Visszavonták az internetadó javaslatát


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Visszavonta a jövő évi adóváltoztatások közül internetadó javaslatát az Országgyűlés gazdasági bizottsága szerdai ülésén a kormány kérésére.


A parlamenti testület egyhangúlag hagyta jóvá az erről szóló módosító indítványt, a kérdésben nem alakult ki vita a bizottsági tagok között.

A kormány eredeti szándéka szerint a szolgáltatóknak az internetes adatforgalom alapján, minden megkezdett gigabyte után 150 forintot kellett volna fizetniük.

A gazdasági bizottság ülését – Rogán Antal, a testület elnökének távollétében – Mengyi Roland fideszes alelnök vezette. Az internetadó visszavonását a kormány nevében Pankucsi Zoltán adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár kérte a bizottságtól.

A napirendi pont egyetlen felszólalója Burány Sándor volt, aki az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnökeként kért szót és kifejtette, az internet mára a szólás-, az információ- és a sajtószabadság részévé vált, így elfogadhatatlan annak bármilyen megadóztatása.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a jövő évi adóváltoztatások ismertetésekor, október 21-én jelentette be az internetadó javaslatát, amely rövid időn belül valamennyi ellenzéki párt és számos civil szervezet ellenkezését váltotta ki.

Az internetadó ellen október 26-án és 28-án is tömegdemonstrációt tartottak Budapesten, illetve több vidéki városban.

A gazdasági bizottság a két időpont között, Rogán Antal elnök kezdeményezésére október 27-én egy olyan tartalmú módosító indítványt nyújtott be, amely felhasználónként maximalizálta volna az internetadó mértékét a szolgáltatóknak.

Orbán Viktor miniszterelnök ezt követően október 31-én adott rádiónyilatkozatában jelentette be, hogy a tervezett formában nem kívánják bevezetni az internetadót. A kormányfő kedden újságírókkal közölte, a távközlési adó kiterjesztése ellen korábban az összes érintett szolgáltató tiltakozott.

(MTI)



Kapcsolódó cikkek

2022. május 23.

Az ingatlanok bérbeadásának legfontosabb szabályai (4. rész)

A bérbeadás jellegétől függően két nagy csoportot különböztetünk meg: a folyamatos bérbeadást és az eseti bérbeadást. Utóbbi esetben az Áfa tv. 55. §-a alapján az esemény időpontja lesz a teljesítés időpontja. Sokkal összetettebb a helyzet, ha a folyamatos bérbeadás esetét vizsgáljuk.

2022. május 20.

800 éves az Aranybulla – Megszületik a kiváltságlevél (4. rész)

Sok minden ismert az Aranybulláról, de nem kevés a bizonytalanság sem a kibocsátásával, hatásaival, utóéletével, megítélésével kapcsolatban. A kiváltságlevél szövege fennmaradt, de az talán kevésbé ismert, hogy mit jelentettek az egyes rendelkezések. Az értelmezést fordítási hibák is nehezítették.