Augusztusban 3,1 százalékos volt a drágulás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Augusztusban átlagosan 3,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az egy évvel korábbiakhoz képest, júliushoz viszonyítva 0,1 százalékkal csökkentek – közölte kedden a KSH. Az éves áremelkedés üteme harmadik hónapja csökken, júliusban 3,3 százalékos volt.

Elemzők 3,2 százalékos éves inflációra számítottak augusztusban.

A szezonálisan kiigazított maginfláció az előző havival megegyező 3,7 százalék volt. Az év első 8 hónapjában 3,4 százalékos volt az infláció a tavalyi azonos időszakhoz képest.

A nyugdíjasok fogyasztói kosarára számított éves infláció a teljes kosárra mértnél magasabb, 3,4 százalékos volt.

Éves összehasonlításban az előző havi 6,0 százalékosról 5,6 százalékosra mérséklődött az élelmiszerek áremelkedése. A sertéshús 11,5 százalékos, a friss zöldségfélék 23,6 százalékos és a burgonya 31,3 százalékos drágulása is alacsonyabb az előző havinál. A liszt, a péksütemények éves áremelkedése viszont tovább gyorsult, 11,3, illetve 10,0 százalékkal kerülnek többe, mint tavaly augusztusban.

A dohányárúk 12,8, az égetett szeszes italok 8,7 százalékkal drágultak.

Az üzemanyagok ára 2,6 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A háztartási energia árának 1,0 százalékos emelkedését a szén és a tűzifa 7,6, illetve 7,8 százalékos drágulása okozta.

A szolgáltatások tarifáinak éves 2,8 százalékos emelkedése megegyezett az előző havival, bár a belföldi üdülések drágulása 4,6 százalékosról 5,5 százalékosra gyorsult. A lakbérek 10,0 százalékkal magasabbak a tavaly augusztusinál.

A tartós fogyasztási cikkek ára 1,4 százalékkal csökkent, a használt autók 7,9 százalékkal, a telefonok 5,3 százalékkal  olcsóbbak, az új autók 1,5 százalékkal drágábbak lettek. A ruházati cikkek ára jóval átlag alatt, 1,8 százalékkal emelkedett.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Magyarországnak bőven van teendője a régiós “hosszútávfutásban”

A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül az egyik fontos mutató, a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP – alapján a magyar gazdaság gyengébben áll a többi régiós országhoz képest. Az uniós átlag háromnegyedénél jár most Magyarország, míg Csehország 91, Lengyelország 80, Románia 78 százalékos arányt tud felmutatni, miközben Szlovákia viszont csak 73 százalékot. Ahhoz, hogy a magyar felzárkózás ütemesebb legyen, a képzett, minőségi munkaerő irányába kell elmozdulni.

2024. április 19.

Az MNB 28 millió forintra bírságolta az UniCredit Bankot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 28 millió forint bírságot szabott ki az UniCredit Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságok miatt; a hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését – közölte a jegybank pénteken.

2024. április 19.

Rosszul meghatározott árral sokat lehet bukni az ingatlaneladáson

Minél hosszabb ideig van a piacon egy ingatlan, annál nagyobb az esély, hogy csak komoly árengedménnyel lehet értékesíteni, mutatott rá az Otthon Centrum elemzése, amely az értékesítési idő és az alku mértékének összefüggését vizsgálta.