Vigyázó szemetek a finnekre vessétek!

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2019. április 23.
Címkék: , ,
Rovat:
Április 14-én parlamenti választások voltak Finnországban. A győztes párt kampányának adótörténeti jelentőségű ígérete is volt.

Jertek, s hogy sorsotok előre nézzétek, / Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!

(Batsányi János: A franciaországi változásokra – részlet)

Finnországban a hatalmon lévő koalíciós kormány márciusban lemondott. Juha Sipilä centrumpárti miniszterelnök ezt azzal indokolta, hogy nem tudták az egyik legfontosabb intézkedésnek szánt egészségügyi programot teljesíteni, és nem sikerült végrehajtaniuk a szociális rendszert érintő átalakításokat (ez azt is jelenti, hogy voltak választási ígéretek, és azok nemteljesítése miatt a kormánynak erkölcsi kötelessége távozni).

A most lezajlott választási kampányban két párt különösen fontos szerepet játszott. Az utoljára 1999-ben, azaz húsz éve választásokat nyerő Szociáldemokrata Párt (SDP), illetve a korábbi kormánykoalíció egyik pártjából kivált Finnek Pártja. Az utóbbi párt bevándorlás- és EU-ellenességéről ismert, két év alatt a második legnépszerűbb párttá nőtte ki magát.

A legesélyesebb pártok legfontosabb kampánytémái az egészségügy, a szociális rendszer reformja és a bevándorlás voltak. Az időskorúak ellátása az utóbbi időben különösen nagy hangsúlyt kapott a finn belpolitikában.

A Szociáldemokrata Párt – egyáltalán nem szokványos módon – azt hirdette, hogy a reformokhoz pénzre van szükség, és ennek érdekében adót fog emelni. Céljuk a jóléti társadalom erősítése és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése.

Az adóemelés természetesen a pénzteremtés általános módja, de az, hogy egy párt ezt már a választásokra készülve bejelentse, rendkívülinek minősíthető. Ezt csak olyan társadalomban lehet megtenni, amelyben az állampolgárok társadalmi tudatossága, pénzügyi és adózási ismeretei is magas szintűek, és belátják, hogy nincs más lehetőség a változások elérése érdekében.

A szociáldemokraták április 14-én, ha kis különbséggel is, de megnyerték a választásokat, így társadalmi támogatottsággal emelhetnek adót. Ez az eredmény a kiváló finn oktatási rendszernek is köszönhető.

Finnországban sokpárti demokrácia van. A parlamentbe került nyolc párt közül öt párt mandátumaránya 10 és 20% közötti (ennél erősebb párt nincs!). Ez azt is jelenti, hogy 3-4 párt összefogása szükséges egy kormányképes koalíció kialakításához.

A Finnek Pártja adócsökkentéseket, az EU-ból való kilépést, a bevándorlás visszaszorítását ígérte. A többi nagypárt a választások előtt kizárta a Finnek Pártjával való koalíció lehetőségét.

Az új koalícióban minden bizonnyal ebben szerepet kaphat a márciusban lemondott három koalíciós párt (Centrumpárt, a Nemzeti Koalíció Pártja és a Kék Reform Párt) közül is valamelyik, de az is lehet, hogy akár két ilyen párt is (a harmadik nem, mert az kiesett a parlamentből).


Kapcsolódó cikkek:


Kis magyar pénztörténet – Rákóczitól Kossuthig (4. rész)
2019. szeptember 13.

A pénzeknek is megvan a maguk története. Ez gyakran kapcsolódik nevezetes történelmi eseményekhez, uralkodókhoz, de az is előfordult – többször is –, hogy magával a pénzzel írtak történelmet. Ilyen események a magyar históriában is előfordultak. Egyes esetekben ez nemzeti nagyságunkat tükrözte, máskor viszont sorstragédiánk megjelenési formája volt. Sorozatunk negyedik részében II. Rákóczi Ferenc, Mária Terézia és Kossuth Lajos pénzkibocsátásairól szólunk.

NAV: az automatákra ki kell tenni a regisztrációs számot
2019. szeptember 12.

A természetes személyeket kétszázezer forintig, a cégeket pedig ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja az adóhatóság, ha nincs jól olvasható regisztrációs szám az általuk üzemeltetett automatán.