A végelszámoló jogai és kötelezettségei


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Számos vállalkozás dönt úgy, hogy pénzügyi nehézségek miatt végelszámolás útján befejezi tevékenységét; ennek a döntésnek a fényében fontos tudni, hogy az addigi cégvezetőt, illetve a végelszámolót milyen jogok illetik, és milyen kötelezettségek terhelik.


A végelszámolás intézményének jogszabályi hátterét a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény alapozza meg. A törvény részletesen szabályozza a végelszámolás folyamatát annak elhatározásától a befejezéséig, pontosan meghatározva a végelszámoló jogállását, felelősségét – derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága tájékoztatójából.

A végelszámolás kezdő időpontjához több joghatás is fűződik; többek között megszűnik a korábbi vezető tisztségviselő megbízatása és helyébe a végelszámoló lép. A korábbi vezető tisztségviselő feladata az iratanyagok átadása, a végelszámolás előtti cégállapot feltárása. Ezen kötelezettségek megszegéséből eredő károkért kártérítési felelősséggel tartozik.

A végelszámoló a cég önálló képviseleti jogú vezető tisztségviselőjének minősül. Tevékenysége során köteles a tőle elvárható fokozott gondossággal eljárni, szem előtt tartva a cég tulajdonosainak, illetve hitelezőinek érdekeit is. A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel; azaz kártérítési felelősség terheli. Ezen túlmenően a hitelezők keresete alapján a bíróság tőke befizetésre is kötelezheti a végelszámolót, amelyet saját magánvagyona terhére közvetlen befizetéssel kell teljesítenie.

A végelszámoló jogai:

  • irányítja a cég tevékenységét, de eljárását a legfőbb szerv döntései határozzák meg;
  • amennyiben feladatait nem ingyenesen látja el díjazásra jogosult;
  • jogosult a cég által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, illetve a szerződés teljesülése hiányában attól elállni. Ez alól azok a szerződések képeznek kivételt, amelyek törvény által kiemelt védelem alatt álló jogokat tartalmaznak. Ilyen például a természetes személy javára szóló lakásbérleti szerződés és a határozott idejű munkaszerződés; a szerződések felmondásából, vagy az elállásból keletkező kötelezettségekre (pl. kártérítési igényekre, járadék jellegű követelésekre, szavatossági, jótállási kötelezettségekre) a végelszámolónak ugyanúgy tartalékot kell képeznie, mint a vitatott hitelezői igényekre;

A végelszámoló kötelezettségei:

  • változásbejegyzési kérelemben bejelenti a végelszámolás megindítását a cégbíróságnak;
  • nyilvántartásba veszi és jegyzékbe foglalja a hitelezői igényeket, amelyet 15 napon belül benyújt a cégbírósághoz;
  • a tevékenységet záró beszámoló mérleg adataiból elkészíti a végelszámolási nyitó mérleget, majd a hitelezői követelések felvétele után a korrigált végelszámolási nyitó mérleget;
  • a mérleg alapján felméri az adós vagyoni helyzetét;
  • intézkedik a vállalkozás követeléseinek érvényesítése, behajtása felől;
  • nem teljesítés esetén fizetési felszólítással élhet, fizetési meghagyás kibocsátását kérheti, polgári peres eljárásban érvényesítheti igényét, végrehajtási, illetve felszámolási eljárást kezdeményezhet;
  • gondoskodik a cég tartozásainak kiegyenlítéséről;
  • a cégvagyon megóvásának figyelembevételével szükség esetén értékesíti a vállalkozás vagyoni eszközeit;
  • több évre elhúzódó végelszámolás esetén elkészíti a számviteli törvény szerinti éves beszámolót és azt a végelszámolás üzleti évének fordulónapját követő 150 napon belül letétbe helyezi, illetőleg közzéteszi;
  • tájékoztatót készít a vállalkozás, valamint a végelszámolási eljárás helyzetéről a legfőbb szerv és a cégbíróság részére;
  • elkészíti a végelszámolás utolsó üzleti évéről szóló beszámolót, zárójelentést, vagyonfelosztási javaslatot, továbbá a záró adóbevallásokat;
  • a jóváhagyott záró adóbevallásokat a végelszámolást lezáró beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezésével és közzétételével egyidejűleg benyújtja az adóhatósághoz;
  • gondoskodik a cég iratanyagának megőrzéséről;
  • a vállalkozás biztosítottjainak adatait átadja a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek;
  • megszünteti a társaság működését, amennyiben a cégnek nincs olyan ismert tartozása vagy követelése, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 14.§ (4) bekezdése az idei évtől kimondja, hogy a végelszámoló által a 14.§ (1) bekezdésében felsorolt adókötelezettségekkel kapcsolatban elkövetett jogsértés esetén kiszabandó mulasztási bírság közvetlenül a végelszámolót terheli kivéve, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza. Ilyen ok lehet például, ha a korábbi vezető tisztségviselő elmulasztotta átadni az iratanyagot és a végelszámoló annak hiányában nem tudta az adókötelezettséget teljesíteni.

A cég törlésére irányuló kérelmet 3 éven belül kell benyújtani a cégbírósághoz. A végelszámoló megbízatása a végelszámolás befejezésével és a vállalkozás törlésével ugyan megszűnik, de köteles a vagyonfelosztási javaslat végrehajtására, azaz a felosztott társasági vagyon kiadásának lebonyolítására.

Fontos kiemelni, hogy a törlési kérelem benyújtásáig a cég bármikor dönthet a végelszámolás megszüntetéséről és a vállalkozás folytatásáról. Ebben az esetben is megszűnik a végelszámoló megbízatása és a továbbműködéssel összefüggő teendők ellátása a továbbiakban a megválasztott vezető tisztségviselő feladata.

Abban az esetben, ha a vállalkozás törlésére irányuló kérelmet 3 éven belül nem nyújtják be a cégbíróságra, kényszertörlési eljárásra kerül sor. A kényszertörlési eljárás megindításával egyidejűleg a végelszámoló tisztsége megszűnik, de az eljárás során köteles a cégbírósággal együttműködni és a kényszertörlési eljárás lefolytatása érdekében valamennyi rendelkezésére álló információról a cégbíróságot tájékoztatni.

(Forrás:a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága tájékoztatójából)

Tervezzen az őszre Hungary Cardért!

Jelentkezzen most Rodin képzésekre, és mi meglepjük Önt egy Hungary Card Basic – Magyar Turizmus Kártyával, a Hotelinfo Iroda jóvoltából, melyet a rendezvény helyszínén veheti át!

Rendezvénynaptárért kattintson >>>


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A magyar kartelljog fejlődéséről szervezett szakmai konferenciát a GVH

A kartelljog hazai fejlődését járta körül a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által életre hívott Magyar Compliance Akadémia (MCA) második rendezvénye. A szakmai esemény keretében a GVH szakértői és hazai jogi szakértők vitatták meg a kartelljog témakörét, kiemelten fókuszálva a jogterület fejlődésére – tájékoztott csütörtökön a versenyhatóság.