A budapesti lakás olcsó, mégis nehéz megszerezni


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az európai fővárosok között Budapest lakásárai a legalacsonyabbak közé tartoznak, ám a viszonylag szerény átlagjövedelmek, illetve a magas hitelköltségek miatt egy hazai átlagcsalád előtakarékoskodással és hitelfelvétellel egyaránt nehezen tud csak lakáshoz jutni. Az InfoTandem heti infogarfikája.


Amennyiben veszünk egy négytagú magyar átlagcsaládot, két kereső felnőttel és két gyerekkel, s feltételezzük, hogy a teljes nettó jövedelmüket félre tudják tenni lakásvásárlási célra, akkor hőseink 6,4 évnyi takarékoskodás után beköltözhetnek a kiszemelt 60 négyzetméteresbudapesti, belső kerületi otthonukba.Ugyanerre egy osztrák famíliának a saját fővárosában pontosan kétszer ennyi ideig kellene spórolnia. Mindez 3,5 esztendő alatt összejöhetne Berlinben, Bukarestben ellenben csaknem két évtizedig (17,5 évig) kellene hozzá kuporgatni.

Ezekre az eredményekre jutott az Otthon Centrum és az Otthon Centrum Hitel Center közös elemzése, amelyben további európai fővárosok is mérlegre kerültek. Néhol külön is megnézték, mekkora különbségek vannak a kínálati árakban a belső kerületek, illetve a kijjebb fekvő részek között. Az eltérés Bécsben például óriási: a fenti összehasonlításban szereplő 12,8 év helyett a külső kerületekben már 5,5 esztendő alatt célba lehetne érni.

Önmagában az átlagárakat figyelve Budapest jelenleg az egyik legolcsóbbnak számít az európai fővárosok mezőnyében, ám a nettó keresetek alapján kialakuló elérhetőségi sorrendben például már Dublinban és Berlinben is jobb a helyzet. A felmérés készítői ugyanakkor azt is megnézték, miképpen fest a kép, ha nem a fent jelzett elméleti takarékoskodás, hanem lakáshitel-felvétel a választott módszer. Az összehasonlításhoz az Európai Központi Bank által közölt, euró alapú, háztartásoknak nyújtott lakáscélú hitelek átlagos költségeit vették alapul, Budapest esetében pedig az aktuális forint alapú hitelt számították át euróra.

Az így kalkulált havi terhek szerint Budapestnél a törlesztő részlet nagysága szintén az egyik legalacsonyabb, ám nyilvánérdemes a fizetési színvonalat is beszámítani. Márpedig a magas hitelköltség-mutató miatt az átlagos nettó fizetésre vetített teher nálunk igen magas: egy 20 éves futamidejű kölcsönnél 41 százalékra jön ki, ami az „élcsoport” felé löki a magyar fővárost. Berlin 14 százalékos, illetve Dublin 17 százalékos rátája drámaian kedvezőbb, de Madrid és Pozsony is a 32–36 százalékos sávban mozog. Igaz, Bukarest belső kerületeinél egy átlagcsalád jövedelmének 88 százaléka bánná egy efféle ügyletet, s a bécsi és párizsi belváros szintén 50 százalék fölötti mutatókkal dicsekedhet, így ez az út ezekben a fővárosokban is csak a módosabb családok számára tűnik járhatónak.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Magyarországnak bőven van teendője a régiós “hosszútávfutásban”

A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül az egyik fontos mutató, a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP – alapján a magyar gazdaság gyengébben áll a többi régiós országhoz képest. Az uniós átlag háromnegyedénél jár most Magyarország, míg Csehország 91, Lengyelország 80, Románia 78 százalékos arányt tud felmutatni, miközben Szlovákia viszont csak 73 százalékot. Ahhoz, hogy a magyar felzárkózás ütemesebb legyen, a képzett, minőségi munkaerő irányába kell elmozdulni.

2024. április 19.

Az MNB 28 millió forintra bírságolta az UniCredit Bankot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 28 millió forint bírságot szabott ki az UniCredit Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságok miatt; a hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését – közölte a jegybank pénteken.

2024. április 19.

Rosszul meghatározott árral sokat lehet bukni az ingatlaneladáson

Minél hosszabb ideig van a piacon egy ingatlan, annál nagyobb az esély, hogy csak komoly árengedménnyel lehet értékesíteni, mutatott rá az Otthon Centrum elemzése, amely az értékesítési idő és az alku mértékének összefüggését vizsgálta.