Cikksorozatunk negyedik részében az árengedmény témaköre kapcsán a Boehringer Ingelheim gyógyszeripari vállalkozás két ügyéről lesz szó, melyek közül az egyik magyar vonatkozású, és 2021. őszén született meg benne az ítélet.
A minimálbér és a garantált bérminimum összegének évről évre történő felülvizsgálata és változása kardinális kérdés a munkavállalók számára, de fontos indikátora a termékek és szolgáltatások árának is. A 2022-es évre vonatkozó minimálbér és garantált bérminimum bruttó értéke a tavalyi évhez képest 19,5%-kal nőtt, ami az elmúlt évek tükrében igen jelentősnek tekinthető.
A visszamenőleges jogalkotás tilalmába ütközik az, hogy az adózás rendjéről szóló törvényt a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell, ezért az Alkotmánybíróság a vonatkozó előírás megsemmisítéséről döntött. Ugyanakkor a határozati a gyakorlatban ennél árnyaltabb értelmezést fog igényelni: amint arra az alkotmánybírósági döntés is rámutat, lehetnek olyan esetek, amikor ez a tilalom nem érvényesül.
A Kormány a 2022. február elsejétől május elsejéig terjedő időszakra hat termékkör tekintetében hatósági maximum árat vezetett be. A 6/2022. (I. 14.) Kormányrendelet mellékletében felsorolt termékek vámtarifaszámának megállapítása kérdéses lehet, ha valamely beszállító vagy kereskedő a számlázása során vámtarifaszámokkal azonosítja a termékeket. Nekik szeretnénk segítséget nyújtani.
A dolgozók egészségének védelme és a járvány megfékezése mellett a munkáltatóknak anyagilag is kedvező a távmunka rendszere, hiszen így részint megspórolják a nagy iroda bérlésével kapcsolatos, rezsi- és egyéb ad hoc kiadásokat. A költségek csökkenése mellett azonban rendszerből adódó újabb ráfordítások merülhetnek fel, hiszen a munkáltató kötelezettsége, hogy az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban felmerült indokolt költségeket megtérítse.
Az Európai Unió műanyag stratégiájának egyik sarkalatos pontja a műanyagból készült termékek tervezésének, gyártásának és felhasználásának körforgásközpontú szemlélete. E szerint gondoskodni kell arról, hogy egyre nagyobb mértékben legyen a műanyag újrahasználható, hasznosítható, feldolgozható és mindez ne csak lehetőség legyen, hanem azt valóban használják többször, hasznosítsák, illetve dolgozzák fel, továbbá, hogy az ennek a szemléletnek meg nem feleltethető műanyag termékek szoruljanak ki a piacról, és a csomagolásra, a tárolásra jelenjenek meg a környezetet kímélő valós alternatívát nyújtó egyéb anyagok, megoldások. Ennek a tagadhatatlanul hasznos szemléletnek nemcsak a jogalkotás, hanem a társadalom, az egyén szintjén is meg kell jelennie, fontos, hogy ne csak akkor fejezzük ki az ellenérzésünket, amikor látjuk a felvételeket arról, hogy az óceánok mennyire szennyezettek műanyaggal, hanem a mindennapokban is kerüljük a használatát, keressük a tartós, környezetkímélő megoldásokat; ha használnunk kell, használjuk a műanyagokat többször, illetve gyűjtsük azokat szelektíven. A továbbiakban azt fogjuk áttekinteni, hogy a jogalkotás a jogszabályi környezet megváltoztatásával közvetlenül és közvetetten miként járul hozzá mind a piac átalakulásához, mind a szemléletformáláshoz. Az Adó szaklap írása.
Az Isteni színjáték a maga keresztrímes tercináival, időmértékes verselésével már önmagában is magában hordoz bizonyos muzikalitást, de a műben számos zenei részlet is elhangzik, sok hangszer megszólal, és több szereplő is zenével foglalkozott földi élete során. Dantéról és főművéről szóló sorozatunk befejező részeiben a Színjáték zeneiségéről szólunk.
Adott egy volt egyéni vállalkozó, aki ruhaüzletét elévülési időn túl (2007-ben) megszüntette, a megszűnés során pedig magánszemélyként hozzájutott a maradék árukészlethez. Most úgy döntött, hogy megválna ezen készlettől, magánszemélyként értékesítené. A kapott bevételből (ruha ára plusz postaköltség) a vélelmezett bekerülési költség levonásával (a 75 százalékos szabály alapján) határozná meg a jövedelmet. Ezen kalkulált nyereség után befizeti a 15 százalék szja-t. A kérdésünk az lenne, hogy ez megállja-e a helyét? Az Adó szaklap válasza.
