A lakosság fele otthon maradt

Szerző: Zsubori Ervin
Dátum: 2015. július 31.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hazai lakosság 295 milliárd forintot költött tavaly többnapos belföldi utazásai kapcsán, amelyek együttesen 61 millió napot tettek ki. Az InfoTandem heti infografikája.
 


A magyarok több mint fele, 52 százaléka az elmúlt évben sehová sem utazott el az országon belül úgy, hogy ott is éjszakázott volna. Ennek legfőbb indoka az anyagi lehetőségek hiánya (az érintettek csaknem fele erre hivatkozott), de viszonylag gyakran játszottak benne szerepet egészségügyi problémák és munkából adódó kötelezettségek is.

Azok, akik legalább egyszer megengedhettek maguknak többnapos belföldi turisztikai utazást (összességében a lakosság 47,7 százaléka), a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint együttesen 61,4 millió napot töltöttek el ezzel. Az esetek háromnegyedében – az időráfordítás szerint vizsgálódva – ehhez autót vagy motort vettek igénybe; az autóbusz részesedése 14, a vonaté 11 százalékos volt.

A turizmusban való részvétel mértékét, intenzitását legfőképpen a háztartás vagyoni helyzete befolyásolja, de fontos faktor a lakóhely településének nagysága és régiója, a gazdasági aktivitás, az életkor és az iskolai végzettség is. A diplomásoknak például több mint kétharmada, a középfokú végzettséggel rendelkezőknek a 47 százaléka, az alapfokú végzettségűeknek pedig csupán a 29 százaléka utazott el több napra 2014-ben. Ugyanígy, a jobb módúnak mondható,például nyaralóval, hétvégi házzal rendelkező, illetve autót használóháztartások lényegesen magasabb arányban számoltak be utazásról, mint azok, amelyekefféle javakat nem birtokolnak.

Egyébiránt az említett 61,4 millió nap – amely 15 millió utazás alkalmával jött össze – alig 0,8 százalékos növekedést mutat a korábbi évihez képest. A kimozdulás két fő motivációja a szórakozás, pihenés, illetve az ismerősök, rokonok meglátogatása; e két cél az összes eltöltött idő csaknem kilenctizedét magyarázta. Ezek mellett még az egészségmegőrzés említhető a fontosabb indokok között.

A motivációk ismeretében nem meglepő, hogy az igénybe vett szállástípusok közül kiemelkedik a rokonok, ismerősök által nyújtott szállás, 46 százalékkal; a saját második otthon, nyaraló 13 százalékot, míg a szállodák 26 százalékot képviselnek.

Tavaly a lakosság a belföldi utazásai kapcsán 295 milliárd forintot költött, ami folyó áron 12 százalékkal – azaz az eltöltött idő bővülésénél lényegesen nagyobb mértékben – haladja meg a korábbit. Vagyis akik elutaztak, azok többet – fejenként átlagosan napi 4,8 ezer forintot – költöttek, mint 2013-ban. Az összköltés kétötöde szállásra, további egy-egy ötöde pedig étkezésre, illetve közlekedésre ment el.


Kapcsolódó cikkek:


Felszabadították a SZÉP-kártyát
2021. április 16.

Április 25-től a szálláshely, vagy a szabadidő zsebből is lehet költeni a vendéglátásra - derül ki a Magyar Közlönyben megjelent rendeletből.

GKI: Megugrott a fogyasztók bizalma
2021. április 16.

A fogyasztói bizalmi index áprilisban egyéves csúcsára, mínusz 24,5 pontra ugrott, de még jelentősen elmarad a járvány okozta zuhanást megelőző, 2020. márciusi mínusz 12,1 pontos szintjétől.

Szintet ugrottak az online vásárlások – infografika
2021. április 16.

Szintet ugrottak az online vásárlások – infografika

Kiugró növekedést könyvelhetett el tavaly az e-kereskedelem, amely lényegében 3 évnyit ugrott előre. Az 52,5 millió tranzakcióért nettó 716 milliárd forintot fizettek, ami 45 százalékos felfutással egyenlő. Az InfoTandem infografikája.