A kkv-k negyede pályázna uniós pénzre


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hazai kis- és középcégek 25 százaléka tervezi, hogy indul majd uniós pénzekre kiírt pályázatokon. Az ezt fontolgatók több mint fele 50 millió forint alatti összegben gondolkodik. Az InfoTandem heti infografikája.


A legmagasabb arányban a viszonylag nagy forgalmú kis- és középvállalkozások tervezik, hogy az évtized hátralévő részében versenybe szállnak majd az uniós forrásokért. Az évente 0,7 és 10 milliárd forint közötti bevételt produkáló kkv-k mezőnyéből a szereplők 29 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a tavaly startolt hétéves ciklusban indulni kíván az EU-pénzeket meghirdető pályázatokon. A 200 milliósnál kisebb vállalkozások közül csupán 21 százalék tervez hasonlót.

Összességében a kis és középcégek egynegyede készül pályázni, ami némiképp meghaladja az előző periódusban tapasztalt arányt: 2007 és 2013 között a hazai kkv-k 22 százaléka próbálkozott ezzel, s a résztvevők 85 százaléka az Új Széchenyi Terv vagy az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében legalább egy elnyert pályázatot végül fel is tudott mutatni. A most zajló támogatási ciklus forrásait a Széchenyi 2020 program osztja majd el. Az új felállás megismertetésén van még mit dolgozni, mindazonáltal a potenciálisan érintett kkv-k 60 százalékánál már hallottak a lehetőségről – derült ki a Budapest Bank megbízásából a GfK Hungária által 2015 februárjában és márciusában elvégzett kutatásból. A felmérés során 500 vállalkozást kérdeztek meg a legfeljebb 10 milliárd forintos éves árbevételű mikro-, kis- és középvállalati mezőnyből.

Azok közük, amelyek már most eldöntötték, hogy pályázni szeretnének, 42 százalék megelégedne egyetlen tenderrel, további 38 százalék azonban azt is eltudja képzelni, hogy akár öt pályázaton indul. A megcélzott összeg a tervezgetők szűk egyharmadánál 10 millió forint alatt marad, 27 százalék azonban 10 és 50 millió közötti summát készül ily módon begyűjteni. Figyelemreméltó, hogy a potenciális indulók 72 százaléka kizárólag vissza nem térítendő pénzben gondolkodik.

A szükséges önerőt, illetve a megvalósításhoz szükséges előfinanszírozást a vállalkozások több mint fele, 54 százaléka a saját tőkéjéből fedezné. Ugyanezen célokra a Széchenyi Kártya Hitelprogramhoz és a jegybank Növekedési Hitelprogramjához kapcsolódó termékekben további egynegyedük gondolkodik. A pályázati lehetőségek felkutatásához szűk kétharmaduk külső segítséget is igénybe venne (elsősorban pályázati tanácsadó cégek hírleveleit és pályázatfigyelő internetes oldalakat értve ez alatt), több mint felük pedig várhatóan a tenderanyagok összeállítását is másra bízza.

A leggyakoribb pályázati cél a technológiafejlesztés (ezt 37 százalék jelölte meg), de sokan telephely- és kapacitásbővítésüket is megtámogatnák uniós pénzekkel. Olyannyira, hogy a felmérés tanúsága szerint a pályázatok révén megvalósítandó beruházások 60 százaléka e forrás nélkül egyszerűen elmaradna.



Kapcsolódó cikkek

2021. december 3.

Steiner Attila: nem a lakosság adóztatása vezet a zöld átmenethez

A V4 országok erőteljesen hangsúlyozzák, hogy nem a lakosságot kell adóztatni, hanem olyan lehetőségeket kell teremteni, amelyek segítik, hogy részesei lehessenek a zöld átmenetnek- mondta Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára.