Vizsgálhatja az APEH a vásárlói hűségkártyán összegyűjtött pontokat is


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Konkrét beadványra válaszolva az adatvédelmi biztos jogkörében eljárva Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa közleményében hangsúlyozza, hogy az adóhatóságnak az egyes kereskedelmi láncok hűségkártyáin található adatok általános gyűjtésére nincs joga, konkrét adózó ellenőrzésekor viszont az APEH kérhet ilyen adatokat.

Az ombudsmantól beadványban kérdezték, hogy az APEH gyűjt-e adatokat az egyes kereskedelmi láncok hűségkártyáin lévő adatokról, fogyasztói költésekről, és ha igen, mikor teszi ezt, illetve mi az adatkezelés célja és jogszabályi alapja.

Az ombudsmant az adóhivatal elnöke arról tájékoztatta, hogy az adóhatóság nem jogosult általános jelleggel gyűjteni ilyen adatokat, ezért ilyet nem is tesz. Konkrét adózóhoz kapcsolódó ellenőrzéskor azonban az adóhatóságnak lehetősége van arra, hogy hűségkártyát alkalmazó kereskedelmi lánctól adatszolgáltatást kérjen a fogyasztó költéseiről.

Az adatvédelmi törvény alapján az APEH által gyűjtött adatok akkor minősülnek személyes adatnak, ha megállapítható, hogy az adat mely természetes személyre vonatkozik. Ennek kezeléséhez pedig az érintett hozzájárulása vagy törvény felhatalmazása szükséges – írja az ombudsman. Az adóhatóság konkrét ellenőrzése során az adózó nyilatkozattételi kötelezettsége az adózás rendjéről szóló törvény egyéb adatgyűjtésre, adatkezelésre vonatkozó rendelkezésivel együtt alkalmazva azonban jogszerű. Az adóhatóság konkrét ellenőrzéseinek célja kizárólag az adott adózó adókötelezettsé­geinek ellenőrzése lehet, más adózók adatainak gyűjtése – a későbbi ellenőrzésre történő kiválasztásuk érdekében – jogellenes adatkezelés lenne, hiszen sértené a törvényben előírt célhoz kötöttség elvét.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.

2024. július 15.

A fejlesztési tartalék kezelése a társasági adóban

Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.