A koronavírus a vállalatirányításra is jelentős hatással van Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A COVID-19 világkörüli terjedése és az ahhoz kapcsolódó biztonsági lépések, mint az utazási korlátozások és a szociális távolságtartási szabályok és tilalmak jelentős hatással vannak a vállalati döntéshozó szervek – a közgyűlések és igazgatótanácsok – eljárásaira és ezáltal a cégek működésére és irányítására is. Az ehhez kapcsolódó döntések szabálytalan meghozatalának komoly működési, jogi és pénzügyi következményei lehetnek a társaságra nézve – hangsúlyozta Orosz Dániel, a Baker McKenzie társasági jog és vállalatfelvásárlási csoport ügyvédje és Simkovicz Benjámin, társasági jog és vállalatfelvásárlási csoport ügyvédjelöltje.

A magyar társasági szabályozás főszabályként megköveteli, hogy a döntéshozatali szervek tagjai – ideértve a részvényeseket és a vezető testületi tagokat – személyesen vegyenek részt a döntések meghozatalában. A törvény nem biztosít mentességet a kötelezettség alól, még olyan esetekben sem, amikor a vezető tisztségviselő vagy részvényes akadályoztatva van az ülésen való részvételben.

Mi történik, ha egy részvényes/tag vagy egy vezető tisztségviselő nem tud részt venni egy testületi ülésen munkáltatói intézkedés, hatósági tiltás vagy egyszerűen csak a globális egészségvédelmi ajánlások betartása miatt?

Fontos, hogy a társaságok ilyen összetett helyzetekben is biztosítsák a döntéshozó szervek működési folyamatainak zavartalanságát. Meghozott döntéseiknek összhangban kell lenniük a vonatkozó jogszabályokkal és belső szabályzatokkal annak érdekében, hogy azokat ne lehessen később eredményesen megtámadni.

A személyes ülések megtartását helyettesíthetik az elektronikus hírközlő, illetve online eszközök használatával tartott ülések vagy az írásbeli határozatok. Azonban ezek az opciók nem mindig elérhetőek, ha a társasági jogi dokumentumok nem tartalmazzák ennek lehetőségét, úgy alkalmazásuk a társasági okiratok módosítását igényli (amelyeknek elfogadása szintén nehézségeket okozhat), illetve bizonyos esetekben alkalmazásuknak jogszabályi akadálya is van.

A tagok és a vezető tisztségviselők elérhetőségét az ülésen a meghívó és a napirendi pontok megküldését megelőzően is már figyelembe kell venni. Noha a releváns jogszabályok ezt a jogot kifejezetten nem tartalmazzák, de várható, hogy valamely résztvevő megtámadhatja az ülések összehívását, ha nyilvánvaló, hogy a meghívott nem tud részt venni rajta és a távoli kommunikáció vagy szavazás feltételei nem biztosítottak számára. Az ilyen körülmények és nehézségek figyelembevétele nélkül kiküldött meghívó és az így megtartott ülésen hozott határozatok a tagsági jogok vagy a döntéshozatalban való részvételi jog sérelmeként értékelhetőek. 

Mindez azért különösen kritikus, mert az éves vállalati beszámolókat elfogadó közgyűléseket és üléseket hamarosan meg kell tartani. Az ehhez kapcsolódó döntések hibás meghozatalának komoly jogi és pénzügyi következményei lehetnek a társaságra nézve. Bár az, hogy egy tag vagy vezető tisztségviselő nem tud részt venni egy ülésen önmagában nem lehetetleníti el annak megtartását, de ha több tag vagy az egész testület akadályoztatva van, úgy a mérlegelfogadás kétséges lehet. Bizonytalanságot jelenthet egy döntés végrehajtásának szempontjából az is, hogy a tag élni kíván-e a döntésmegtámadási jogával a nyitva álló 90 napos határidőn belül. Erősen ajánlott az ilyen irányítási kihívásokra már jó előre készülni annak érdekében, hogy biztosított legyen a döntéshozatali folyamatok összhangja az alkalmazandó jogszabályokkal és a társaság belső szabályaival. Érdemes fokozott óvatossággal és körültekintéssel eljárni az összehívásnál, előre biztosítani annak lehetőségét, hogy a távolmaradó tag vagy vezető tisztségviselő akár távközlési eszközökkel tudjon kommunikálni és szavazni, illetve ezeknek a lehetőségét a társasági dokumentumokban és a belső szabályzatokban ellenőrizni.

Társasági szabályozásunk nem tartalmaz kifejezett rendelkezést az ilyen kivételes helyzetek kezelésére, azonban ilyenkor is érvényesülnek azok az általános szabályok, hogy a tagoknak, vezető tisztségviselőknek és a társaságnak is úgy kell eljárnia, ahogy az ilyen helyzetben tőlük elvárható a szabályos döntéshozatal érdekében, továbbá sem a tagok sem a vezető tisztségviselők nem gyakorolhatják jogaikat visszaélésszerűen.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Magyarországnak bőven van teendője a régiós “hosszútávfutásban”

A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül az egyik fontos mutató, a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP – alapján a magyar gazdaság gyengébben áll a többi régiós országhoz képest. Az uniós átlag háromnegyedénél jár most Magyarország, míg Csehország 91, Lengyelország 80, Románia 78 százalékos arányt tud felmutatni, miközben Szlovákia viszont csak 73 százalékot. Ahhoz, hogy a magyar felzárkózás ütemesebb legyen, a képzett, minőségi munkaerő irányába kell elmozdulni.

2024. április 19.

Az MNB 28 millió forintra bírságolta az UniCredit Bankot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 28 millió forint bírságot szabott ki az UniCredit Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságok miatt; a hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését – közölte a jegybank pénteken.

2024. április 19.

Rosszul meghatározott árral sokat lehet bukni az ingatlaneladáson

Minél hosszabb ideig van a piacon egy ingatlan, annál nagyobb az esély, hogy csak komoly árengedménnyel lehet értékesíteni, mutatott rá az Otthon Centrum elemzése, amely az értékesítési idő és az alku mértékének összefüggését vizsgálta.