Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Általánosságban elmondható, hogy egy cég értékét több tényező együttese határozza meg. Tisztában kell lenni azzal is, hogy minden cégértékelés becslésen alapszik, ebből kifolyólag a megállapított cégérték megbízhatósága valamilyen szinten bizonytalan, szubjektív feltételezéseket tartalmaz. Az értékelési módszereket és a bizonytalansági tényezőket vesszük sorra.
„The business of business is business” / Milton Friedman
A világgazdaságot, illetve a magyar gazdaságot 2017-ben a növekedés jellemzi, a fogyasztási környezet javulása, a vásárlási hajlandóság és a növekvő üzleti bizalom úgy tűnik kedvezően hat a vállalatok pénzügyi teljesítményére is. Ismert, hogy a növekedés, a fejlődés lehetősége mindig érdekessé teszi az ebben a szakaszban lévő cégeket a befektetni vágyók számára, ebből kifolyólag 2017-ben jelentősen megnövekedett az akvizíciók, üzletrész adásvételek száma.
Minden akvizíció előtt azonban felmerül a kérdés, hogy mennyit is ér az adott cég, illetve, hogy mi határozza meg egy cég értékét. Általánosságban elmondható, hogy egy cég értékét több tényező együttese határozza meg. Minden esetben vizsgálni kell (1) a társaság tulajdonában lévő nettó vagyon (saját tőke) piaci értékét, (2) a társaság jelenlegi és jövőbeli profittermelő képességét, amely a termék/szolgáltatás, a jelenlegi és jövőbeli piaci szerkezet, helyzet, piaci trendek függvényében vizsgálható, továbbá kiemelt figyelmet kell fordítani (3) a mérlegen kívüli tételekre is, amelyek vagy lehetőségek, így értéknövelő tényezők, vagy olyan elemek, amelyekhez jelentős kockázatok fűződhetnek, ebből kifolyólag jelentősen rontják a cég piaci értékét, (4) ezenkívül mindig vizsgálni kell, hogy milyen célból kerül sor a cégértékelésre, mennyire gyorsan szeretné értékesíteni üzletrészét az eladó.
A cégértékelés a társaság értékének (cégérték) meghatározására irányuló tevékenység, amelynek célja a cégérték megállapítása, azaz hogy az adott vállalkozás egy adott időpontban milyen értékkel rendelkezhet bizonyos körülmények és feltételek fennállása mellett, a társaság birtoklásáért egy független befektető mennyit hajlandó fizetni, hogy a társaság biztosította jövőbeli előnyökből részesedjen.
Tisztában kell lenni azonban azzal is, hogy minden cégértékelés becslésen alapszik, ebből kifolyólag a megállapított cégérték megbízhatósága valamilyen szinten bizonytalan, szubjektív feltételezéseket tartalmaz. A társaság piaci értéke, cégértéke gyakran nem egy szám, hanem egy intervallum, tekintve, hogy kockázatok és lehetőségek beárazása történik a cégértékelés során. A cégértékre ható változók úgynevezett sztochasztikus változók, magyarán véletlenszerűen alakuló jövőbeli folyamatok határozzák meg a cég piaci értékét.
A cég értékét befolyásolja a cég története, jelenlegi helyzete. Egy több éve a piacon lévő, jól hangzó branddel, imázzsal, bejáratott kapcsolatrendszerrel, szervezeti struktúrával, menedzsmenttel, belső szabályrendszerekkel rendelkező cég jellemzően többet ér, mint egy kisebb cég. Ez alól talán csak a start-up társaságok jelentenek kivételt, azonban ezen cégek értékelése nem is vizsgálható klasszikus cégértékelési módszerekkel. Az ilyen befektetéseket nem is szakmai befektetők eszközölnek, hanem kockázati tőkések, üzleti angyalok.
[htmlbox art_tukor]
A cég értékének megalapozása, a kockázatok felderítésének fontos eszköze a teljeskörű due diligence vizsgálat. A due diligence fontosságáról előző cikkünkben írtunk, melyet itt olvashatnak.
A fentieken túl vizsgálni kell, hogy nincsenek-e egyéb „csontvázak a szekrényben”, gyakran elfeledkeznek a vevőjelöltek, hogy akár még a „soft” tényezők esetében is előfordulhatnak kockázatok, ilyen lehet például egy terméket/szolgáltatást érintő botrány kockázata (pl.: termékvisszahívás, garanciális kötelezettség típushiba miatt), ez akár jelentősen csökkentheti a cég értékét. Egyes cégek esetében az adatok és információk jelentős értékkel bírhatnak, így akár IT due diligence lefolytatására is szükség lehet, hogy felderítésre kerüljenek az adatszivárgással, hacker támadással, a munkavállalókkal kapcsolatos morális kockázatok. Minden esetben érdemes körültekintően eljárni ezen tényezők értékelése során, feltárni SWOT analízis segítségével, hogy milyen erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek jelentkeznek a vizsgált cég piaci értékének megállapítása során.
