltatónak a bruttó összegből 15%-os szja-t kell levonnia a magánszemélytől, a kifizetőnek 19,5%-os szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége keletkezik, a szakképzési hozzájárulást ebben az esetben nem kell megfizetni.

A versenytilalmi megállapodás keretein belül a felek kötbért is kiköthetnek a Ptk. szabályai szerint arra az esetre, ha a megállapodást nem teljesíti az egyik fél. A Kúria Mfv. II. 10.541/2017 hozott ítélet indoklása szerint a versenytilalmi megállapodás alapvetően egy „nem tevésre” irányuló szerződéses kötelezettséget jelent, amelyben ki lehet kötni, hogy a munkavállaló az adott időszakban milyen tevékenységek gyakorlásától tartózkodjon, ellenben e körbe nem vonható bele a munkavállaló későbbi elhelyezkedéséről szóló tájékoztatás előírása. Amennyiben ennek kikötésére mégis sor kerül, ezen egyoldalú kötelezettségvállalás megszegése önmagában nem jelentheti a munkáltató gazdasági érdekének a megsértését vagy annak veszélyeztetését, ennélfogva nem vonhatja maga után az Mt. 228 § (5) bekezdésében biztosított kötbérfizetési kötelezettséget, tehát a munkavállaló ennek megfizetésére nem kötelezhető.

A cikk szerzője Szentes Eszter, a VGD Hungary adótanácsadója és dr. Veress Júlia adószakértő.

A VGD Hungary Kft. az Adó Online szakmai partnere. 


Kapcsolódó cikkek:


Versenytilalmi juttatás: nem számít bérnek
2015. június 29.

A versenytilalmi megállapodás alapján járó juttatás nem minősül munkabérnek – derül ki a Kúria döntéséből. Ezért amikor e megállapodás szerinti ellenértéket a személyi alapbér összegének figyelembevételével határozzák meg, annak elkülönülten kell megjelennie, a személyi alapbér ugyanis más jogcímen járó juttatást nem foglalhat magában.

Versenytilalmi megállapodás
2018. szeptember 11.

Versenytilalmi megállapodást általában vezető állású munkavállalókkal, vagy olyan dolgozókkal szoktak kötni, akik munkájuk révén fontos és bizalmas információkhoz vagy know-how-hoz férnek hozzá. Jelen cikkben a versenytilalmi megállapodás megkötése során figyelembe veendő szempontokat és részletszabályokat mutatjuk be.