Az internetes vásárlástól akkor is elállhatunk, ha nem hibás a termék

Szerző: Adó Online
Dátum: 2018. december 18.
Címkék: , ,
Rovat:
Mások-e a jogaink, ha nem boltban, hanem interneten vásárolunk? Az OBH jogos a kérdés sorozatának e heti részében a szavatosság és jótállás témakörét járta körül dr. Futóné dr. Major Mónikával, a Gyulai Törvényszék bírájával.

Mi alapján különböztetjük meg a jótállást és a szavatosságot?

Röviden fogalmazva, a legmarkánsabb különbség a jótállás és a szavatosság között a bizonyítási kötelezettségben van, illetve a bizonyítatlanság következményeinek viselésében. A kellékszavatossági szabályok alapján a hibás teljesítés tényét az azt állító jogosultnak kell bizonyítania. Azt kell bizonyítani, hogy a hiba oka a teljesítés időpontjában a szolgáltatásban, a példánál maradva, adásvételi szerződés esetén a dologban, azaz a vásárolt termékben már megvolt. Ennek a bizonyítása nehézkes, akár szakértői bizonyítást is igényelhet. A bizonyítatlanság a jogosult, példánk esetében a vevő terhére esik. Fogyasztóvédelmi szabály azonban a fogyasztói szerződések körében, hogy a bizonyítási kötelezettség hat hónapon belül fordított, ugyanis, ha a teljesítést követő hat hónapon belül felismerhetővé válik a hiba, akkor nem a fogyasztó bizonyít, hanem a vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés időpontja után keletkezett.

Jótállás esetén pedig, annak teljes időtartama alatt a bizonyítás kötelezettsége a kötelezetten, azaz a példabeli esetben az eladón van.

Tehát, ha mondjuk, veszek karácsonyra egy televíziót és az februárban elromlik akkor a cégnek kell bizonyítania, hogy nem az ő hibájuk?

Igen. Azonban először azt kell megnéznünk, hogy a vásárolt termék nem tartozik-e a kötelező jótállás körébe. Jogszabály ugyanis a tartós fogyasztási cikkek széles körére kötelező jótállást ír elő. Ilyenek például az elektronikai szórakoztató termékek, a számítástechnikai, távközlési eszközök, elektromos robotgépek, háztartási eszközök, lámpák, hangszerek. Jótállási kötelezettség azonban szerződésben is kiköthető. A jótállás a vevő számára azért kedvezőbb a kellékszavatossági szabályoknál, mert a bizonyítási kötelezettség, mint már fentebb kifejtettük, a kötelezetté, a bizonyítás terhét ő viseli. A kötelezettnek azt kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Amennyiben ez bizonyítatlan marad, úgy kötelezettsége beáll. További különbség, hogy a kellékszavatossági igény mindig közvetlenül a szerződő féllel szemben érvényesíthető, míg a jótállási igény a jótállásra kötelezettel szemben. A jótállási nyilatkozaton, vagy jótállási jegyen mindig megjelölésre kerül az a személy, akivel szemben a jótállási igény érvényesíthető.

Ezért lehet az, hogy ha veszek valamit, például egy áruházban, akkor nem az üzlet, hanem a termék magyarországi forgalmazója szerepel jótállásra kötelezettként?

Igen. Általában azt is megjelölik, hogy mely szakosodott szervezet, például szervizhálózat az, amely kielégít bizonyos jótállási igényeket. A jótállási igényekről jegyzőkönyvet kell felvenni, annak egy példánya a jogosultat (vevőt) illeti. A bizonyítási kötelezettségnek gyakran úgy tesznek eleget, hogy a jótállással érintett terméket szakértői vizsgálatra küldik.

A szavatosság és a jótállás közös eleme a hibás teljesítés. Mit jelent ez? 

A hibás teljesítés nem a köznapi értelemben vett hibás dolgot, terméket jelenti, hanem jogi kategória. A hibás teljesítés a szerződésszegés egyik esete. A teljesítés akkor hibás, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy a jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.

Ez lehet például egy rosszul működő hajszárító?

A hibás teljesítésbe nyilvánvalóan beletartoznak azok az esetkörök is, amikor a teljesítést követően köznapi értelemben vett meghibásodást tapasztalunk, így a dolog minőségi hibáját is jelentheti. A vásárolt terméknek külön szerződéses kikötés hiányában is alkalmasnak kell lennie a rendeltetésszerű használatra. Jogszabály további minőségi követelményeket is előírhat, ezen túl bizonyos járulékos kötelezettségeket is teljesíteni kell, például az útmutatókat, utasításokat is mellékelni szükséges a termékhez.

Azonban nem csak a jogszabályoknak való megfelelés hiánya idézheti elő a szolgáltatás hibáját, hanem a felek a szerződésben külön minőségi követelményeket is támaszthatnak, melyek nem teljesítése is hibás teljesítés. A jogszabályi minőségi előírásoktól a szerződésben általában el lehet térni, a fogyasztóvédelmi szabályok azonban egyoldalúan kógensek, azaz úgy védik a fogyasztót, hogy attól a fogyasztó hátrányára érvényesen nem lehet eltérni a szerződésben.

Ebbe bele tartozik az is, ha én például rendelek valamit, de teljesen mást kapok, vagy például egy bizonyos márkájú terméket rendelek, de nem abból a márkából, hanem egy másikból küldenek?

Ez a mással történő teljesítés esete, nem a hibás teljesítés körébe tartozik. Ez esetben a szerződés szerinti teljesítés követelhető, az eltérő termék visszaszolgáltatása mellett.

