A trükköző importőrök megtalálják a rést az uniós vámellenőrzés pajzsán


A tagállamok közötti harmonizáció nem elégséges mértékű ahhoz, hogy biztosítható legyen az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme – közölte az Európai Unió luxembourgi székhelyű számvevőszéke.

Az uniós számvelőszék keddi jelentése szerint a közelmúltban történtek ugyan lépések az uniós vámellenőrzések tagállamok közötti harmonizációjára, a szabályokat azonban nem megfelelően alakították ki ahhoz, hogy a tagállamok garantáltan egységes módon válasszák ki az ellenőrzésre szánt importárukat. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a szabályok alkalmazása tagállamonként erősen eltér, így a gazdasági szereplők megtehetik, hogy a kevésbé szigorúan ellenőrzött belépési pontokon lépjenek be az unióba.

Egységesíteni kell a kiválasztási eljárásokat

“Ahhoz, hogy a csalárd importőrök ne kerülhessék meg a vámfizetést úgy, hogy kevésbé szigorúan ellenőrzött határátkelőhelyeken lépnek be, az ellenőrzések kiválasztási eljárásait egységesen kell alkalmazni a vámunió egész területén” – fogalmaztak.

Arra emlékeztettek, hogy az ellenőrzésre szánt importáruk kiválasztásának harmonizálása érdekében az Európai Bizottság pénzügyi kockázati keretrendszert fogadott el. A számvevők elismerték, hogy a keretrendszer bevezetése fontos lépés a vámellenőrzések egységes alkalmazására, és elengedhetetlen a vámok eredményes beszedéséhez, bírálták azonban az előírásokat. Véleményük szerint az előírások túl tágan határozzák meg a kockázat fogalmát, így a tagállamoknak túl nagy mozgásterük marad az ellenőrzések számának csökkentéséhez. Emellett hiányoznak olyan funkciók, mint a behozatal uniós szintű elemzése, a megfelelő, úgynevezett adatbányászati technikák, valamint az e-kereskedelemből származó importhoz kapcsolódó pénzügyi kockázatok kezelésére szolgáló módszerek is.

Jobban kellene működnie az információmegosztásnak

A számvevők azt is megállapították, hogy a tagállamok nem egységesen értelmezik a kockázati jelzéseket, és eltérőek az ellenőrzések számának megvalósítható szintre kívánt csökkentésére irányuló eljárásaik is. Ebből adódóan az ellenőrzés alá vont behozatali nyilatkozatok aránya jelentősen eltér az egyes uniós országok között: kevesebb, mint 1 százalék és több mint 60 százalék között mozog.

Megállapították továbbá, hogy a tagállamokban eltérnek a szabályok a kockázatkezelési rendszer által kiválasztott ellenőrzések felülbírálatára vonatkozóan is. Emiatt a felülbírálati arány 2 százalék és 60 százalék között váltakozik. Közölék azt is, hogy számos vámáru-nyilatkozat nem képezte részét a vámellenőrzéseket megalapozó kockázatelemzésnek. Az uniós országok kevés információt osztottak meg egymással az általuk kockázatosnak ítélt importőrökről, így azok ki tudták kerülni az ellenőrzéseket, ha olyan tagállamok határán léptek be, ahol nem tekintették őket gyanúsnak – közölték.

(MTI)



Kapcsolódó cikkek

2021. december 1.

Figyelni kell a pénzmosás elleni szabályozásnak megfelelésre

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéskötelezettségüknek és megbízhatatlan minősítést kapnak, tiltó listára kerülnek az adott pénzintézetnél. Ez azért nagyon aggasztó, mert ebben az esetben a pénzintézet mindaddig megtagadja a 4, 5 M Ft felett a kifizetéseket, amíg az ügyfél nem kerül át a megbízható kockázati besorolásba. Kiemelte, a módosítás minden olyan területet hatványozottan érint, ahol nagyobb a kockázata annak, hogy legalizálniéről és megakadályozásáról szóló törvény értelmében már 2017 óta kötelező a vállalkozásoknak minősített adatokat szolgáltatni magukról, de hamarosan mindenki számára elérhetővé válik a nyilvántartási rendszer, ami hatással lesz a cégek mindennapjaira, olvasható az Adó Online-nak eljuttatott közleményben. Dr. Tóth Judit Lenke adatvédelmi szakjogász elmondta, azok a tényleges tulajdonosok, akiknek hiányosak lesznek az adatai, tiltólistára kerülhetnek a pénzintézeteknél. Ez azt jelenti, hogy azok a cégvezetők, akik nem tesznek eleget adatszolgáltatási tudják a fekete pénzeket: példaként említette az ingatlan adás-vétellel foglalkozó cégeket és a generálkivitelezőket is.

2021. december 1.

1,5 százalékkal nagyobb a GDP, mint két éve

A bruttó hazai termék (GDP)  6,1 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévhez képest 0,7 százalékos volt a növekedés. Az első három negyedévben a gazdaság teljesítménye 7,1 százalékkal – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 6,8 százalékkal – meghaladta az előző év azonos időszakában mért szintet – erősítette meg második becslésében szerdán a Központi statisztikai Hivatal (KSH).

2021. november 30.

Szárnyalnak a vállalati aukciók

A törlesztési moratórium lejártával sok cég kényszerülhet megválni a hitelre vásárolt korszerű gépeitől, eszközeitől, amelyek így a másodpiacra kerülhetnek.