Előbb vagy utóbb minden ügyvéd szembesül azzal a megbízói elvárással, hogy az ügyfele az adott megbízással kapcsolatban a személyes közreműködését a legszükségesebb szintre akarja szorítani. Így ha az ügy ellátása a szorosan vett ügyvédi tevékenységen túl valamilyen további teendőt – pl. hiteles fordítás beszerzése, illeték megfizetése – igényel, elvárja az ügyvédtől, hogy ezeket is az ügyvéd bonyolítsa helyette. Ennek a megbízói elvárásnak a teljesítése ugyanakkor több adózási kérdést is felvet az ügyvédek, ügyvédi irodák oldalán, amikor a felmerült költségek áthárításáról van szó.
Cikksorozatunk harmadik részében folytatjuk az adóalap-csökkentésre jogosító esetkörök tárgyalását.
Az adótervek bejelentési kötelezettségét bevezető DAC6-szabályozás mérsékelt publicitást kapott Magyarországon. Ennek részben az az oka, hogy a COVID-19 világjárvány miatti veszélyhelyzetre való tekintettel az Európai Bizottság 2021. év elejére halasztotta el a tényleges bejelentési kötelezettség megkezdését. Annak is van szerepe, hogy a vállalkozások jellemzően az adótanácsadók, ügyvédek kötelezettségének fogják fel a szabályozást, pedig ez nem feltétlenül van így.
Az új év szinte mindig hoz valamilyen változást a bérjövedelmek adózásában is. Legújabb adásunkban ezeket a változásokat járjuk körbe, mire érdemes figyelni az év elején, milyen mozgástere van a munkáltatóknak a jelentős béremelések hatásának enyhítésére. Ennek keretében szóba kerülnek az szja-kedvezmények, nyilatkozatok, amiket meg kell tenni és a cafeteria idei szabályai. Szakértőnk: dr. Fischer Ádám.
Egy szervezet növekedése és zavartalan működése szempontjából kulcsfontosságú, hogy a munkaviszonyokat érintő intézkedések megtétele gördülékenyen történjen. A munkáltatói jogkör gyakorlója azonban nem mindig érhető el és könnyen előfordulhat, hogy távolléte alatt lenne aktuális dolgozók beléptetése, elbocsátása vagy egyéb munkajogi intézkedések és jognyilatkozatok megtétele. Ezen helyzetek megoldásaként szolgálhat a munkáltatói jogkör megosztása vagy a jogkör gyakorlásának (eseti) átruházása.
A 2022. január 1-jétől hatályos rendelkezések szerin változtak a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) támogatásra és a kártya felhasználására vonatkozó szabályok.
Most a legfontosabb, januártól hatályos szja-változásokat vizsgáljuk részletesen.
A minimálbér-emelés és az adócsökkentések után egyesével áttekintjük a szochó-kedvezményeket.
Gondolhatnánk azt, hogy a nyugdíjkorhatár betöltéséig az öregségi teljes nyugdíj megállapításához szükséges legalább húsz év szolgálati idő megszerzése nem okoz nehézséget, mégis előfordul, hogy ez nem sikerül. Ebben az esetben lehet megoldás az öregségi résznyugdíj igénybe vétele, ha legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik az érintett személy.
Az e-kereskedelmi áfacsomag a termékimport tekintetében is számos változást eredményezett. Többek között eltörölte a kisértékű importküldemények adómentességét és egyúttal egyszerűsített megoldásokat hozott az ilyen import küldemények utáni áfa megfizetésére. Továbbá, az import küldemények távértékesítése az egyetlen ügylettípus, ahol az egyablakos rendszer választása az áfakezelésre is kihat.
Új számlázó programra tértünk át, és későn vettem csak észre, hogy az első hat db kiállított elektronikus számlán a névnél nem szerepel a „kisadózó” felirat. Ezt a hibát később javítottam, a hetediktől kezdődően már helyesen állítottam ki a számlákat. Szeretném megkérdezni, hogy van-e teendőm ezen hat db számla javításával, vagy ez így elfogadható? Az Adó szaklap válasza.
A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott elszámoló árak vizsgálata továbbra is az adóellenőrzések egyik kiemelt területe és az adóhatóság folyamatosan fejleszti a transzferárakkal kapcsolatos ellenőrzési gyakorlatát. A háromrészes cikksorozat keretében a szerző azt járja körül, hogy jelenleg mire számíthatnak az adózók egy esetleges ellenőrzés során, amennyiben kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak a vizsgált időszakban.
