A várakozások felett bővült a gazdaság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A mezőgazdaság teljesítménye, a lakossági fogyasztás és az uniós források bősége is pörgeti a magyar gazdaságot.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott első becslése szerint a nyers adatok szerint 4,6 százalékkal nőtt a GDP az idei második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest az első negyedévi 4,4 százalékot követően. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint 4,4 százalékos volt az éves összevetésű és 0,9 százalékos a negyedéves növekedés.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzőjének kommentárja arra helyezte a hangsúlyt, hogy a várakozásoknál jóval gyorsabban, de a Takarékbank várakozásihoz közeli mértékben nőtt a GDP a második negyedévben.

Az elemző megítélése szerint az ipar növekedése minimálisan gyorsult, az építőipar növekedése a tavalyi magas bázis miatt lassult, a kiskereskedelmi forgalom és a vendéglátás, szálláshely szolgáltatás szintén enyhe lassulást mutatott, de így is robosztus maradt. A hitelezés érdemi gyorsulása miatt a pénzügyi szektor teljesítménye erősödhetett. A felhasználási oldalon a továbbra is kifejezetten dinamikus fogyasztás és a beruházások húzták, míg az áruforgalmi többlet csökkenése fékezte a növekedés ütemét, bár ezt részben ellensúlyozhatta a szolgáltatások külkereskedelmi egyenlegének javulása.

Az év második felében a fogyasztás dinamikája az erősödő bázis miatt kissé lassulhat, de így is meghatározó marad a GDP bővülésében. A beruházások tovább húzzák a növekedést, a várható lakás- és irodaátadási hullám, a felfutó tisztán állami és uniós támogatású beruházások, a jelentős feldolgozóipari, logisztikai, turisztikai és más beruházások hatására.
Az év második felében az ipar teljesítménye számottevően gyorsulhat, részben a tavalyi alacsony bázis, részben új kapacitások üzembe helyezése, valamint új járműipari modellek hazai gyártásának elindulása miatt – fejtette ki a Takarékbank elemzője.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője leszögezte, hogy továbbra is lendületesen növekszik a magyar gazdaság, és legutóbb 2014-ben fordult elő, hogy az első és a második negyedévben is 4 százalék feletti bővülést mutasson a GDP.

Arra is felhívta azonban a figyelmet, hogy bár a nyers adatok némi gyorsulást mutatnak, ebben szerepet játszik a bázishatás is. A múlt év második negyedévében a nyers adatok szerint 3,3 százalékra lassult növekedés az első negyedévben elért 4,3 százalékról, vagyis egy évvel ezelőtt jelentős lassulás következett be. A kiigazított adatok szerint viszont inkább tartja az ütemet a magyar gazdaság, hiszen a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott számok szerint az első negyedévi 4,7 százalékról 4,4 százalékra csökkent a növekedési tempó, negyedéves összevetésben pedig 1,2 százalékosról 0,9 százalékosra.

Németh Dávid szerint látni kell azt is, hogy a gazdasági növekedés elsősorban az uniós forrásoknak köszönhetően került 4 százalék fölé, a magyar gazdaság potenciális növekedési szintje jóval mérsékeltebb, körülbelül 2,5 százalék körüli.

A K&H szakembere úgy véli, hogy a jelenlegi kilátások alapján az idén 4,2 százalék körüli növekedésre lehet számítani, jövőre viszont lassulhat a gazdaság, 3,3 százalékos lehet a bővülés mértéke.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában rámutatott, hogy a magyar GDP második negyedévi növekedése jelentősen felülmúlta a 4,1 százalékos piaci várakozást, bár az előzetes várakozások széles sávban (3,6-4,8 százalék között) ingadoztak. A második negyedéves dinamika ezzel további gyorsulást mutat az első negyedévhez képest is, amire csak kevesen számítottak.

A négy éve nem látott tempójú gazdasági növekedés részleteit a KSH csak a későbbiekben publikálja, emlékeztet az ING Bank elemzője. Véleménye szerint a meglepetést elsősorban a mezőgazdaság vártnál jobb teljesítménye okozhatta, valamint az ipar hozzáadott értéke is jobban nőhetett, mint ahogy azt a termelési adatok sugallták. Erre a jelentős bérnövekedés adhat magyarázatot, ami a kibocsátást nem, de azon belül a hozzáadott érték arányát növeli. A felhasználási oldalon a fogyasztás járulhatott hozzá legnagyobb mértékben a növekedéshez, amit a továbbra is erős bérkiáramlás és magas fogyasztási hajlandóság hajt, de vélhetően a nettó export is pozitív meglepetéssel szolgálhatott.

A friss adatok fényében az ország közel kerülhetett ahhoz, hogy megvalósuljon a kormányzat által várt 4,3 százalékos gazdasági növekedés az idei év egészében. Ezt már az ING Bank elemzői is reálisnak tartják – fűzte hozzá Virovácz Péter.



Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 23.

A vezető tisztségviselők juttatásaival kapcsolatos adózási szabályok

A gyakorlatban igen gyakran összekeveredik az ügyvezető és a cégvezető fogalma. Szinte szinonimaként használják ezt a két kategóriát. A két fogalom jelentésének tisztázása azért fontos, mert a cégvezetők és az ügyvezetők eltérő jogviszonytípusok alapján láthatják el a tevékenységüket. A magánszemélynek a vállalkozással létesített polgári jogi jogviszonya pedig befolyásolja, hogy milyen juttatásokat kaphat. A fogalmak tisztázásában segítségünkre van a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk).

2021. szeptember 22.

EY: Védtelenül állnak az online betörésekkel szemben a cégek

Idén még gyakoribbá váltak az internetes támadások, ennek ellenére a vállalatok nagy része nem fordít elég figyelmet a kibervédelemre – mutat rá az EY több mint 1000 informatikai vezető bevonásával készült nemzetközi kutatása. Minden harmadik döntéshozó szerint csupán idő kérdése, hogy cégük mikor válik egy súlyos online betörés áldozatává, áll az Adó Onlinehoz eljuttatott közleményben. 

2021. szeptember 22.

Még 35 milliárd forint támogatás a hazai vállalatok innovációira

A gazdaság újraindításában, Magyarország versenyképességének erősítésében jelentős szerep hárul az innovációs teljesítmény növelésére, amelyet a kormány a PIACI KFI konstrukcióval is ösztönöz. A rendkívül népszerű pályázat újabb fordulójában szerdától 35 milliárd forint támogatás érhető el – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerdai közleményében Schanda Tamás, parlamenti és stratégiai államtitkár.