A NAIH elnöke kiterjesztené a civiltörvényt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke a vállalati támogatásokat is feltüntetné a civilszervezeteknél.


A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szerint a „külföldről támogatott szervezet” kategóriához hasonló módon nyilvánosságot kellene biztosítani a „gazdasági szereplő által finanszírozott szervezetekre”, illetve „a kormányzat által támogatott szervezetekre” vagy „politikai párt által támogatott szervezetekre” vonatkozó információknak is. 

Péterfalvi Attila erről – a tervezett civiltörvénnyel kapcsolatban – levélben tájékoztatta az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnökét. Az MTI-hez is eljuttatott levélben arra kérte Gulyás Gergelyt, fontolja meg a hatóság észrevételeit a törvényjavaslat parlamenti vitájában.

A NAIH elnöke azt írta, a hatóság hivatalból áttekintette a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslatot, és megállapította, hogy a kötelező adatkezelés kizárólag olyan egyesületekre és alapítványokra vonatkozik, amelyeknek nincs információs önrendelkezési joguk. 

 

Hozzátette, a törvényjavaslat indokolása szerint azért szükséges a külföldről támogatott szervezetek e minőségének az eddigieknél nagyobb nyilvánosságot biztosítani, mert a törvény hatálya alá tartozó szervezetek felhasználásával külföldi érdekcsoportok befolyásolhatják Magyarország politikai és társadalmi életét. Az előterjesztő szerint ez az ország szuverenitását érintő nemzetbiztonsági kérdés, továbbá a szervezetek külföldi finanszírozásával együtt járó pénzmozgások a pénzmosás elleni küzdelem szempontjából is nyilvánosságot érdemelnek. 

„Hatóságunk egyetért azzal, hogy a szervezetekre vonatkozó információk kötelező nyilvánossága hasznos és megfelelő eszköz lehet annak érdekében, hogy a civil szervezeteket ne lehessen különféle érdekcsoportok leplezett befolyásolási törekvéseinek érvényesítéséhez felhasználni” – írta Péterfalvi Attila. Megjegyezte: a hatóság szerint ennek a közérdekű célnak az elérése érdekében tovább lehetne szélesíteni az adatok közzétételére kötelezettek körét.

A hatóság álláspontja az, hogy a független véleményformáló szerepkörben fellépő civil szervezetek esetében nemcsak a külföldről érkező finanszírozás átláthatósága lényeges, hanem a belföldi – a vállalati, az állami vagy az intézményes politikai szférából érkező – támogatások transzparenciája is, mivel ezek a szervezetek „a közvélemény befolyásolása révén vállalati lobbiérdekek érvényesítésére vagy kormányzati, illetve politikai propagandacélból is felhasználhatók”.

Ezért felmerülhet, hogy a „külföldről támogatott szervezet” kategóriához hasonló módon nyilvánosságot kellene biztosítani a „gazdasági szereplő által finanszírozott szervezetekre”, illetve „a kormányzat által támogatott szervezetekre” vagy „politikai párt által támogatott szervezetekre” vonatkozó információknak is – írta Péterfalvi Attila. 

Hozzátette: a törvényjavaslat hatálya nem terjed ki a vallási tevékenységet végző szervezetekre. Ezzel kapcsolatban célszerű lenne figyelembe venni azt, hogy a vallási tevékenységet végző szervezetek éppúgy felhasználhatók a közvélemény rejtett manipulálására, illetve befolyásszerzésre, mint a civil szervezetek, ezért a külföldről származó finanszírozásukra vonatkozó információk nyilvánosságához ugyanolyan közérdek fűződik, mint a civil szervezetek esetében – jegyezte meg a NAIH elnöke.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).