6 százalékra csökkent az alapkamat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az MNB monetáris tanácsa kamatdöntő ülésén a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 6%-ra csökkentette az alapkamatot.


Az elemzők többsége 25 bázispontos monetáris enyhítést várt, azt követően, hogy októberben már a harmadik egymást követő alkalommal csökkentette 0,25 százalékponttal a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács. A testület négy külső tagja szavazott a kamatvágásra a testület legutóbbi, október 30-i kamatdöntő ülésén és a megelőző kettőn is.

Az alapkamat legutóbb 2011. január 25-tól 2011. november 30-ig állt 6 százalékon, ennél alacsonyabb szintre 2010. február és 2011. január 25. között került a kamat.

Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank elemzője szerint a hazai adósság S&P általi múlt heti leminősítése miatt ugyan érezhető volt némi elbizonytalanodás a kamatcsökkentési sorozat folytatását illetően, azonban a piaci reakciók igen mérsékeltek és csupán átmenetiek voltak, a piacok már beárazták a kamatcsökkentést, a határidős kamatlábak pedig három hónapon belül további 25 bázispontos, kilenc hónapon belül pedig összesen 100 bázispontos kamatcsökkentést áraznak.

Míg az enyhülő pénzpiaci kondíciók, csökkenő hozamok és kockázati felárak, erősebb szinten stabilizálódó forintárfolyam, valamint a reálgazdasági mutatók alátámaszthatják az alapkamat csökkentését, az enyhülő, de még mindig jelenlevő stabilitási kockázatok, valamint az inflációs kockázatok a kivárást indokolhatták volna az elemző szerint.

Az eddigi kamatcsökkentésekre leginkább a globálisan enyhülő monetáris kondíciók, a nagy jegybankok újabb mennyiségi lazításai adhattak lehetőséget, amelyek a hazai pénzpiaci hozamokra is igen erőteljes hatással vannak.

Arra számítunk, hogy a kamatcsökkentési sorozat üteme a következő időszakban némlieg lassulhat, így idén nem várunk további kamatcsökkentést, azaz az idei év végén 6% lehet az alapkamat. A kamatcsökkentési sorozat a jövő év elejétől folytatódhat, 2013 közepén 5,5%, a jövő év végén 5% lehet az alapkamat. A kamatpálya várható alakulására azonban erőteljes kockázatot jelenthet a nemzetközi hangulat esetleges romlása, az MNB vezetésének változása, valamint a 2014 első felére várt 3%-os inflációs cél elérésének tarthatósága – vetíti előre az elemző.

Gabler Gergely, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője középtávon a monetáris politika további lazulására számít, amíg fennmarad a kedvező tőkepiaci környezet, és ezzel együtt stabil marad a forint árfolyama és az állampapír-hozam. Várakozása szerint a jövő év végére 4,75 százalékig csökkenhet az alapkamat – az infláció alakulásától függetlenül -, ugyanis a monetáris tanács külső tagjai korábban jelezték, hogy 4,5-5,0 százalék körül van szerintük a hazai egyensúlyi kamatláb.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank Hungary elemzője szintén úgy véli, hogy folytatódni fog a kamatcsökkentés, a kérdés csak az, hogy milyen ütemben. Erre vonatkozóan a piaci szereplők az MNB kommentárjára figyelnek. Emlékeztetett, hogy az előző ülés jegyzőkönyve szerint a monetáris tanács a következő hónapokban a kockázati megítélés javulásának tartósságára, illetve arra figyel majd, hogy az inflációs folyamatok mennyire közelítenek a 3 százalékos célhoz. Miután ezeken a frontokon nem történt érdemi változás az előző ülés óta, így elképzelhető, hogy a következő hónapokban kivár a tanács.Hozzátette, hogy az infláció jövőre még bőven a 3 százalékos cél fölött, 5 százalék körül lehet, a külpiaci hangulat pedig most alapvetően támogató, de azért vannak kockázatok, ahogy azt a legutóbbi leminősítés is mutatja. Az Erste jelenlegi előrejelzése szerint az idén már nem változik az alapkamat, jövőre pedig negyedévente várható 25 bázispontos csökkentés, így 2013 végén 5 százalékos lehet a kamat.

(forrás: Magyar Takarékszövetkezeti Bank/MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Magyarországnak bőven van teendője a régiós “hosszútávfutásban”

A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül az egyik fontos mutató, a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP – alapján a magyar gazdaság gyengébben áll a többi régiós országhoz képest. Az uniós átlag háromnegyedénél jár most Magyarország, míg Csehország 91, Lengyelország 80, Románia 78 százalékos arányt tud felmutatni, miközben Szlovákia viszont csak 73 százalékot. Ahhoz, hogy a magyar felzárkózás ütemesebb legyen, a képzett, minőségi munkaerő irányába kell elmozdulni.

2024. április 19.

Az MNB 28 millió forintra bírságolta az UniCredit Bankot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 28 millió forint bírságot szabott ki az UniCredit Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságok miatt; a hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését – közölte a jegybank pénteken.

2024. április 19.

Rosszul meghatározott árral sokat lehet bukni az ingatlaneladáson

Minél hosszabb ideig van a piacon egy ingatlan, annál nagyobb az esély, hogy csak komoly árengedménnyel lehet értékesíteni, mutatott rá az Otthon Centrum elemzése, amely az értékesítési idő és az alku mértékének összefüggését vizsgálta.