Visszavonták az internetadó javaslatát


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Visszavonta a jövő évi adóváltoztatások közül internetadó javaslatát az Országgyűlés gazdasági bizottsága szerdai ülésén a kormány kérésére.


A parlamenti testület egyhangúlag hagyta jóvá az erről szóló módosító indítványt, a kérdésben nem alakult ki vita a bizottsági tagok között.

A kormány eredeti szándéka szerint a szolgáltatóknak az internetes adatforgalom alapján, minden megkezdett gigabyte után 150 forintot kellett volna fizetniük.

A gazdasági bizottság ülését – Rogán Antal, a testület elnökének távollétében – Mengyi Roland fideszes alelnök vezette. Az internetadó visszavonását a kormány nevében Pankucsi Zoltán adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár kérte a bizottságtól.

A napirendi pont egyetlen felszólalója Burány Sándor volt, aki az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnökeként kért szót és kifejtette, az internet mára a szólás-, az információ- és a sajtószabadság részévé vált, így elfogadhatatlan annak bármilyen megadóztatása.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a jövő évi adóváltoztatások ismertetésekor, október 21-én jelentette be az internetadó javaslatát, amely rövid időn belül valamennyi ellenzéki párt és számos civil szervezet ellenkezését váltotta ki.

Az internetadó ellen október 26-án és 28-án is tömegdemonstrációt tartottak Budapesten, illetve több vidéki városban.

A gazdasági bizottság a két időpont között, Rogán Antal elnök kezdeményezésére október 27-én egy olyan tartalmú módosító indítványt nyújtott be, amely felhasználónként maximalizálta volna az internetadó mértékét a szolgáltatóknak.

Orbán Viktor miniszterelnök ezt követően október 31-én adott rádiónyilatkozatában jelentette be, hogy a tervezett formában nem kívánják bevezetni az internetadót. A kormányfő kedden újságírókkal közölte, a távközlési adó kiterjesztése ellen korábban az összes érintett szolgáltató tiltakozott.

(MTI)



Kapcsolódó cikkek

2022. július 1.

800 éves az Aranybulla – Püspökök, várispánok (7. rész)

II. András király nem egységes szabályozásként adta ki az Aranybullát, az gyakran csak kiegészítette egyéb intézkedéseit, döntéseit. Ez azt is jelenti, hogy nem kis jelentősége van annak is, hogy mit nem tartalmazott a kiváltságlevél. Ez nem kis mértékben jelenti a végrehajtott adóreformot is. Az adóintézkedések egy része csak utalásszerűen tartalmaz hátrányos intézkedéseket az egyház és a várispánok kárára.