A nyári adócsomag részeként elfogadott 2006. évi LIX. törvény nemcsak a vállalkozásokra, hanem a magánszemélyekre is bevezette 2007. január 1-től a különadó fizetési kötelezettséget. Azok fizetnek különadót, akiknek az adóbevallásukban (adóhatósági adómegállapításukban) bevallott összevont adóalapot képező jövedelme meghaladja a járulékalap adott évre vonatkozó felső határát.
A nyáron elfogadott megszorító csomag kiegészítéseként december elején szavazták meg a honatyák a 2007-es pénzügyi tárgyú módosításokat tartalmazó 2006. évi CXXXI. törvényt. A döntően adózási és társadalombiztosítási kérdéseket érintő jogszabály húsznál is több törvény rendelkezéseit érinti.
December végén fogadta el a parlament a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvényt. A központi költségvetés bevételi főösszege 6669,4911 milliárd, a kiadási főösszege pedig 8325,9767 milliárd forint lett, így 1656,4856 milliárd forintos hiánnyal számolnak a 2007-es évben.
December 11-én fogadta el a parlament a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXI. törvényt, amely viszonylag nagy terjedelemben érinti az államháztartásról szóló törvény szabályait, emellett azonban számos adózással kapcsolatos rendelkezés tekintetében is változásokat hoz.
November utolsó napjaiban fogadta el az országgyűlés, de csak december közepén hirdették ki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. év LXXXI. törvény valamint az egyes kapcsolódó jogszabályok módosításáról szóló 2006. évi CVI. törvényt, amely egyebek mellett jelentősen átalakítja az előre hozott nyugdíjazás szabályait is. Pontosítja az eddig hatályos rendelkezéseket, amikor rögzíti, hogy 2009. január elsejéig előre hozott öregségi nyugdíjra a nők az 57. életévük, a férfiak pedig a 60. életévük betöltésétől jogosultak, ha legalább 38 év szolgálati időt szereztek.
Nem tartalmaz komolyabb meglepetéseket az elfogadott adó- és járuléktörvény a várakozásokhoz képest. Érdemes a változásokat azonban közelebbről is szemügyre venni, hiszen az ördög – pontosan az, amelyik nem alszik – a részletekben van. A Deloitte szakértői az adóváltozásokról.
Amennyiben a pénztári befizetések felfüggesztését a kormány az állami rendszer megnyitásával kapcsolja össze, rövid időn belül 500-600 milliárd forint áramolhat vissza az tb-be. Pénztári befektetések zúdulhatnak értékesítendőként a piacra, ami komoly zavarokat okozhat.
Nehezen áll össze a köztartozásmentes adatbázis az adóhivatalnál. Nem sokat könnyített a kormány azzal, hogy ideiglenesen felfüggesztette az együttes adóigazolások megkérését a közbeszerzések során. Tavaly márciustól él az a szabály, amely szerint egy közbeszerzéses beruházás során csak akkor lehet kifizetni egy alvállalkozót, ha igazolni tudja, nincs köztartozása. Ez a rendszer bővült ki az idén az úgynevezett köztartozásmentes adatbázissal, amely az APEH honlapjáról is elérhető.
Sürgősséggel tárgyalja a parlament azt a módosító javaslatot, amely a magánnyugdíjpénztári tagdíjak átutalásának 14 hónapos felfüggesztéséhez kapcsolódik. A jogszabálymódosítás érinti a Tbj-t, az Ekho törvényt és az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényt is.
Év eleje óta a magyar adóhivatalt kereshetik fel a hazai székhelyű adózók akkor is, ha az Európai Közösség más tagállamában rájuk hárított áfát szeretnék visszaigényelni. Korábban erre az adott tagállam adóhatóságánál volt lehetőségük.
Nemcsak az adóhatósági szolgáltatások javításában, hanem az adócsalások leleplezésében és megelőzésében is egyre nagyobb szerepet játszik a számítástechnika. Az adóhatóság tegnapi sajtótájékoztatóján több informatikai alkalmazás működési elvét is bemutatták, melyeknek köszönhetően jelentősen javult az elmúlt években az adóellenőrzések hatékonysága.
Jövő év január 1-jétől átmeneti időre, egy évre vezetne be különadót a kormányfő, amit azok fizetnének, akik havi kétmillió forint felett keresnek az önkormányzati vagy állami többségi tulajdonú cégeknél.
