Az állami szervezetek vezetői sikeresnek látják a korrupcióellenes harcot


Sikeresnek nevezték a korrupcióellenes fellépést állami szervek vezetői a korrupcióellenes együttműködési megállapodás aláírásának kilencedik évfordulóján.

A korrupció elleni összehangolt, hatékony állami fellépésről szóló nyilatkozatot 2011. november 18-án írta alá a közigazgatási és igazságügyi miniszter, az Állami Számvevőszék elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész. Erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenállóképességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére. Az összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, 2014-ben a Belügyminisztérium, 2016-ban a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank, idén pedig a Gazdasági Versenyhivatal.

Pintér Sándor: korrupció nem marad felderítetlenül

A IX. Integritás Kerekasztal ülését követő online sajtótájékoztatón Pintér Sándor belügyminiszter kiemelte: tárcája 2020-ban is következetesen és eredményesen küzdött a korrupció ellen, a rendőrség munkája nyomán “nem marad gyakorlatilag olyan korrupció felderítetlenül, amely sérti az állampolgárok érdekeit”.

A Nemzeti Védelmi Szolgálatról azt mondta, munkájuk eredményét nem az ügyek számában méri, hanem abban, milyen a rendőrök állampolgári megítélése, márpedig a felmérések szerint az állampolgárok legnagyobb bizalommal a hivatásos körben a rendőrök irányában vannak.

A Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia egyik legfontosabb pontja az informatikai fejlesztés és az elektronikus ügyintézés bevezetése és kiemelte a képzés fontosságát is.

OBH: függetlenség és párttatlanság

Senyei György, az OBH elnöke arról beszélt, az integritás a bíróságok két alaptulajdonságát, a függetlenséget és a pártatlanságot foglalja magában. Az OBH elnöke ennek erősítéséhez azzal tud hozzájárulni, hogy biztosítja a bíróságok alkotmányos működésének központi igazgatási feltételeit, valamint a kinevezési jogkörébe tartozó vezetőktől is elvárja ezen alapelvek helyi érvényesítését.

Ügyészség: terjesszék ki a megbízhatósági vizsgálatokat

Lajtár István, a legfőbb ügyész közjogi helyettese arról beszélt, az ügyészség javaslatokat fogalmazott meg a BM-nek a gazdasági korrupciós bűncselekményekkel szembeni eredményesebb fellépés érdekében, így javasolták többek között, hogy meghatározott cégméret fölött kötelező legyen integritásszervezet létrehozása, javasolták a versenyszférában a verseny tisztaságát sértő tevékenységek büntethetőségét, a készpénzforgalom visszaszorítását és a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségek új alapokra helyezését. Az ügyészség javasolta azt is, hogy a megbízhatósági vizsgálatokat terjesszék ki a köz- és versenyszféra találkozási területeire, például a közbeszerzésekre.

Kúria: harminc korrupciós ügy egy év alatt

Székely Ákos, a Kúria elnökhelyettese arról beszélt, a Kúria a törvény szigorát alkalmazza a korrupciós bűncselekmények kapcsán hozott ítéleteiben, a legfőbb bírói fórum az elmúlt egy évben nagyságrendileg harminc korrupciós bűncselekmény ügyében járt el. A döntések súlyát kiemelve és iránymutatást adva a bíróságoknak idén három korrupciós bűncselekménnyel kapcsolatos határozatot tettek közzé a Kúriai Határozatok – Bírósági Döntések kiadványban.

