Adóemelés: veszélyben a magyar dohánygyár?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szétzilálja a piacot a vártnál gyorsabb jövedékiadó-emelés, ami végső soron a hazánkban működő multiknak kedvezhet – nyilatkozta az egyetlen hazai dohánygyár elnöke.


Az egyetlen magyar tulajdonú dohányipari társaság alapvetően osztja a sajtóban megfogalmazott aggodalmakat, mely szerint a drasztikus mértékű adóemelés súlyos piaci zavarokhoz vezethet – nyilatkozta a Continental Dohányipari Zrt. elnöke. Sánta János hangsúlyozta: az uniós szabályok szerint Magyarországnak a cigaretta tekintetében 2018-ig, a fogyasztási dohányra pedig 2020-ig kellene fokozatosan elérnie azt az adómértéket, amelyet a most elfogadásra javasolt törvénytervezet alapján már 2013-ban egy csapásra elérne a kormány.

Az elnök szerint azonban a 2013-ban érvényesülő, várhatóan dobozonként 140 forintos, azaz 30 százalékot meghaladó jövedékiadó-emelés csak az egyik probléma. Ennél jelentősebb gond, hogy a fogyasztási dohányt sújtanák aránytalan mértékben. A piaci szereplők között ugyan régóta vita folyik arról, hogy a sodró dohány adóját – amely a cigaretta minimumadójának nagyságrendileg mintegy a fele – az adóemelések során szükséges-e a cigarettáéhoz közelíteni, de a szakember szerint éppen a tavalyi és az idei év adóbevételeinek a tervezetthez képest maradéktalan befizetése igazolja azt, hogy a kényes egyensúlyt nem szabad felborítani. Sánta János szerint azok, akik a feketepiac előretörésétől félnek, jobb, ha azt támogatják, hogy a fogyasztási dohány adójának mértéke ne haladja meg a cigaretta adójának felét, így garantálható ugyanis, hogy még marad a piacon olcsóbb, de adózott, legális termék.

Az iparágban ismert vélemény, hogy a cigaretta feketepiacából egyes, nagyobb gyártók – például a külföldön gyártott, és a Magyarországra becsempészett termékek révén – végső soron profitálhatnak. Így álságosnak tűnnek egyes piaci szereplők megszólalásai. Nem kizárt, hogy valójában nem is a kormány, hanem sokkal inkább egyes nagyobb dohánygyártók lennének érdekeltek abban, hogy minél nagyobb mértékű adóemelést hajtsanak végre Magyarországon: a mostani tervek eredménye ugyanis borítékolható, a durva adóemelés egy-két évig minden szereplőnek gondot jelent, de a tőkeerős külföldi cégek abban bízhatnak, hogy ők túlélik a piac összeomlását – vélte a magyar dohánycég első embere.

A Continental Dohányipari Csoport évente mintegy 5 százalékos árbevétel-növekedést könyvelhetett el az utóbbi években. A sátoraljaújhelyi cégcsoport az észak-magyarországi városban működteti az egyetlen magyar tulajdonban lévő dohánygyárát. A dohánygyár mintegy 250 embernek ad jelenleg munkát, és múlt évi árbevétele meghaladta a 14,1 milliárd forintot. A teljes cégcsoport körülbelül 600 főt foglalkoztat Magyarországon, piaci részesedése 8,5 százalék körül mozog, a vágott fogyasztási dohány piacán ennél lényegesen nagyobb.

(Forrás: MTI)

A jövedéki szabályozás változásai és a változások gyakorlati kérdései című, az Adó lapban megjelent cikket itt találja.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 9.

GVH-elnök: A fogyasztók mindig az elsők!

Kiállt a magyar fogyasztók érdekei mellett Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke Párizsban az OECD fogyasztóvédelmi bizottsága által rendezett, két napos szakmai konferencián, ahol a résztvevők a digitális és zöld átállást vitatták meg a fogyasztóvédelem oldaláról – közölte a GVH.

2024. október 9.

AM: a sikeres mezőgazdaság alapja a fenntartható élelmiszeripar

Magyarországon a mezőgazdaságnak mindig is erős kultúrája volt, mára pedig azok tudnak sikeres mezőgazdasági országok lenni, ahol sikeres az élelmiszeripar is – mondta Nobilis Márton a Clever Food kiállítás megnyitóján szerdán, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint.

2024. október 7.

Elutasítják a rövid távú lakáskiadás teljes betiltását Budapesten szakmai szervezetek

A rövid távú lakáskiadás esetében a teljes tiltás és a jelenlegi szabályozás közötti kompromisszumot javasolják a hazai turisztikai szakmai szövetségek a kormány számára. Huszonhat szakmai szervezet közös szakmai álláspontot alakított ki az ügyben, amelyet az új Fővárosi Közgyűlés megalakulásának apropóján tettek közzé a Turizmus.com-on.