A magyarok többsége szigorúbban büntetné a hamisítókat

Szerző: Adó Online
Dátum: 2018. október 10.
Címkék: , ,
Rovat:
Tavaly óta nem változott érdemben a hamisított termékek iránti kereslet a magyar lakosság körében, a legnépszerűbb csoportot továbbra is a ruházati termékek jelentik a hamis termékek vásárlása kapcsán, derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki legfrissebb közös kutatásából. A válaszadók 65%-a azonban a jelenleginél szigorúbban büntetné a hamisítókat.

A válaszadók 14%-a vásárolt az elmúlt egy évben valamilyen hamis terméket. A kétes eredetű áruk megvásárlásával kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva nem történt igazán jelentős változás. Ez érvényes a hamisítással kapcsolatos attitűdökre is: a megkérdezettek 83%-a nem vásárolna hamis terméket, ami nagyjából megegyezik az elmúlt négy évben kapott eredményekkel. A tanulmányból ugyanakkor az is kiderül, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra sem egyforma mértékben érdeklődnek a fogyasztók a különböző termékkategóriák iránt.

„A HENT által 2009 óta végzett éves fogyasztói kutatások eredményeiből kirajzolódó tendencia alapján azt látjuk, hogy az alacsonyabb ár még mindig nagyon erős befolyásoló tényező” – mondta el a kutatás eredményei kapcsán Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára.

Az összes terméktípust figyelembe véve, továbbra is a bizonytalan forrásból származó gyógyszerek elutasítottsága a legerősebb (95%) a lakosság körében. A HENT és a Tárki legfrissebb közös kutatásából az is kiderül, hogy ruházati cikkek elutasítottsága 2017-es adatokhoz viszonyítva változatlan (66%). Az illatszereknél és kozmetikumnál ugyan 3 százalékpontos esés (82%) történt tavaly óta, de ez nem jelentős változás az elmúlt évek eredményeit figyelembe véve. A megkérdezettek közel egyötöde (18%) vásárolna, illetve fogadna el illegálisan másolt, letöltött számítógépes programokat, ami nagyjából összhangban van az elmúlt öt évben mért 15-20%-os aránnyal.

Az idei felmérésben az internetezők 12-13%-a állította azt, hogy nézett vagy hallgatott volna nem jogtiszta filmet vagy zenét. Az illegális letöltést választók több mint fele (51%) azzal indokolta a letöltést, hogy nem akar fizetni ingyen is beszerezhető tartalmakért. Ugyanakkor kifejezetten riasztó adat, hogy csaknem háromnegyedük (74%) egyáltalán nem lenne hajlandó azért fizetni, hogy legális forrásból férhessen hozzá online tartalmakhoz.

A kutatás kitért arra is, hogy a lakosság hogyan vélekedik a hamisítás lakosság általi szankcionálásáról: a magyarok szigorúan ítélik meg a hamis termékek árusítását, mivel közel kétharmaduk (63%) bűncselekménynek tartja a hamisítványok eladását, 29%-uk pedig a fogyasztót is felelősségre vonná. A válaszadók 65%-a a jelenleginél szigorúbban büntetné a hamisítókat, 71%-uk pedig fontosnak tartaná a mostaninál gyakoribb és hatékonyabb ellenőrzést.

A hamisítás veszélyeinek megítélésével kapcsolatban 2017 óta jelentősen, 8 százalékponttal megugrott azon válaszadók aránya (51%), akik szerint a hamisítás valóban veszélyes, ugyanakkor csak a válaszadók egyötöde (21%) gondolja úgy, hogy a jelenség valójában nem rejt igazi veszélyt. 27% egyébként bizonytalan a kérdés kapcsán, ami jelzi, hogy a témában közel sem egyértelmű a lakosság állásfoglalása. A veszélyekkel tisztában lévők magas aránya valószínűleg összhangban van azzal a jelenséggel is, hogy 56%-uk úgy gondolja, hogy a hamisítás miatt munkahelyek szűnnek meg, ami 2017 óta 5 százalékpontosugrást jelent.

„A HENT tízéves fennállása óta különös figyelmet fordítunk arra, hogy évente felmérjük a hazai fogyasztók hamisítással kapcsolatos attitűdjeit, megértsük a motivációjukat és a megismert adatok alapján hatékony cselekvési tervet terjesszünk elő a döntéshozóknak és a megfelelő szerveknek” – mondta el a HENT titkára. Németh Mónika szerint egyre több az olyan fogyasztó, aki tisztában van a hamisítás által okozott gazdasági és társadalmi veszélyékkel, ami azért is különösen fontos, mert a korábbi nemzetközi kutatások becslései szerint hazánkban évente 11 ezer állás kiesése vezethető vissza a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó iparágakat sújtó hamisítás miatt, így az átlagot meghaladva sajnos az Európai Unió hetedik helyén állunk.


Kapcsolódó cikkek:


Csökken a gázolaj ára
2018. december 17.

Csökkenti a Mol bruttó 3 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán, a 95-ös benzin ára nem változik.

Olcsóbb lett a gázolaj
2018. december 14.

A Mol bruttó 2 forinttal csökkentette a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken, a 95-ös benzin ára nem változott.

Frissáru a netről? – infografika
2018. december 14.

Frissáru a netről? – infografika

Szinte minden netező kipróbálta már az online vásárlást. A leginkább divatcikket és utazást szeretünk így venni, de erősen jönnek fel az élelmiszerek is. Az InfoTandem infografikája.