Bebetonozódtak az élelmiszer-vásárlási szokások – infografika

Szerző: Zsubori Ervin
Dátum: 2014. március 28.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Élelmiszert legnagyobb arányban a szupermarketekben és a diszkontokban veszünk; a vásárlási szokások a boltméret tekintetében teljesen stabilak. Az InfoTandem heti infografikája.


A hazai élelmiszer-kiskereskedelemből az üzletméreteket illetően a 401–2500 négyzetméteres kategória hasította ki a legnagyobb szeletet a januárral zárult 12 hónapban. A szupermarketeket és diszkontokat is magában foglaló bolttípus az értékben mért forgalomból 36 százalékkal részesedett a 2013 februárja és 2014 januárja közötti időszakban. Ez a részarány megegyezik az egy esztendővel korábban regisztrálttal – derül ki a fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató Nielsen kutatásaiból. Ami még érdekesebb, az összes többi méretkategória is pontosan ugyanolyan súlyúnak bizonyult a vizsgált intervallumban, mint az azt megelőző hasonló időszakban. Így a legnagyobb hipermarketeket felvonultató 2500 négyzetméter feletti csatorna változatlanul 29 százalékos részesedést produkált, míg a legfeljebb 400 négyzetméteres üzletek együttesen az összbevétel 35 százalékán osztoztak (ezen belül a valóban kis boltok súlya az egytizedes arányt sem éri el). Mindez arra utal, hogy a kialakult élelmiszervásárlási szokások rendkívül stabilak Magyarországon.

A szóban forgó arányok egyébként arra a kilencven élelmiszerkategóriára vonatkoznak, amelyek értékesítését a kutató cég folyamatosan méri, s amelyekből a vizsgált 12 hónap alatt 1404 milliárd forintnyi bevétele keletkezett a kiskereskedelemnek. Ez értékben hasonló a korábbihoz, mennyiségi szempontból azonban 3 százalékos visszaesést tükröz. Néhány terméket kiragadva, az eladások sajtból 2 százalékkal, feldolgozott húsból, ásványvízből és tejfölből pedig 1-1 százalékkal bővültek. Ugyanakkor például a pálinka eladása értékben 23 százalékkal, mennyiségben pedig 33 százalékkal zsugorodott az élelmiszerüzletekben.

Az összkép egyébként regionálisan is meglepően stabil. Élelmiszerre a Budapestből és Pest megyéből álló Centrum régióban fordítanak a legtöbbet az emberek: a teljes költés 33 százaléka ide jut, miközben a lakosságnak csupán 28 százaléka él itt. A legkisebb részarányt a Délnyugat régió jegyzi; ide Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye tartoznak, amelyekre együttesen a 12 százaléka jutott az országos élelmiszerkiadásoknak.


Kapcsolódó cikkek:


Áprilisban földbe állt a turizmus
2020. június 5.

Áprilisban a koronavírus-járvány hatására a külföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma 98,7 százalékkal, a belföldi vendégek által eltöltötteké 95,0 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A szálláshelyek forgalma 97,0 százalékkal csökkent - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Harmadával csökkent az ipari termelés áprilisban
2020. június 5.

Áprilisban jelentős volt a koronavírus-járvány miatt megváltozott gazdasági folyamatok hatása, így az ipari termelés 36,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A munkanaphatástól megtisztított adatok szerint a termelés 36,6 százalékkal csökkent - jelentette pénteken első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Kérdések a külföldi befektetők magyarországi tulajdonszerzéséről
2020. június 4.

Egy 2020. május 25-én kihirdetett kormányrendelet alapján bizonyos szektorokban külföldi befektetők csak miniszteri engedéllyel szerezhetnek befolyást magyarországi székhelyű gazdasági társaságban. A bejelentési kötelezettség alá eső külföldi tulajdonszerzés véleményezésére 45 napja van az érintett miniszternek, döntése alapján megvalósulhat vagy bukhat egy tranzakció.