Vigyázó szemetek a finnekre vessétek!

Szerző: dr. Juhász István
Dátum: 2019. április 23.
Címkék: , ,
Rovat:
Április 14-én parlamenti választások voltak Finnországban. A győztes párt kampányának adótörténeti jelentőségű ígérete is volt.

Jertek, s hogy sorsotok előre nézzétek, / Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!

(Batsányi János: A franciaországi változásokra – részlet)

Finnországban a hatalmon lévő koalíciós kormány márciusban lemondott. Juha Sipilä centrumpárti miniszterelnök ezt azzal indokolta, hogy nem tudták az egyik legfontosabb intézkedésnek szánt egészségügyi programot teljesíteni, és nem sikerült végrehajtaniuk a szociális rendszert érintő átalakításokat (ez azt is jelenti, hogy voltak választási ígéretek, és azok nemteljesítése miatt a kormánynak erkölcsi kötelessége távozni).

A most lezajlott választási kampányban két párt különösen fontos szerepet játszott. Az utoljára 1999-ben, azaz húsz éve választásokat nyerő Szociáldemokrata Párt (SDP), illetve a korábbi kormánykoalíció egyik pártjából kivált Finnek Pártja. Az utóbbi párt bevándorlás- és EU-ellenességéről ismert, két év alatt a második legnépszerűbb párttá nőtte ki magát.

A legesélyesebb pártok legfontosabb kampánytémái az egészségügy, a szociális rendszer reformja és a bevándorlás voltak. Az időskorúak ellátása az utóbbi időben különösen nagy hangsúlyt kapott a finn belpolitikában.

A Szociáldemokrata Párt – egyáltalán nem szokványos módon – azt hirdette, hogy a reformokhoz pénzre van szükség, és ennek érdekében adót fog emelni. Céljuk a jóléti társadalom erősítése és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése.

Az adóemelés természetesen a pénzteremtés általános módja, de az, hogy egy párt ezt már a választásokra készülve bejelentse, rendkívülinek minősíthető. Ezt csak olyan társadalomban lehet megtenni, amelyben az állampolgárok társadalmi tudatossága, pénzügyi és adózási ismeretei is magas szintűek, és belátják, hogy nincs más lehetőség a változások elérése érdekében.

A szociáldemokraták április 14-én, ha kis különbséggel is, de megnyerték a választásokat, így társadalmi támogatottsággal emelhetnek adót. Ez az eredmény a kiváló finn oktatási rendszernek is köszönhető.

Finnországban sokpárti demokrácia van. A parlamentbe került nyolc párt közül öt párt mandátumaránya 10 és 20% közötti (ennél erősebb párt nincs!). Ez azt is jelenti, hogy 3-4 párt összefogása szükséges egy kormányképes koalíció kialakításához.

A Finnek Pártja adócsökkentéseket, az EU-ból való kilépést, a bevándorlás visszaszorítását ígérte. A többi nagypárt a választások előtt kizárta a Finnek Pártjával való koalíció lehetőségét.

Az új koalícióban minden bizonnyal ebben szerepet kaphat a márciusban lemondott három koalíciós párt (Centrumpárt, a Nemzeti Koalíció Pártja és a Kék Reform Párt) közül is valamelyik, de az is lehet, hogy akár két ilyen párt is (a harmadik nem, mert az kiesett a parlamentből).


Kapcsolódó cikkek:


Kapcsolt vállalkozások speciális adózási feladatai
2019. július 18.

Vajon milyen feladatokat és felelősségi köröket tárhat fel egy kapcsoltsági átvilágítás? Milyen idő-, költség- és egyéb erőforrás-ráfordítással jár a teendők, kockázatok és jogkövetkezmények (pl. bírságok) és azok hatásainak felmérése? Kövessék most induló esettanulmány sorozatunkat, mely egy képzeletbeli cégcsoportól szól, és még az is lehet, hogy időközben egy képzelt adóellenőrzés is elindul a csoport egyik tagjánál!