Hibás teljesítés lehet az is, ha a cég 3-5 napra ígéri a szállítást, de ennek ellenére 3 hét múlva kapom meg a terméket és akkor már nem tudok vele mit kezdeni?

Ez is szerződésszegés, ez azonban a Ptk. szerinti kötelezetti késedelem esete. Ha a felek a szerződésben megállapodtak egy teljesítési határidőben és például az ünnepekre tekintettel a félnek érdeke fűződik a határidőben történő teljesítéshez, ez alapot adhat akár elállásra is.

Akár a szavatosság, akár a jótállás szempontjából van-e annak jelentősége, hogy interneten keresztül, vagy boltban vásároltam?

A szavatossági és jótállási jogok akkor is megilletik a vevőt, ha interneten keresztül köt szerződést. Vannak azonban speciális többletjogosultságok, amelyek az internetes fogyasztókat illetik meg. Ilyen az indokolás nélküli elállási jog, ami néhány kivételtől eltekintve minden esetben gyakorolható, nem csak akkor, ha ténylegesen hibás a termék, de akkor is, ha az a vevőnek nem tetszik, vagy nincs rá szüksége. Az átvétel napjától számított 14 naptári napon belül gyakorolható az elállási jog. Ennek a szabálynak az indoka, hogy a vevő a szerződéskötést megelőzően nem tudja a terméket fizikai valójában megvizsgálni.

Mi a teendő akkor, ha nem tetszik a karácsonyi ajándékunk? Van arra lehetősége, hogy a megajándékozott visszavigye és kicserélje akkor is, ha nem interneten vásároltunk?

Ha nem internetes vásárlásról vagy hibás teljesítésről van szó, akkor az eladónak nincs kötelezettsége a termék kicserélésére vagy a vételár visszafizetésére, így ez az eset már a polgári jog körén kívül esik. Gyakori azonban, hogy az üzletek – különösen ünnepek előtt – vállalják, hogy az egyébként kifogástalan és hibátlan terméket kicserélik vagy visszaadják az árát levásárlási kötelezettség nélkül. Erről előzetesen tájékozódni szükséges. Természetesen mindenféle igényérvényesítésnél alapvető az adásvétel beazonosításához a nyugta vagy számla megléte.

A garancia miképpen viszonyul a szavatossághoz és jótálláshoz? Ha veszünk például egy számítógépet és az van ráírva, hogy „két év garancia”, ez mit jelent?

Ez ebben az esetben a Ptk. nyelvén tulajdonképpen a jótállást jelenti. A jótállás kötelezettje „garantálja” azt, hogy meghatározott időn belül a jótállás alá eső termék nem fog meghibásodni. A jótállással a már említett, számára terhesebb bizonyítási kötelezettséget is vállalja.

Mi az a határidő, amin túl elveszítjük a jogunkat a jótállási vagy szavatossági igényünk érvényesítésére?

Szerződésben vállalt jótállás esetén a szerződés rendelkezései az irányadók. Jogszabályi kötelező jótállásnál tartós fogyasztási cikkeknél ez egy éves időtartam. Ez azt jelenti, hogy a jótállási határidőn belül be kell jelenteni a hibát és időt kell biztosítani arra, hogy a kötelezett teljesítse vállalását. Ha e határidő eredménytelenül telik el vagy a kötelezett elzárkózik, akkor kezdődik a bíróság előtti igényérvényesítési határidő, ami három hónapos jogvesztő határidő.
A szavatosságnál egy éves az általános elévülési határidő, ami a teljesítéstől kezdődik. Fogyasztói szerződés esetén kedvezőbb a helyzet, mivel a fogyasztó és a vállalkozás közötti adásvétel esetében ez a határidő két év. Mivel a határidő elévülési, így annak nyugvására és megszakadására vonatkozó általános szabályok is alkalmazandók azzal, hogy az igény legfeljebb az adott termék szakmailag elvárható hasznos élettartamának leteltéig érvényesíthető. A szavatossági jogok a jótállási határidőn túl is érvényesíthetők.

Milyen szavatossági jogok vannak?

Jótállás esetén a jogszabályban vagy a jótállási jognyilatkozatban foglaltak az irányadóak arra, hogy mi igényelhető hibás teljesítés esetén. Ennek hiányában a polgári törvénykönyv szavatosságra vonatkozó szabályait kell alkalmazni a jogkövetkezményekre. A vevő elsősorban kijavítást vagy kicserélést követelhet, második lépcsőben – szűkebb körben – árleszállítást, a hiba jogosult általi kijavítása vagy más általi kijavíttatása költségét kérheti, illetve elállhat a szerződéstől.

(birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek:


Drágult a gázolaj
2019. január 18.

A Mol bruttó 3 forinttal emelte a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken, a 95-ös benzin ára nem változott.

Lassulhat a világgazdaság – infografika
2019. január 18.

Lassul, de azért még nem olyan nagyon – röviden így foglalhatók össze az idei világgazdasági növekedés kilátásai. India pedig tovább jön felfelé. Az InfoTandem infografikája.

Tőzsdére megy az MKB
2019. január 17.

A közgyűlés határozott a nyilvánosan működő részvénytársasággá alakulásról és az elsőbbségi részvények törzsrészvényekké alakításáról.

Másfélszeresére nőttek a bankolási díjak 2013 óta
2019. január 17.

Másfélszeresére nőttek a bankolási díjak 2013 óta

Körülbelül a másfélszeresére nőttek a banki szolgáltatások díjai 2013 óta, s jelentősen emelkedett a készpénz mennyisége is: mintegy 6 ezer milliárd forintnyi fizetőeszköz van forgalomban - mondta Trencsán Erika, a BankRáció.hu hitelszakértője csütörtök reggel az M1 aktuális csatornán.