Visszamenőleges adómentesség is van az adócsomagban
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A vezető tisztségviselői feladatok ellátásával kapcsolatban kötött és a társaság által fizetett felelősségbiztosítás díja adómentes lesz, méghozzá visszamenőlegesen is. A BDO Magyarország írása.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2014. március 15-i hatálybalépésével óriási pánikhullám söpört végig az ügyvezetők körében a megváltozott felelősségi szabályok okán. Az akkori híradások alapján attól lehetett tartani, hogy az ügyvezetők felelőssége indokolatlanul és nagymértékben növekedni fog. Hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, amíg a jogászszakma megfelelően helyre tudta tenni az ügyvezetői fejekben a valójában csak kismértékben módosuló szabályokat és a kedélyek nyugvópontra jutottak. A Ptk. 6:541.§ szakasza alapján, ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel. Hangsúlyosan kiemelendő, hogy a fenti egyetemleges felelősség csak a szerződésen kívül okozott károk esetében állapítható meg, a szerződéses jogviszonyban okozott károkért a jogviszonyban álló felek kötelesek egymással szemben helytállni.
Milyen esetben fordulhat elő az ügyvezetői tisztség ellátásával összefüggésben a harmadik személynél bekövetkező kár? Nagyon speciális esetben következhet be a fenti jogszabályhely alkalmazása, és csak komikusnak tűnő példákkal illusztrálható. Például a vezető tisztségviselő a társaság képviseletében egy vacsorával egybekötött tárgyalásra hivatalos, ahol is annyira megtetszik neki egy másik résztvevő cigarettatárcája, hogy azt bűvészi ügyességgel elemeli. Természetes, hogy ilyen esetben a vezető tisztségviselő felelősséggel tartozik az okozott kárért, kérdés inkább csak az, hogy miért felel az ilyen cselekedetekért vele egyetemlegesen a képviselt társaság is.A korábbi Ptk. szabályai alapján a szerződésen kívüli károkozásért való felelősség alól a károkozó abban az esetben mentesülhetett, ha bizonyította, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, tehát a magatartást a felróhatóság hiánya jellemezte. Az új Ptk. értelmében is a károkozó akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.
Ugyancsak elképzelhetőek olyan esetek, amikor az ügyvezetők nem harmadik személynek, nem is valamilyen szerződéses jogviszonyban álló partnernek okoznak kárt az ügyvezetői feladatok ellátásával összefüggésben, hanem magának a képviselt társaságnak. Az ilyen károkozásért az ügyvezető a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a társasággal szemben. Ennek szabályai egyértelműen szigorodtak az új törvénykönyv bevezetésével. A korábbi szabályozás alapján a felelősség alóli mentesüléshez – hasonlóan a szerződésen kívüli károkozáshoz – azt kellett tudnia igazolnia a károkozónak, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A fenti mentesülés érvényesült tehát mind a szerződésszegéssel okozott kár esetére mind a szerződésen kívüli felelősség egyes eseteire is. A jelenleg hatályos Ptk alapján azonban, már csak akkor történhet mentesülés a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség alól, ha a károkozó bizonyítja, hogy:
- a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső,
- a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta,
- és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.
A gyakorlatban tömegesen találkozhatunk olyan felelősségbiztosításokkal, melyet a gazdasági társaságok kötnek a vezető tisztségviselőik által okozott károk megtérítésére. Kérdéses, hogy hogyan kezeli az Szja. törvény az ilyen típusú biztosításokat: adómentes jövedelem a gazdasági társaság által a vezető tisztségviselője károkozására kötött biztosítási díj vagy azt a vezető tisztségviselő valamilyen típusú jövedelmeként kell figyelembe venni?
A személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 6.3. pontja foglalkozik az adómentes biztosítási díj témakörével. A hivatkozott jogszabályhely értelmében a károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes a kockázati biztosítás más személy által – az ugyanazon díjat fizető személy által ugyanazon biztosítottra tekintettel egy hónapra vonatkozóan a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan – fizetett díja (azonos szolgáltatási tartalommal rendelkező csoportos biztosítás esetében a fizetett díj egy biztosítottra jutó része). Tehát amennyiben a kockázati biztosítás díja nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát, akkor ehhez az Szja. törvény adómentességet biztosít. Így tehát az igazi kérdés, hogy az ügyvezetőre, mint károkozóra kötött felelősségbiztosítás beleillik-e az Szja törvény kockázati biztosítás fogalomkörébe. A jogszabály fogalom-meghatározásának bevezető fordulata alapján a kockázati biztosításnak szükségszerűen személybiztosításnak kell lennie, személybiztosításnak pedig az élet-, a baleset-, és a betegségbiztosítás minősül. Tekintettel arra, hogy a szóban forgó biztosítás egy felelősségbiztosítás, amely az Szja törvény definíciói alapján nem lehet személybiztosítás és következetésképpen kockázati biztosítás sem ilyenformán az adómentességet biztosító 1. számú melléklet 6.3. pontja nem alkalmazható rá. Tüzetesebben megvizsgálva az Szja törvényt a 4.§ (2a) bekezdésének b) pontja foglalkozik még az olyan típusú biztosításokkal, amelyek esetében nem keletkezik a magánszemélynél adóköteles bevétel. Az ilyen biztosítás jellemzője, hogy kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötötték. A fentieket részletesebben megvizsgálva ez már valóban kockázati biztosítás esetében biztosít kvázi adómentességet, azonban a biztosítás jellemzője, hogy az olyan kockázatokra terjedhet ki, amely kizárólag a díjat fizető (tehát esetünkben a társaság) kártérítési felelősségi körébe tartozik. Az ügyvezetők által okozott károk megtérítésére kötött biztosítások azonban értelemszerűen nem felelnek meg ennek a feltételnek. Ide sorolható azonban például az orvosi műhibák esete, ahol a kockázati biztosítást az orvosra tekintettel kötik meg, azonban a díjat az egészségügyi intézmény fizeti, és a bekövetkezett kárért is kizárólagosan az egészségügyi intézménynek kell helyt állnia.
A fentieknek megfelelően az ügyvezetőkre kötött felelősségbiztosítások jelenleg szja köteles jövedelemnek tekintendőek, a kérdés pusztán az, hogy a jövedelem valamely külön adózó jövedelemnek tekintendő-e vagy pedig az összevonandó adóalap részét képező ún. jogviszonyos jövedelem.
Az Szja. törvény a külön adózó jövedelmek között egyes meghatározott juttatásként kezeli a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján a kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díjat. Az egyes meghatározott juttatás esetén a juttatott jövedelem 1,19-szerese után a kifizető 16%-os mértékű személyi jövedelemadó és 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére kötelezett. Ugyanakkor a korábbiak értelmében a felelősségbiztosítás nem tekinthető személybiztosításnak az Szja. törvény alkalmazási körében, ezért a vezető tisztségviselőre kötött felelősségbiztosítás díja sem minősülhet külön adózó egyes meghatározott juttatásnak. Mindezek alapján a jelenleg hatályos szabályozás szerint a biztosítási díj a vezető tisztségviselő összevonandó adóalapjának részét képező jogviszonyos jövedelem: amennyiben az ügyvezető munkaviszonyban látja el feladatait akkor nem önálló jövedelemként, mintegy munkabér adózik, megbízási jogviszony esetében pedig önálló jövedelemként kezelendő.
Hogyan változik mindez a benyújtott törvényjavaslat szerint 2015-ben?
A felelősségbiztosítás továbbra sem minősül személybiztosításnak – így kockázati biztosításnak sem -, ennek megfelelően az adómentességre lehetőséget adó Szja törvény 1. számú mellékletének 6.3. pontja a jövőben sem lesz alkalmazható rá. Ugyanakkor változik az Szja. törvény 4. § (2a) bekezdésének b) pontja, a jelenleg hatályos szöveg helyébe a következő léphet: „…nem keletkezik bevétel a díjat fizető kártérítési felelőssége körébe tartozó, valamint a díjat fizető tevékenységében közreműködő magánszemély – a díjat fizető tevékenységét szolgáló – feladata ellátásával kapcsolatos felelősségére kiterjedő felelősségbiztosítás díjának megfizetésével.”
A törvényjavaslat indokolása alapján tekintettel az új Ptk. rendelkezéseire, átgondolásra került a díjfizető által kötött felelősségbiztosítások díjának adófizetés alóli mentesítő szabálya, amelynek következtében kimondásra került, hogy a díjat fizető tevékenységével, illetve a díjat fizető tevékenységében közreműködő magánszemélyeknek a díjat fizető tevékenységével összefüggő feladatuk ellátásával kapcsolatos felelősségére kiterjedő felelősségbiztosítás díját nem kell bevételként figyelembe venni.
A változás alapján a vezető tisztségviselői feladatok ellátásával kapcsolatban kötött és a társaság által fizetett felelősségbiztosítás díja a jövőben nem keletkeztet adókötelezettséget. A mondatot azonban máris javítanunk kell. A törvényjavaslat átmeneti rendelkezéseinek értelmében a módosulás a hatálybalépést megelőző bármely korábbi adóévben is alkalmazható. Ennek megfelelően a jogalkotó felelősségbiztosításokra visszamenőlegesen is adómentességet biztosít, melynek kedvezményét egy esetleges önellenőrzéssel érvényesíthetik a vezető tisztségviselők és a társaságok is.
A cikk szerzője Petrányi Gábor, a BDO Magyarország senior tanácsadója és Kertész Gábor tax partner. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.
