Az áremelkedés miatt megfordult az irány a bérlakáspiacon


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A legnépszerűbb bérlakások a legalsó, 80-150 ezer forintos árkategóriában helyezkednek el. A külső kerületek könnyen megközelíthető részei egyre jobban felzárkóznak a belvárosi kereslethez. Növekszik a száma a külföldi és vidéki befektetőknek is, ami miatt egyre elterjedtebb az ingatlankezelés tevékenysége is. A magas bérleti díjak hatására azonban már széleskörben elérhető kényelmi szolgáltatássá vált az ingatlankezelés.

Még mindig jellemző egy minimális mértékű drágulás a budapesti bérlakáspiacon, de ez már messze nem olyan mértékű, mint ami a korábbi évekre volt jellemző. A legalsó, a 80-150 ezer forintos árkategóriában a legnagyobb a kereslet a lakások iránt.

„Ezért az árért a belső kerületek kevésbé felkapott részein egy kisebb, egyszobás vagy akár egy másfél szobás lakást lehet találni, illetve a külső kerületekben akár egy nappali, plusz két hálószobás ingatlant.” – mondta Szórádi Tamás, a Balla Ingatlan ingatlankezeléssel foglalkozó szakmai partnere.

Hozzátette, hogy a bérlők számára a legfontosabb szempont továbbra is a lokáció, ami viszont meghatározza az árat, így aztán a jó közlekedés válik végül elsődleges tényezővé a bérelt ingatlan kiválasztásakor. Éppen ezért a külső kerületek könnyebben megközelíthető részei mára felzárkóztak népszerűségben a belvárosi kerületekhez, legalábbis az olcsóbb árkategóriában nézelődők számára.

Jellemző egyébként a bérlakást keresőkre, hogy szinte mindig a belvárosi kerületekben kezdenek albérlet után kutatni, majd amikor szembesülnek a kínálattal és az árakkal, akkor a külsőbb kerületekben keresgélnek, hiszen csak ott találnak a maguk számára megfizethető és megfelelő adottságú bérlakást.

Azt, hogy kik alkotják most a legjelentősebb bérlői réteget, a szakértő szerint nehéz pontosan meghatározni. Ebben a hónapban nagy számban érkeznek a felsőoktatásba bekerült diákok a budapesti bérlakáspiacra, akik számára a fő probléma, hogy nem tudják megfizetni az elmúlt években igen magasra kúszott bérleti díjakat. A legegyszerűbb megoldás erre még mindig az a régen bevett gyakorlat, hogy többen bérelnek egy lakást. De náluk is gyakran felmerül az a lehetőség, hogy valamely külső kerületbe költöznek a belváros helyett.

A diákok mellett ugyanakkor más, hasonlóan kiterjedt csoportok is feltűnnek a bérlakáspiacon, így többek között a volt devizahitelesek, a CSOK-ra várók, a Budapesten munkát vállalók, vagy az élethelyzetük változásából – például egy válás – miatt bérlakásba kényszerülők, akik nem tudják megfizetni a túl magas ingatlanárakat. Szórádi Tamás azonban egyik szegmenst sem tartja dominánsnak, mindegyiknek meghatározó a jelenléte a piacon.

Ha a tulajdonosok szempontjából vizsgáljuk a bérlakáspiacot, akkor azt látjuk, hogy az emelkedő bérleti díjakkal párhuzamosan egyre elterjedtebbé válik az ingatlankezelés tevékenység. A bérleti szolgáltatások professzionális irányba tolódnak, és mind nagyobb számban jelennek meg a magántulajdonosok által birtokolt, de már management cégek által kezelt lakások.

„Annál is inkább, mert egyre több a külföldi és vidéki befektető, aki budapesti lakást vásárol. Az ingatlanok kezelése pedig meglehetősen nehézkes egy távoli vidéki vagy külföldi helyszínről, miközben egy ingatlankezeléssel foglalkozó szakember minden ezzel kapcsolatos terhet levesz a tulajdonos válláról.” – magyarázta Szórádi Tamás.

Mindez összefügg azzal is, hogy az elmúlt évek befektetési célú lakásvásárlásai azt eredményezték, hogy minőségi ingatlanok kerültek ki nagyobb számban a bérleti piacra. Hiszen, aki kiadási célból vásárol ingatlant, az már a felújítására is áldoz, hogy minél magasabb bérleti díjat kérhessen érte.

A szakértő úgy véli egyébként, hogy szinte mindenkinek megéri az ingatlankezelési szolgáltatás, annál is inkább, mivel a megemelkedett bérleti díjak miatt bőven belefér ma már a költségvetésbe. Ez egy olyan kényelmi szolgáltatás, mely lényegében mindenki számára elérhető és megfizethető.

A tevékenységbe beletartozik többek között az, hogy az ingatlankezelő előkészíti az optimális szerződést, szerződik a bérlőkkel, tartja velük a kapcsolatot, beszedi a bérleti díjat és a rezsiköltségeket, fizet a közüzemi szolgáltatóknak, követi az egyenlegeket, elvégezteti a javítási munkákat, majd a bérleti szerződés végén visszaveszi a lakást, és hiánytalanul átadja azt a tulajdonosának.

Ezáltal válhat a lakáskiadás egy teljesen passzív jövedelemforrássá a tulajdonosok számára, nem kell aktívan “dolgozniuk” azért, hogy a tulajdonuk kitermelje a megfelelő hozamot – hangsúlyozta a szakértő.



Kapcsolódó cikkek

2022. január 14.

Nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon

A befektetési alapokban kezelt vagyon egy év alatt 13,8 százalékkal 7851 milliárd forintra nőtt 2021. december végére; az év utolsó hónapjában a növekedés mértéke 2,5 százalékot, 191 milliárd forintot tett ki – tájékoztatta a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz).

2022. január 14.

Decemberben is 7,4 százalékkal nőttek az árak

Tavaly decemberben a fogyasztói árak átlagosan 7,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbiaknál, az egy hónappal korábbi szintet 0,3 százalékkal haladták meg, az év egészében pedig átlagosan 5,1 százalékkal nőttek az előző évhez képest – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2022. január 14.

Nőtt az építőipar termelése

Novemberben 12,3 százalékkal nőtt az építőipar termelése az előző év azonos időszakához képest, az épületek építése 11,6 százalékkal, az egyéb építményeké 14,8 százalékkal bővült – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).