Vezető tisztségviselő jogviszonyának helyes kezelése II.

Szerző: Szörényi Marianna
Dátum: 2019. november 18.
Címkék: ,
Rovat:
A gazdasági társaságok a cégjegyzékből való törléssel szűnnek meg, melyre végelszámolási, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás folyamán kerülhet sor. A megszűnés formáját több körülmény határozza meg, felmerül azonban a kérdés, hogy a különböző esetekben miként kezeljük a vezető tisztségviselők jogviszonyát, biztosítási kötelezettségét.

A sorozat előző részében az ügyvezető jogviszonyának helyes kezelését vizsgáltuk meg a végelszámolás során, ebben a részben tekintsük át felszámolás és a kényszertörlési eljárás esetén.

Felszámolás

A felszámolás – a végelszámoláshoz hasonlóan – szintén a cég megszűnésére irányul, de ezt a folyamatot többnyire külső felek (pl. hitelezők) kezdeményezik, jellemzően fizetésképtelenség miatt. Amennyiben egyetlen hitelező sem indított meg felszámolást a cég ellen, de likviditási nehézségei vannak, és nem tudja tartozásait megfizetni, van lehetőség, hogy a cég saját maga kezdeményezze a felszámolást. A bíróság a cég felszámolását bármely fél kérelemre akkor rendeli el, ha a gazdasági társaság fizetésképtelenségét megállapítja, továbbá erre irányuló határozatában felszámolót rendel ki.

A vezető tisztségviselők felszámolási eljárással kapcsolatos felelősségének szabályait a Ptk. és a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) tartalmazza. Ügyvezetői tisztségük a felszámoló kirendelésével megszűnik.

A felszámoló fizetésképtelenségi szakértő, a felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. (V. 12.) Korm. rendelet szerint felszámoló az a szervezet lehet, amely a felszámolók névjegyzékében szerepel, a Kormány állami felszámolóként kijelöl, vagy amelyet törvény pénzügyi szervezet felszámolására vagy végelszámolására kijelöl.

Lényeges szem előtt tartani, hogy olyan cég ellen is indulhat felszámolás, amelyik nem fizetésképtelen, sőt, anyagi helyzete teljesen stabil. Például, ha egy hitelező, aki felé a vállalkozás valamiért nem fizette ki a neki járó összeget, a jelzéseit, felszólításait pedig nem vette komolyan, egyszer csak elindítja a felszámolást. Ha az eljárás egyszer már elindult, akkor azt nem lehet egyszerűen leállítani, továbbá a folyamat jogerős elrendelésével megszűnik a korábbi vezető képviseleti joga, a felszámolási eljárás befejezéséig már csak a kijelölt felszámoló jogosult képviselni a céget. Fontos tehát, hogy mindig tartsuk számon a tartozásokat, és lehetőség szerint határidőre egyenlítsük ki azokat.

Havi adó- és járulékbevallás (1908)

A felszámolási eljárás alatt állók – a tevékenységüket lezáró adóbevallást – a felszámolás megkezdését megelőző nappal lezárt időszakra, a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül kötelesek az állami adó- és vámhatóságnak benyújtani. A bevallás típusa mezőbe „F” betűjelet kell feltüntetni, a bevallás fajtája kódkockába az „1” -es számot, mivel az eljárást megelőző időszakra vonatkozó bevallást nyújtja be.

A felszámolási eljárás alatti időszakkal, továbbá annak lezárásával kapcsolatos bevallásokat jellemzően a kirendelt felszámoló adja be, a felszámolás időtartama alatt az általános szabályok szerint („F2”), a felszámolás befejezésekor pedig a záró bevallást a záró mérleg elkészítésének napját követő napon („F3”).

Kényszertörlés

A kényszertörlési eljárás nem önkéntesen elhatározott megszűnési forma, célja a rendellenesen működő cég kényszerű – a végelszámolással és felszámolási eljárással ellentétben – vissza nem fordítható megszüntetése, törlése.

