A családi cégek kétharmada derűlátó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A családi vállalkozások kétharmada bevétele és nyeresége növekedését prognosztizálja a következő 12 hónapra, derül ki a Deloitte Private világméretű felméréséből. Az ilyen cégek a fejlődésüket főleg belső erőforrásokkal finanszírozzák, a tőzsdei megjelenést csak kevesen fontolgatják, ugyanakkor a lízing vagy hitellehetőségekkel egyre bátrabban élnek.

Alapvetően optimisták a családi vállalkozások vezetői a cég jövőjét illetően, ugyanakkor a nyersanyagok árának változására, a munkaerőhiány kiéleződésére, illetve az egyes ágazatokat felforgató, új szemléletű versenytársak megjelenésére komoly kockázati tényezőként tekintenek. A Deloitte Private Családi Vállalkozások Központja által végzett felmérés alapján az ilyen típusú cégek kétharmada prognosztizált bevétel és nyereség növekedést a kutatást követő 12 hónapban. A megkérdezettek 42 százaléka pedig 26 százaléknyi, vagy azt meghaladó bevétel növekedéssel számolt. A helyzetük kedvező megítélésére utal az is, hogy a válaszadók 42 százaléka jelezte, hogy a következő 12 hónapban várhatóan felvásárol egy másik céget. A legtöbben a tranzakció másik szereplőjeként valamely közvetlen, hazai versenytársukat képzelik el.

A családi vállalkozásokra többnyire az jellemző, hogy a növekedésüket igyekeznek belső erőforrásokból finanszírozni. A családi kézben lévő társaságok általában nem lelkesednek a tőzsdére lépés gondolatáért, a kutatás során a válaszolók mindössze 14 százaléka fontolná meg a nyilvános tőzsdei kibocsátást növekedése támogatására. A tőke elidegenítése tehát – akár magánbefektetők részére, akár szabályozott piacokon – nem igazán népszerű megoldás a körükben, mivel a családi vállalkozások törekszenek a tulajdonosi kontroll maximalizálására, amelyet sikerük egyik legfontosabb tényezőjének tartanak. Ugyanakkor nem idegenkednek teljesen a külső tőke használatától, így közel negyede az ilyen társaságoknak úgy gondolja, hogy a következő 12 hónap során lízing, eszközfedezetű kölcsön, vagy hasonló instrumentum formájában igénybe vehet külső forrást.

A kutatásból kiderült az is, hogy a családi vállalkozások 43 százaléka a gazdasági és pénzügyi bizonytalanság szintjét a korábbi évhez képest magasabbnak érzékeli. Az öt legjelentősebb kockázati tényezőnek a nyersanyagok és az egyéb beszerzési költségek emelkedését, a munkavállalók felvételének és megtartásának képességét, az új piaci kihívók által generált versenyt, a szabályozási követelmények szigorodását és a valutaárfolyamok ingadozását látják.

A felmérés során megkérdezett vezetők 48 százaléka úgy véli, hogy családi vállalkozása a következő 2-3 évben jelentős zavaró külső behatásnak lesz kitéve nem hagyományos versenytársak miatt. Az ilyen behatások közül a válaszadók 64 százaléka pozitív (tehát lehetőséget magában rejtő) hatásként értékeli a technológiai fejlesztéseket, míg 40 százalékuk negatív (tehát elsődlegesen kockázatot hordozó) körülményként gondol a szabályozási, vagy makrogazdasági környezet megváltozására.

A Deloitte Private Családi Vállalkozások Központja által 2017. augusztusa és szeptembere között végzett felmérésben globális szinten több száz középméretűnek tekinthető családi vállalkozás vezető tisztségviselőjét és tulajdonosát kérdezték meg. A válaszadók vállalatainak éves árbevétele 10 millió és 1 milliárd dollár közé esett, és távol-keleti, európai (köztük magyar), közel-keleti és az amerikai kontinensen tevékenykedő jelentős társaságok egyaránt szerepeltek a kutatásban.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).