Amnesztiát kaphatnak a kisebb munkaügyi törvényszegésen kapott cégek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A pénzbírságtól megmenekülhetnek, az állami támogatásokra viszont igényt tarthatnak a jövőben azok a cégek, amelyek fennakadtak a munkaügyi ellenőrök hálóján. A kormány a héten nyújtja be ezzel kapcsolatos törvénymódosítását a parlamentnek, így a jogszabályváltozás egyes elemei akár májusban életbe léphetnek. A válság kezelése céljából hozott amnesztia a feketefoglalkoztatás miatt büntetett cégekre nem vonatkozna.

Új időszámítás kezdődik a szabálysértésen ért munkáltatók életében. Lapunk információja szerint a kormány még a héten benyújtja a parlamentnek a törvénymódosítást arról, hogy a korábban jogsértések miatt megbírságolt foglalkoztatók amnesztiát kapjanak, vagyis jogosulttá váljanak az állami támogatásokra és a pénzbüntetéstől is megmeneküljenek. A gazdasági válság miatt hozott döntés a feketén foglalkoztatókra és a szakszervezeti tisztségviselők jogait csorbító cégekre nem vonatkozik. A kevésbé súlyos jogsértések, például a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos szabályszegés esetén azonban új filozófiát érvényesítene a kabinet, a szabálytalanság feltárásakor nem alkalmazna drákói szigort, ebben az esetben a munkaügyi felügyelők csak figyelmeztetnének és segítenének a hiba kijavításában. Csak akkor következne szankció, vagyis a közbeszerzésből és az álla­mi támogatásból való kizárás, ha két éven belül ugyanazt a jogsértést követi el a cég. A szabály bevezetéséhez felkészülési időt kapnak a vállalkozások, addig kijavíthatják hibáikat, és az év második felétől, a tervek szerint novembertől tiszta lappal indulhatnak. A pénzbüntetés alól pedig már korábban, a törvény kihirdetése után, akár májustól mentesülhetnek.

A munkaügyi felügyelők egyébként a több ezer bejegyzett társas vállalkozás 6 százalékát ellenőrzik, a megvizsgált cégek 60-80 százalékában találnak kisebb-nagyobb szabálytalanságot. A jogszerűtlenül foglalkoztatók 30 ezertől 20 millió forintig büntethetők, a legmagasabb összeggel kizárólag a visszaeső törvénysértőket sújtják.

A válság miatt a munkahelymegőrző és munkahelyteremtő pályázatok is megújultak. Szűcs Erika munkaügyi miniszter szerint akár százhúszezer munkahely megőrzé­sére lehet elegendő az a mintegy 100 milliárd forint, amelyet a tárca hazai és európai uniós forrásokból biztosít a recesszió foglalkoztatási hatásainak enyhítésére. Szó volt arról is, hogy az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány 6 milliárdos munkahelymegőrző támogatási kerete két lépcsőben 8 milliárdra bővül. Erre egyebek mellett azért van szükség, mert az 5,95 milliárd forintos keretösszegre 17 milliárdos igény érkezett, így a közalapítvány felfüggesztette a foglalkoztatási válságkezelő programokra érkező pályázatok befogadását. Székely Judit, a minisztérium szakállamtitkára ez­zel kapcsolatban úgy fogalmazott: elszabadult a pokol, sok olyan mikro- és kisvállalkozás nyújtott be pályázatot, amely évek óta a csőd szélén működik, problémáinak semmi köze a válsághoz. Elmondta azt is, hogy április első hetétől lehet majd pályázni az Európai Unió programjára, amely 20 milliárd forintot biztosít mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak és további 10 milliárdot a nagyvállalatoknak. A program a részmunkaidős foglalkoztatással egybekötött munkaerőképzést támo­gatja, a dolgozók oktatásához 80 százalékkal járul hozzá. Szintén áprilisban indul egy új közmunkaprogram, 80 egészségügyi intézményben 900 munkahely jöhet létre. Jövő hét elejéig a jelentkezők alkalmassági vizsgáit tartják.

Forrás: Népszava


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 13.

Csalók élnek vissza az MNB nevével, legyen résen!

Bűnözők tesznek közzé valótlan hirdetéseket az MNB és egy tőzsdei kibocsátó állítólagos befektetési programjáról, amelynél az ügyfelek számlapénzére a jegybank garanciát vállalna – figyelmeztet az MNB.