A NAV-ból érkeztek az adatok az ügyvédhez – ítéletet hozott a bíróság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Többrendbeli hivatali visszaélés, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás és más bűncselekmények miatt indult ügyben ítélt el nem jogerősen a Fővárosi Törvényszék egy volt pénzügyőrt, egy budapesti ügyvédet és társaikat.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) állományába tartozó pénzügyőr egy korábban szintén az adóhatóságnál, az elkövetéskor azonban már Budapesten ügyvédként dolgozó férfi kérésére 2013-2014-ben több, a NAV-nál indult bűnügyben kért le jogosulatlanul és törvényes ok nélkül adatokat a hatósági információs rendszerből.

Az adatok gyanúsítottakkal vagy tanúkkal voltak kapcsolatosak, és elsősorban tervezett nyomozási cselekményekre vonatkoztak. A pénzügyőr az adatokat kiadta volt kollégájának, az ügyvédnek. Az ügyben vádlott még két férfi, egyikük egy olyan ügyben kért adatot, amelyben ő is érintett volt, és ezért fizetett is, másikuk az a férfi, aki ezt az igényt közvetítette az ügyvédnek – derül ki a fővárosi főügyész közleményéből.

NAV

Ibolya Tibor szerint a fővárosi nyomozó ügyészek az ügyben többrendbeli hivatali visszaélés, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás és más bűncselekmények miatt emeltek vádat. A Fővárosi Törvényszék a volt pénzügyőrt, az ügyvédet és egyik társukat egyaránt 1 év, 3 évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, emellett 100 ezertől 300 ezer forintig terjedő pénzbüntetést is kiszabott rájuk. A közvetítő férfival szemben emellett félmillió forint vagyonelkobzást is elrendelt. A negyedik vádlottat, aki a saját ügyében igényelt adatot, a bíróság megrovásban részesítette.

Az ítélet nem jogerős. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség három vádlott esetében lényegesen súlyosabb büntetés kiszabásáért fellebbez, a volt pénzügyőrre és az ügyvédre végrehajtandó szabadságvesztést kér.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).