Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Hogy mekkora hiány tekinthető kismértékűnek vagy kisösszegűnek, a termék jellegének és az eset összes körülményének figyelembevételével lehet meghatározni – írja a NAV a honlapján.
[Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 12/A. § (7) bekezdés c) pontja]
Az Áfa tv. 2020. január 1-jétől hatályos 12/A. §-a tartalmazza – a megújult európai uniós joggal összhangban – a vevői készlet tekintetében történő egyszerűsítésre vonatkozó szabályt. Az Áfa tv. 12/A. § (7) bekezdés c) pontja szerint a vevői készletben lévő termék megsemmisülése, elvesztése vagy ellopása esetén úgy kell tekinteni, hogy a (2) és a (6) bekezdésben foglalt feltételek abban az időpontban már nem teljesülnek, amikor a termék ténylegesen eltűnt vagy megsemmisült, vagy ha lehetetlen meghatározni ezt az időpontot, abban az időpontban, amikor kiderült, hogy a termék megsemmisült vagy hiányzik. Ez azt jelenti, hogy az Áfa tv. 12/A. § (7) bekezdés c) pontja értelmében a belföldön lévő vevői készletben lévő hiány következtében saját termékmozgatás miatt Közösségen belüli termékbeszerzésként beáll a terméket értékesítő adóalanynál az adófizetési kötelezettség. (Az adókötelezettség teljesítéséhez a saját terméket mozgató adóalanynak belföldön nyilvántartásba vett – közösségi adószámmal is rendelkező – adóalanynak kell lennie.)
A készlethiány tekintetében előírt adófizetési kötelezettség alapvető célja, hogy megakadályozza az adózatlan végső fogyasztást. Ugyanakkor a termék jellege szintén eredményezhet hiányt a készletben, ez azonban a termék természetes „csökkenéséből” (pl. romlandó élelmiszerek, természetes párolgás) adódik. Az adófizetési kötelezettség teljesítése ugyanakkor adminisztratív teherrel is jár a saját terméket mozgató adóalany számára, melyet éppen a vevői készletre vonatkozó egyszerűsítés miatt kerülhetett el. Annak érdekében, hogy az adott termék jellegéből fakadó természetes „csökkenés” ne eredményezze a saját terméket mozgató adóalany számára a vevői készletre vonatkozó egyszerűsítési szabályokból adódó adminisztratív könnyítés elvesztését, célszerű a készletben mutatkozó kisebb hiányt/veszteségeket elismerni olyannak, amelyek nem eredményezik a terméktovábbítás jogállásának beállását, vagyis amely után nem keletkezik adófizetési kötelezettség, így a saját terméket mozgató adóalanynak nem szükséges magát belföldön adóalanyként nyilvántartásba vetetnie. Azt, hogy mekkora hiány tekinthető kismértékűnek vagy kisösszegűnek, a termék jellegének és az eset összes körülményének figyelembevételével lehet meghatározni.
Abban az esetben, ha a hiány meghaladja a kismértéket/kisösszeget, az adófizetési kötelezettség a teljes hiányra vonatkozóan beáll, nemcsak a kismértéken/kisösszegen felüli részre. Az adóalany, figyelemmel az Áfa tv. 153/D. § (1) bekezdés c) és d) pontjában foglaltakra, levonásba helyezheti a hiányra tekintettel általa Közösségen belüli termékbeszerzés címén fizetendő adót. A levonási jog olyan arányban gyakorolható, amilyen mértékben bizonyítható, hogy a termék megsemmisülését vagy más vagyoni kárt, az adóalany tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő, vagy egyéb vagyoni kár esetében bizonyítja, hogy a kár elhárítása, illetve csökkentése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Amennyiben az előbbiek a teljes hiányra vonatkozóan bizonyíthatók, a levonási jog a fizetendő adó egészére kiterjed.
[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5229606818 – Pénzügyminisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály PM/4473-1/2021]
(nav.gov.hu)