A cégbíróság kényszertörlési eljárást indíthat az alábbi esetekben:

  • ha a céget megszűntnek nyilvánítja, amire okot adó körülmények például:
  • a törvényességi felügyeleti eljárás során hozott intézkedések ellenére sem következik be törvényes működés, pl. nem jelölnek ki megfelelő ügyvezetőt;
  • adóhatóság értesíti a cégbíróságot arról, hogy a cég adószámát jogerősen törölték, esetleg a cég nem tett eleget beszámoló megküldésére irányuló kötelezettségének.
  • ha a cég az egyszerűsített végelszámolásról nem tért át a végelszámolás általános szabályainak alkalmazására;
  • ha a gazdasági társság a végelszámolást három éven belül nem fejezte;
  • ha a cég jogutód nélküli megszűnésére okot adó körülmény következett be és nincs lehetőség a végelszámolási eljárás lefolytatására. Ilyen körülmény lehet például, ha egy bt. tagjainak száma egy főre csökken, és a társaság nem jelenti be hat hónapon belül újabb tag belépését.

Kényszertörlés ideje alatt a vezető tisztségviselő jogviszonya

A kényszertörlési eljárás alá került cég gazdasági tevékenységet nem végezhet. Az eljárás ideje alatt a vezető tisztségviselő jogviszonyára vonatkozóan külön előírás nincs, ezért arra az általános szabályokat kell alkalmazni. Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. § szerint a biztosítási jogviszony:

  • munkaviszony esetén annak megszűnéséig tart;
  • társas vállalkozóként vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart;
  • gazdasági társaságnak nem tag vezető tisztségviselőjével kötött megbízási szerződés szintén a szerződés megszűnéséig tart, biztosítottá azonban csak akkor válik, ha a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 %-át, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

A kényszertörlés időszaka alatt tehát hasonlóképpen kell eljárni a vezető tisztségviselő jogviszonyára tekintettel, mint végelszámolás esetén, csak ebben az esetben nem végelszámoló kerül kiválasztásra, hanem a vezető tisztségviselő személye – amennyiben változtatást igényel.

A NAV kényszertörlésről szóló 63. számú tájékoztató füzete szerint, ha a kényszertörlést a végelszámolási eljárást követően rendelték el, a végelszámoló tisztsége megszűnik az eljárás kezdetével, és a társaságnak nincs vezető tisztségviselője sem. Ebben az esetben a volt végelszámolót terhelik az adózói kötelezettségek, továbbá képviseleti joga mindaddig fennáll, amíg a társaság vezető tisztségviselő kinevezéséről nem gondoskodik.

Havi adó- és járulékbevallás (1908)

A kényszertörlési eljárás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást — a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal — a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követő 30 napon belül kötelesek az állami adó- és vámhatóságnak benyújtani.

A „bevallás típusa” mezőbe „D” betűjelet kell feltüntetni, a „bevallás fajtája” kódkockába pedig az „1” -es számot, ha az eljárást megelőző időszakra vonatkozó bevallást nyújtja be.

Az eljárás alatti időszakra benyújtott bevallásra „2”-es szám kerül, az eljárás befejezésekor benyújtott bevalláson pedig a „bevallás típusa” mezőbe „M” betűjelet kell feltüntetni, a „bevallás fajtája” kódkockát pedig üresen kell hagyni.


Kapcsolódó cikkek:


Vezető tisztségviselő jogviszonyának helyes kezelése I.
2019. november 11.

A gazdasági társaságok a cégjegyzékből való törléssel szűnnek meg, melyre végelszámolási, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás folyamán kerülhet sor. A megszűnés formáját meghatározhatja például a cég fizetőképessége, a tagok döntése, vagy ha hatósági határozat utasítja arra. Felmerül a kérdés ilyenkor, hogy a különböző esetekben miként kezeljük a vezető tisztségviselők jogviszonyát, biztosítási kötelezettségét. A következő két cikkben e tekintetben vizsgáljuk meg egyesével a különböző megszűnési formákat – ebben a részben a végelszámolás fókuszba helyezésével.