Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az általános forgalmi adó (áfa) csökkentése és a támogatások nagy lökést adtak a lakáspiacnak, elsősorban a vidéki családi házak építése ugrott meg az idén a Takarék Index 2021-es lakáspiaci összefoglalója szerint.
A 2020-as drasztikus visszaesést követően idén jelentősen nőtt a kiadott építési engedélyek száma. Az első háromnegyedévben csaknem 30 százalékkal több engedélyt adtak ki, mint 2020 azonos időszakában, bár ez továbbra is elmaradt a 2017-2019-es azonos időszaki szinttől. A fővárosban ugyanakkor az első három negyedévben kevesebb engedély adtak ki, mint az előző évben január és szeptember között.
A családi házak esetében a visszaesés tavaly is jelentősen kisebb volt, mint a társasházi lakásoknál, 2021-ben pedig még lényegesebb az eltérés. Míg az egyszerű bejelentések száma idén az első 9 hónapban meghaladta a 2017-2019-es szinteket is, addig társasházi lakásokra (nem egyszerű bejelentés) még a tavalyinál is kevesebb engedélyt adtak ki a január és a szeptemberi időszakban.
Az átadott lakások száma nagyjából a 2020-as azonos időszaki szinten alakult 2021 első 9 hónapjában, 12,6 ezer lakás kapott használatbavételi engedélyt. Ez meghaladta a 2019-ben és a 2018-ban 9 hónap alatt átadott otthonok számát, körülbelül 25 százalékkal készült el több ingatlan. Budapesten szintén több lakást adtak át, 2020 első 9 hónapjának a dupláját.
Az első negyedévben erőteljes áremelkedés jellemezte a hazai lakáspiacot, a drágulás mértéke megközelítette a 6,3 százalékot. Az árak növekedésében szerepet játszott a kereslet hirtelen megugrása az első három hónapban, amelyhez hozzájárultak az év elejétől elérhető lakásvásárlási támogatások.
Az érdeklődés a második negyedévben is erős maradt, de az árak az előzetes adatok alapján csak minimálisan, 0,94 százalékkal emelkedtek. A harmadik negyedévről még kevés adat áll rendelkezésre, az ingatlanközvetítő hálózatok tapasztalatai alapján tovább drágulhattak az ingatlanok.
A Takarék Index elemzői szerint 2021 első féléve minden régióban áremelkedést hozott a fajlagos medián árakban, az előző év azonos időszakához képest 3,5 és 13,3 százalék között mozgott a drágulás mértéke. A legnagyobb emelkedés a fajlagos árakban Észak-Magyarországon volt, míg a legkevésbé a Közép-Dunántúl, a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld drágult.
Nemcsak a régiók, hanem a településtípusok esetében is jelentős eltérés volt, az értékesített ingatlanok négyzetméterára a községekben 5,2 százalékkal csökkent, míg a megyeszékhelyeken 8,62 százalékkal nőtt.
Az idei első negyedévben 2020-hoz képest több mint 20 százalékkal több tranzakcióra került sor, de 2019-hez képest is 7 százalékos volt a növekedés. A 2020-as második negyedévhez képest 62 százalékkal több tranzakció történt, és 2019-hez képest is 7 százalékos volt a bővülés.
A július és szeptember közötti időszakban ugyanakkor vesztett a lendületéből a piac, az adásvételek száma az egy évvel korábbihoz képest 9, a két évvel korábbihoz képest pedig 10 százalékkal esett vissza.
Idén ősszel elindult az NHP Zöld Otthon Program, amelynek keretében a bankok kedvezményes, legfeljebb 2,5 százalékos hitelt nyújthatnak az energiahatékony új lakást építőknek és vásárlóknak. A Takarék Index elemzőinek összesítése szerint a Zöld Otthon Program előírásának kevés már elkészült ingatlan felel meg, a 2016 és 2020 között kiadott energiatanúsítványoknak csak 2,6 százaléka volt BB vagy jobb minősítésű.
Az új év az energetikai jellemzőket tekintve jelentős változást hoz, 2022. június 30. után már csak a legalább BB minősítésű otthonok kaphatnak használatbavételi engedélyt.
A Takarék Index elemzői nagy kockázatot a piac lefelé fordulására nem látnak. A használt lakások piacán lassulhat az árak növekedése jövőre, az infláció miatt pedig a reál árváltozás a nominálisnál jóval alacsonyabb lehet. Az új lakások piacán a zöld hitel keresletnövekedést okozhat, miközben az alapanyagok és a munkaerő szűkös és drágul, ami az árakat is felfelé lökheti – közölték.
(MTI)