Kiemelten fontos vizsgálni a társaság tevékenységi körét, a terméket/szolgáltatást, a működési környezetet, az ágazatot, a szektort, a növekedési potenciál lehetőségét, a versenyhelyzetet. Vizsgálni kell, hogy milyen a jogszabályi környezet, a termelési erőforrásokhoz való hozzáférés, azok helyettesíthetősége, milyen a munkaerőpiac helyzete, és tágabb dimenziókban akár érdemes vizsgálni az adott országot, az országkockázat mértékét.
Bizonyos esetekben meghatározó tényező lehet akár a cégértékelés szükségességének oka is, azaz hogy miért kerül sor a cégértékelésre. Amennyiben valaki gyorsan meg akar szabadulni a társaságban lévő részesedésétől, úgy ez az eladó fél tárgyalási pozícióját jelentősen ronthatja, hisz nincs idő a potenciális befektetőkkel tárgyalni.
Minél több a potenciális vevőjelölt az üzletrészre, cégre, vélhetően annál magasabb az üzletrész vételára. Minél több korlátozó feltétel van a tárgyalások során, annál valószínűbb, hogy nem jön létre az üzletrész átruházásra vonatkozó megállapodás, tekintve, hogy kevesebb szóba jöhető potenciális vevőjelölttel lehet számolni.
A cégértékelési módszerek közül négy módszerről ejtenénk röviden szót. Gyakran nem is egy módszer segítségével történik a cégértékelés, hanem több módszer vagy módszerek kombinációjával. A leggyakrabban alkalmazott cégértékelési módszerek az alábbiak: (1) a saját tőke alapú cégértékelés (könyv szerinti érték), (2) szorzószámos módszer, (3) gazdasági hozzáadott értékalapú cégértékelés, (4) diszkontált cash-flow alapú cégértékelés, (5) ezenkívül egyéb módszer használatára is sor kerülhet.
A sajáttőke alapú cégértékelés lényegében azt mutatja, ha a cég befejezné a tevékenységét, akkor eszközeinek értékesítése és a kötelezettségek visszafizetése után mennyi jövedelemhez jutnának a tulajdonosok. A sajáttőke alapú cégértékelés tulajdonképpen a saját tőke piaci értékét mutatja, amely bizonyos esetekben akár megegyezik a saját tőke könyv szerinti értékével.
A szorzószámos cégértékelés lehet EBITDA alapú vagy adózott eredmény alapú. Az EBITDA (üzemi eredmény + amortizáció) alapú megközelítés hátránya, hogy nem veszi figyelembe a pénzügyi és a rendkívüli eredmény hatását. Az adózott eredmény alapú megközelítés hátránya, hogy az adózott eredmény gyakran nem a valós képet mutatja, mivel a tulajdonosok adóoptimalizációs eszközökkel nem a valós eredményt mutatják ki a könyvekben. A szorzószámos módszer további hátránya, hogy iparági szorzószámokat használ, ezek pedig pusztán iránymutatónak tekinthető statisztikai értékek, alkalmazásuk nem minden esetben és nem minden földrajzi piac vonatkozásában tekinthető szerencsésnek.
A gazdasági hozzáadott értékalapú elemzés szerint nem elegendő haszon realizálása egy társaságban, hanem a haszon mértékének meg kell haladnia a kockázatmentes pénzügyi befektetéssel elérhető hozam mértékét. A befektető kockázatot vállal a cégbe történő befektetéssel, ezért a módszertan szerint a cégérték a ténylegesen elérhető hozam. A módszer során az elvárt hozamok és az úgynevezett iparági kockázati béták beazonosítása a legnehezebb feladat.
A diszkontált cash-flow (DCF) alapú cégértékelés szerint a vállalkozás értéke mindaz a jövedelem (készpénzben), amit a vállalkozás az üzleti tevékenységével hosszú távon, teljes cégélettartam során realizálni képes. A DCF módszer szerint tehát a vállalkozás értéke a jövőbeli várható pénzáramlások, illetve ezek kockázatát is kifejező rátával diszkontált érték. A módszer legnagyobb hátránya, hogy a jövőbeli folyamatokat (pl. növekedést) becsléssel lehet megállapítani, tehát a modell feltételezésekkel él, és egyáltalán nem biztos, hogy az értékelési modellben feltűntettek alapján alakul a cég tevékenysége a jövőben.
A cikk szerzője Nagy Károly, a VGD Hungary Kft. tanácsadója. A VGD Hungary Kft. az Adó Online szakmai partnere.
