Az építőipar és a kereskedelem a legkockázatosabb


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2011 első félévében 2010 hasonló időszakához képest a magyarországi cégek fizetésképtelenségi mutatója radikálisan (+21%) nőtt. Szinte minden szektorban tovább nőt a fizetésképtelenségi eljárások száma, a legkomolyabb visszaesés főként a belső piacra termelő ágazatokban folytatódik – derül ki a Coface Hungary nemzetközi hitelbiztosító nemrégiben közzétett felméréséből. A legnagyobb probléma, hogy nem történnek érdemi lépések a bajba került cégek tényleges megmentésére. Címkék:

A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva a felmérésből kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari, valamint a kis- és nagykereskedelmi cégek érintettek. Az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 23 százalékát a kereskedelmi vállalkozások, közel 20 százalékát pedig az építőipari cégek ellen indították az év első hat hónapjában. Ezek mellett az eljárás alá vontak között az ingatlangazdálkodók, a turizmus és vendéglátásban, valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban.

Ágazati megközelítésben nincs túlságosan sok meglepő az idei év első hat hónapjának folyamataiban – magarázza az adatokat Bagyura András. A legkomolyabban ugyanis azokon a területeken nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma, ahol eddig is: mégpedig ott, ahol elsősorban a belföldi elköltött forintokon múlik a teljesítmény, azaz az építőiparban, a kereskedelemben, a turizmus-vendéglátásban.

Az adott ágazatban működő vállalkozások számát is figyelembe véve a faipari profilú cégek állnak az élen majd őket követi az építőipari, valamint a turizmus-vendéglátásra szakosodottak állnak az élvonalban, de az országos átlag felett található számos ágazat, mint a gépjárműipar, a logisztika, a kiskereskedelmi vállalkozások, az élelmiszeripar, valamint a az acél és fémipar. Kis mintát jelent, de látványos romlás indult meg a faiparban, ami az építőipar és az ingatlan üzletág mélyrepülésével áll összefüggésben – magyarázza az összefüggéseket a kereskedelmi igazgató. Ha folytatódik a folyamat, akkor az év végére minden, az ágazatban tevékenykedő nyolcadik cég tönkremehet – demonstrálja az igazgató azt, hogy minden, mindennel összefügg.

Emellett az adatok visszatükrözik a mezőgazdaság rossz félévét is, ami nem meglepő, a tavalyi esztendő rossz folyamatainak a hatásai is benne van ebben. Az idei év kérdése, hogyan tudja az ágazat ellensúlyozni a tavalyról áthúzódó rossz folyamatokat. Kérdés az is, hogy az ebben az évben is várhatóan magasan maradó terményárak mellett a növénytermesztőknek sikerül-e extrabevételhez jutniuk, ha igen, azt legalább a lukak tömködésére használhatják. Más e helyzet az állattenyésztők esetében. Ők sokkal rosszabb helyzetben vannak: az értékesítési ár és a termelési költség közötti olló inkább nyílt, s a kérdés, hogy van-e még fedezete idén a marzsok további csökkenésének.

A fuvarozásban és logisztikában is nőtt a csődhányad: ami látszólag ellentmond annak, hogy beindult a külkereskedelem. Ám vélhetően még mindig sok a többletkapacitás ebben a szektorban, az export-import azt nem tudja még teljes egészében lekötni, viszont a hazai célú szolgáltatás még nem futott fel. Ezen a területen további – igaz, a korábbinál kisebb mértékű – csődhullámot vár Bagyura András.

Az eljárási arányok változását figyelve kiderül, hogy a leginkább a papír és csomagolóipari tevékenységet végzők körében, a mezőgazdaságban, valamint a turizmus és vendéglátást végzőknél romlott a mutató egy esztendő alatt. A gépipar, a vegyipar, az elektronikai és a számítástechnikai üzleti szolgáltatások ágazatai ugyanakkor lényegesen jobb helyzetet tükröznek. Ennek oka, hogy jó részt az exportra csatlakoznak rá ezek a termékek, szolgáltatások, illetve kevésbé érzékenyek a magyarországi folyamatokra.

Regionális eltérések

A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2011 első hat hónapjában a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban és környékén, Pest megyében, valamint Borsodban folytatták. Budapesten és Pest megyében az eljárások 42,57 százalékát, Borsodban 5,51 százalékát indították. Az eljárások százalékos megoszlásához hasonlóan a hazai vállalkozásokból is a legtöbbet Közép-Magyarországon regisztrálták.

A bejegyzett cégek számára vetített csődhányad Nógrád megyében (7,56 százalék) volt a legmagasabb 2011 első félévében, majd ezt követi Jász-Nagykun-Szolnok (5,92 százalék) és Békés (5,8 százalék). A legnagyobb negatív eltérést 2010 hasonló időszakához képest Fejér megye produkálta: a csődhányad relatív növekedése +113 százalék volt. Úgyszintén látványos romlást mutat Békés megye, ahol a csődhányad relatív növekedése +79,80 százalék volt. Tekintettel az alacsony esetszámra, mint például Fejér megye, ahol a relatív növekedés magas volt, összesen csak 475 eljárásról, azaz az összes eljárás 4,89 százalékáról beszélünk, látható, hogy a magas relatív növekedés ellenére nincs szó térségbeli válságról.

Figyeljük a partnereket!

Ebben a romló tendenciát mutató helyzetben a cégeknek még óvatosabbnak kell viselkedniük. Feltétlenül tanácsos a korábbinál gyakrabban megvizsgálni a partnercéget, begyűjteni a működéséről szóló információkat, évközi pénzügyi adatokat beszerezni, azaz minél több forrásból feltérképezni a vevőkockázatot, nyomon követni azt, hogyan fizet másoknak. Minősítő cégek, céginformációs cégek lehetnek ebben segítségre. Nem szabad sajnálni erre az időt, energiát és pénzt, ugyanis megelőzéssel lehet a nemfizetést a legjobban kiküszöbölni, ráadásul utóbb érdemi megtérülésre egyre kevesebb az esély. Ha pedig már ott a baj, akkor tanácsos a lehető leggyorsabban és „leghangosabban” megpróbálni a követeléshez jutni. Vevői oldalról is célszerű pontos fizetéssel meghálálni a halasztott fizetést, a szállítói hitelezés lehetőségét, különösen a mai helyzetben. Mindenkinek adódhatnak fizetési problémái, de ilyen esetekben célszerű az együttműködésre törekedni a szállító céggel, az adósság rendezésének közös megegyezésére jutni, ellenkező esetben senki sem jár ugyanis jól.

Forrás: Coface Hungary


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A magyar kartelljog fejlődéséről szervezett szakmai konferenciát a GVH

A kartelljog hazai fejlődését járta körül a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által életre hívott Magyar Compliance Akadémia (MCA) második rendezvénye. A szakmai esemény keretében a GVH szakértői és hazai jogi szakértők vitatták meg a kartelljog témakörét, kiemelten fókuszálva a jogterület fejlődésére – tájékoztott csütörtökön a versenyhatóság.