A magyarok többsége szigorúbban büntetné a hamisítókat

Szerző: Adó Online
Dátum: 2018. október 10.
Címkék: , ,
Rovat:
Tavaly óta nem változott érdemben a hamisított termékek iránti kereslet a magyar lakosság körében, a legnépszerűbb csoportot továbbra is a ruházati termékek jelentik a hamis termékek vásárlása kapcsán, derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki legfrissebb közös kutatásából. A válaszadók 65%-a azonban a jelenleginél szigorúbban büntetné a hamisítókat.

A válaszadók 14%-a vásárolt az elmúlt egy évben valamilyen hamis terméket. A kétes eredetű áruk megvásárlásával kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva nem történt igazán jelentős változás. Ez érvényes a hamisítással kapcsolatos attitűdökre is: a megkérdezettek 83%-a nem vásárolna hamis terméket, ami nagyjából megegyezik az elmúlt négy évben kapott eredményekkel. A tanulmányból ugyanakkor az is kiderül, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra sem egyforma mértékben érdeklődnek a fogyasztók a különböző termékkategóriák iránt.

„A HENT által 2009 óta végzett éves fogyasztói kutatások eredményeiből kirajzolódó tendencia alapján azt látjuk, hogy az alacsonyabb ár még mindig nagyon erős befolyásoló tényező” – mondta el a kutatás eredményei kapcsán Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára.

Az összes terméktípust figyelembe véve, továbbra is a bizonytalan forrásból származó gyógyszerek elutasítottsága a legerősebb (95%) a lakosság körében. A HENT és a Tárki legfrissebb közös kutatásából az is kiderül, hogy ruházati cikkek elutasítottsága 2017-es adatokhoz viszonyítva változatlan (66%). Az illatszereknél és kozmetikumnál ugyan 3 százalékpontos esés (82%) történt tavaly óta, de ez nem jelentős változás az elmúlt évek eredményeit figyelembe véve. A megkérdezettek közel egyötöde (18%) vásárolna, illetve fogadna el illegálisan másolt, letöltött számítógépes programokat, ami nagyjából összhangban van az elmúlt öt évben mért 15-20%-os aránnyal.

Az idei felmérésben az internetezők 12-13%-a állította azt, hogy nézett vagy hallgatott volna nem jogtiszta filmet vagy zenét. Az illegális letöltést választók több mint fele (51%) azzal indokolta a letöltést, hogy nem akar fizetni ingyen is beszerezhető tartalmakért. Ugyanakkor kifejezetten riasztó adat, hogy csaknem háromnegyedük (74%) egyáltalán nem lenne hajlandó azért fizetni, hogy legális forrásból férhessen hozzá online tartalmakhoz.

A kutatás kitért arra is, hogy a lakosság hogyan vélekedik a hamisítás lakosság általi szankcionálásáról: a magyarok szigorúan ítélik meg a hamis termékek árusítását, mivel közel kétharmaduk (63%) bűncselekménynek tartja a hamisítványok eladását, 29%-uk pedig a fogyasztót is felelősségre vonná. A válaszadók 65%-a a jelenleginél szigorúbban büntetné a hamisítókat, 71%-uk pedig fontosnak tartaná a mostaninál gyakoribb és hatékonyabb ellenőrzést.

A hamisítás veszélyeinek megítélésével kapcsolatban 2017 óta jelentősen, 8 százalékponttal megugrott azon válaszadók aránya (51%), akik szerint a hamisítás valóban veszélyes, ugyanakkor csak a válaszadók egyötöde (21%) gondolja úgy, hogy a jelenség valójában nem rejt igazi veszélyt. 27% egyébként bizonytalan a kérdés kapcsán, ami jelzi, hogy a témában közel sem egyértelmű a lakosság állásfoglalása. A veszélyekkel tisztában lévők magas aránya valószínűleg összhangban van azzal a jelenséggel is, hogy 56%-uk úgy gondolja, hogy a hamisítás miatt munkahelyek szűnnek meg, ami 2017 óta 5 százalékpontosugrást jelent.

„A HENT tízéves fennállása óta különös figyelmet fordítunk arra, hogy évente felmérjük a hazai fogyasztók hamisítással kapcsolatos attitűdjeit, megértsük a motivációjukat és a megismert adatok alapján hatékony cselekvési tervet terjesszünk elő a döntéshozóknak és a megfelelő szerveknek” – mondta el a HENT titkára. Németh Mónika szerint egyre több az olyan fogyasztó, aki tisztában van a hamisítás által okozott gazdasági és társadalmi veszélyékkel, ami azért is különösen fontos, mert a korábbi nemzetközi kutatások becslései szerint hazánkban évente 11 ezer állás kiesése vezethető vissza a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó iparágakat sújtó hamisítás miatt, így az átlagot meghaladva sajnos az Európai Unió hetedik helyén állunk.


Kapcsolódó cikkek:


Drágulnak az üzemanyagok
2019. február 20.

A Mol bruttó 5-5 forinttal emelte a 95-ös benzin és a gázolaj nagykereskedelmi árát szerdán.

Palkovics: a kormány segítené a családi vállalatok utódlását
2019. február 20.

A kormány segítséget kíván nyújtani azoknak a nyugdíjkorhatárhoz közeledő vállalkozóknak, akik nem tudják cégeiket családi körben tartani, ezért lehetővé tenné, hogy a cég magyar menedzsmentje vagy egy magyar tulajdonú alapítvány gyakorolja a tulajdonosi jogokat - nyilatkozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Mediaworks megyei napilapjainak adott interjúban.

GDPR: hol hibázott az első megbírságolt cég?
2019. február 19.

GDPR: hol hibázott az első megbírságolt cég?

Tavaly nyáron indította a NAIH azt a vizsgálatot, amelynek következtében megszületett az első GDPR bírság Magyarországon. Egymillió forintra bírságoltak egy céget azért, mert nem őrzött meg egy kamerafelvételt. „A GDPR bírság valós kockázat, amelyet nem szabad félvállról venni!” – figyelmeztet Dr. Bitai Zsófia, GDPR-szakértő.

Amerikai importvámok: kezdődnek a tárgyalások az EU-val
2019. február 19.

Bizonyos feltételekkel jóváhagyta az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi tárgyalások megkezdését a feszültség enyhítése érdekében kedden az Európai Parlament illetékes bizottsága (INTA).

Enyhén optimisták a pénzügyi igazgatók
2019. február 18.

Enyhén optimisták a pénzügyi igazgatók

Csökkent a közép-európai régióban a pénzügyi igazgatók optimizmusa egy év alatt, de összességében még mindig bizakodóan tekintenek a jövőbe. A Deloitte friss felmérése szerint a magyar pénzügyi vezetők közül a legtöbben 2,6 és 3,5 százalék közötti GDP-növekedéssel számolnak és kevésbé tartanak a gazdasági bizonytalanságoktól, mint régiós társaik.