ÁSZ: tovább erősödött a védettség

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke azt hangsúlyozta, hogy a korrupció elleni fellépést a járvány sem befolyásolhatja, hiszen a szabálykövetés ilyenkor különösen fontos. Domokos László szerint a korrupciót a védelmi és ellenőrzési rendszerek fejlesztése állíthatja meg. Hozzátette: az ÁSZ idén minden korábbinál nagyobb hatást gyakorolt a magyar közszféra integritására, a korrupció megelőzését biztosító rendszerek fejlesztésére, elkezdődött például az önkormányzatok korrupció elleni védettségének értékelése, és a számvevőszéki javaslatok más szervezeteknél is hozzájárulnak a korrupció megelőzéséhez. Az ÁSZ felmérése szerint idén tovább erősödött a közszféra védettsége, a korrupció elleni fellépés sikerét pedig az is alátámasztja, hogy a magyar gazdaság fenntartható módon kifehéredett az elmúlt évek során – mondta.

MNB: erősödik az átláthatóság

Az MNB az integritás erősítése érdekében folytatta a belső átalakításokat – ismertette Kandrács Csaba alelnök, aki szerint a változások a működés hatékonysága mellett az átláthatóságot, a hatékonyságot, a nyomon követhetőséget is erősítik. Hangsúlyozta: az MNB a pénzpiaci szereplőktől is elvárja a belső védelmi vonalak erősítését, rendszeresen tájékoztatva őket a korrupciós kockázatokról. A jogi és etikai normák megsértőivel szemben továbbra is szigorú fellépést ígért, ugyanakkor üdvözölte, hogy az azonnali fizetési rendszer idei bevezetése, és a digitális fizetési szolgáltatások terjedése erősítette az átláthatóságot.

KH: átláthatóság, nyilvánosság és a verseny

A Közbeszerzési Hatóság (KH) elnöke az átláthatóságot, a nyilvánosságot, és a versenyt nevezte a legfontosabb eszközöknek a korrupció ellen. Kovács László európai összehasonlító adatokat bemutatva kifejtette, hogy a magyar közbeszerzési rendszer mindhárom téren a legjobbak közé tartozik. Az elmúlt év újításai közül kiemelte, hogy szeptember óta online csatornán, név nélkül is fogadják a visszaélésekről szóló bejelentéseket. A 25 éve létrejött KH – mint fogalmazott – elkötelezett a közpénzek hatékony felhasználását iránt, és szigorúan lép föl a közbeszerzések tisztaságát veszélyeztető, korrupciós jellegű cselekmények ellen.

GVH: szigorú összeférhetetlenségi szabályok a dolgozóknál

A korrupciós kockázatok csökkentéséhez a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is jelentős mértékben hozzá tud járulni – mondta Rigó Csaba Balázs elnök. Beszámolója szerint ebben a GVH maga is példát mutat, hiszen minden beszerzésük nyílt versenyben dől el, közszolgáik pedig szigorú összeférhetetlenségi szabályok mellett dolgoznak. Rigó Csaba Balázs a kartellek okozta károk miatt elsősorban a velük szembeni fellépést emelte ki a versenyhivatali feladatokból, saját intézkedéseik közül pedig a csatlakozást a korrupcióellenes összefogáshoz.

(MTI)



Kapcsolódó cikkek

2021. július 30.

Nagyszabású K+F pályázatot hirdet a kormány

Kiemelkedően magas összegű, 137 milliárd forintos pályázatot hirdet a cégek kutatásainak és fejlesztésének erősítésére a kormány – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter a közösségi oldalán pénteken.

2021. július 29.

Vizsgálódik a GVH a tégla piacon

A Gazdasági Versenyhivatal gyorsított ágazati vizsgálatot indított a kerámia falazóelemek hazai piacán. E vizsgálati eszköz alkalmazására először került sor, amióta a Kormány kibővítette a versenyhatóság eszköztárát az építőipari piaci problémák hatékonyabb kezelésére – olvasható a hivatal weboldalán.

2021. július 29.

Élénkül a lakásépítés

Erős területi átrendeződéssel élénkül a lakásépítés, az első fél évben 9795 új lakás épült, 12,8 százalékkal több mint egy évvel korábban – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A növekedést az első negyedévi 28,9 százalékos emelkedés hozta, a második negyedévben 272-vel 6,9 százalékkal kevesebb lakást adtak át.