A klímatechnológiai beruházások ötvenszeresére nőttek Közép- és Kelet-Európában az elmúlt 8 évben


A klímatechnológia mint feltörekvő eszközosztály világszerte erős növekedést mutat, de Közép- és Kelet-Európa a globális befektetéseknek csak kevesebb mint egy százalékát vonzotta. 2013 és 2021 első féléve között több mint 1,76 milliárd dollárt fektettek be klímatechnológiába a régióban, a beruházások azonban erősen koncentráltak: az észt és litván székhelyű startupok magasan az élen járnak, a legnépszerűbb ágazatok pedig a mobilitás és közlekedés. A PwC és a Wolves Summit közös elemzése szerint a klímatechnológiai beruházások a 2013-as 10,6 millió dollárról 2020-ra 398 millió dollárra, 2021 első felében pedig több mint 502 millió dollárra növekedtek a régióban.

Bőven van még növekedési és diverzifikációs lehetőség a régióban

A tanulmány szerint a klímatechnológiai beruházások folyamatosan növekednek, nyolc év alatt több mint 1,76 milliárd dollárt fektettek be. Ezt a növekedést elsősorban a megaügyletek (100 millió dollárt meghaladó értékű ügyletek) növekedése hajtja olyan ágazatokban, mint a mobilitás és a közlekedés, valamint az ipar, a gyártás és az erőforrás-gazdálkodás.

A közép- és kelet-európai régió egésze a globális szintű üvegházhatású gáz kibocsátásának mintegy 3,73%-át adja, ugyanakkor a régió részesedése a globális klímatechnológiai beruházásokból mindössze 0,79%. Tekintettel arra, hogy a közép- és kelet-európai országok közül sokban pozitív gazdasági növekedés tapasztalható, kulcsfontosságú, hogy több finanszírozás áramoljon a szén-dioxid-mentesítési technológiák elterjesztésére a régióban.

A klímatechnológiai beruházások a régión belül nagymértékben a mobilitási és közlekedési ágazatban (59,8%), valamint az észt és litván székhelyű startup vállalkozásokban (74,8%) koncentrálódnak. Tallinn (Észtország), Vilnius (Litvánia) és Sveta Nedelja (Horvátország) az első három legaktívabb klímatechnológiai beruházási központ.

Alulfinanszírozott területek

A tanulmány betekintést nyújt a leginkább alulfinanszírozott területekbe is. 2013 és 2021 első féléve között az élelmiszer-, mezőgazdasági és földhasználati ágazatban működő startupok az összes finanszírozás mindössze 2,26%-át, az energiaágazatban pedig mindössze 1,29%-át kapták. Bár a régió legnagyobb gazdaságával Lengyelország rendelkezik, és egyes iparágak számára stratégiai központként szolgál, a lengyelországi startupok a teljes közép-kelet-európai klímatechnológiai finanszírozásnak mindössze 4,65%-át szerezték meg.

A klímatechnológiai startupok egyelőre korai fejlődési szakaszban vannak

A tanulmány a kockázatitőke-befektetés adatainak mélyreható bemutatásán túlmenően 50 közép- és kelet-európai székhelyű, klímatechnológiai startupot is ismertet. A PwC ESG szakemberei három kategóriában – érettségi szint, skálázhatóság, éghajlati hatás –, számos mutató alapján értékelték ezeket a vállalkozásokat.

A bemutatott vállalkozások többsége Lengyelországban (14) és Észtországban (13) működik. Az ágazatok tekintetében a legtöbbet az élelmiszeripar, mezőgazdaság és földhasználat (12), majd az energiaipar (10), az épített környezet (9) és az ipar, a gyártás és az erőforrás-gazdálkodás (9) képviseltette magát.

Ha megnézzük az átlagos startup vállalkozás profilját, egyértelmű, hogy a legtöbbjük fejlődésük korai szakaszában van. Az induló vállalkozások mindössze 20%-a szerzett A/B sorozatú finanszírozást. A fennmaradó 80%-uk vagy önerőből, vagy magvető finanszírozásból, illetve támogatásból működik. A Future50 induló vállalkozások 40%-a arról számolt be, hogy csak korlátozottan ismeri technológiája kibocsátáscsökkentési potenciálját.

„A startup vállalkozásoknak fontolóra kell venniük, hogy értékajánlatuk alátámasztására már a korai szakaszban hatásvizsgálati módszereket alkalmazzanak. A befektetők egyre inkább elvárják, hogy megismerjék portfóliójuk éghajlati hatását, és ezt a területet nem szabad figyelmen kívül hagyni a jövőbeli finanszírozás, valamint az érdekelt felek támogatásának érdekében” – mondta José Miguel Salazar Hernández, a PwC CEE ESG Hub menedzsere.

A tanulmány szerint a közép- és kelet-európai klímatechnológiai ökoszisztéma még gyerekcipőben jár, különösen a fejlettebb klímatechnológiai központokhoz – vagy általában véve más startup központokhoz – képest. Az eredmények azt mutatják, hogy jelenleg a közép- és kelet-európai klímatechnológiai ökoszisztéma számára a megfelelő befektetői csoportot a korai fázisú kockázati tőkebefektetők alkotják, akik aktívan keresik a magvető, növekedési és korai fázisú vállalkozásokba történő befektetési lehetőségeket.



Kapcsolódó cikkek

2021. november 17.

A GVH-nál nem elég zöldnek látszani

A greenwashing, azaz a cégek zöldre mosása versenyjogba ütközhet – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
2022. október 28.

A cégek többsége nem számol a klímaválság pénzügyi kockázataival

A befektetők határozott elvárásai ellenére a vállalatok alig harmada tudja megfelelően bemutatni pénzügyi jelentéseiben, hogy milyen hatása lesz az éghajlatváltozásnak a működésére – állapítja meg az EY legfrissebb, globális klímakockázati barométere.