A szolgáltatások húzták a növekedést


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar GDP 4,9 százalékkal bővült az első félévben. A szolgáltatószektor és az építőipar volt a növekedés motorja.

A bruttó hazai termék (GDP) 4,9 százalékkal nőtt a második negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévinél 1,1 százalékkal volt nagyobb a gazdaság teljesítménye – erősítette meg második becslésként a korábban közölt számokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A növekedést a szolgáltatások és a beruházások támogatták a legerőteljesebben.

A GDP 4,9 százalékos emelkedéséhez a szolgáltatások 2,2 százalékponttal, az építőipar 1,2, az ipar 0,9 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzájárulása volt a legjelentősebb, 0,7 százalékpont. A mezőgazdaság teljesítménye semlegesen hatott a GDP-re.

A felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása 2,5 százalékponttal, a beruházások 4,3 százalékponttal járultak hozzá a növekedéshez. A belföldi felhasználás 6,1 százalékkal növelte,  a külkereskedelmi forgalom alakulása 1,2 százalékkal – ezen belül az áruforgalom nettó exportja 1,5 százalékkal – csökkentette a növekedés ütemét.

Az ipar teljesítménye 3,8, ezen belül a feldolgozóiparé 3,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten, az első negyedévi 5,9, illetve 5,8 százalékos növekedés után. A feldolgozóipari ágazatok közül a közútijármű-gyártás és a gép, berendezés és eszköz javítása és üzembe helyezése járult hozzá a legnagyobb mértékben az ipar bővüléséhez.

Az építőipar hozzáadott értéke 27,8 százalékkal nőtt az első negyedévi 46,7 százalékot követően. A mezőgazdaság teljesítménye 1,1 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest, ami kisebb csökkenés az első negyedévi 2,7 százalékosnál.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 4,2 százalékkal nőtt, gyorsabban az előző negyedévi 3,8 százalékosnál.  a legnagyobb emelkedést a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás érte el 7,5 százalékkal az első negyedévben is jelentős 6,5 százalékot követően.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).