Brexit: számítsunk a legrosszabbra, reménykedjünk a legjobban!

Szerző: Horváth Balázs
Dátum: 2019. március 11.
Címkék: , , ,
Rovat:
Az új népszavazástól kezdve a brit kizuhanásig széles a skála a lehetséges forgatókönyvek között, az Európai Bizottság mindenesetre tájékoztató kampányt indított, hogy felkészítse a vállalkozásokat a március 29-i „radikális szétválásra”.

Jelenleg a Brexittel kapcsolatban leginkább csak a bizonytalanság a biztos, akár a kilépés időpontját, módját vagy akár a valódi életbe lépését tekintjük. Többféle forgatókönyvre kell tehát felkészülnie mindenkinek, aki brit érdekeltségekkel rendelkezik.

A legnagyobb kérdés jelenleg, hogy mi is történik március 29-ig. Ekkor jár le ugyanis az a határidő, amelyet 2017-ben, a kilépési tárgyalások kezdetekor állapítottak meg. Ezután az Egyesült Királyság vagy a megállapodásnak megfelelően, átmeneti időszakot követően távozik a közösségből, vagy megállapodás nélkül kizuhan, amely komoly károkat okozna mindkét oldalon, de vélhetően a briteknek fájna jobban.

Március 30-án már eggyel kevesebb tag lehet

Az első forgatókönyv ennek megfelelően az lenne, ha a kilépés a brit parlament jóváhagyásával történne meg. Ebben az esetben 2019. március 29-től 2020. december 31-ig átmeneti időszak indulna, amely során az Egyesült Királyság az EU tagja lenne még, de nem vehetne részt az EU-s intézmények munkájában. Ez az átmeneti időszak egyszer meghosszabbítható az EU és az Egyesült Királyság egyetértésével.

A legnagyobb félelem azonban az, hogy a kilépési megállapodás a kemény Brexittel következne be, azaz a brit parlament továbbra is elutasítaná azt, és hosszabbítást sem kérnének. Ez esetben 2019. március 30-án az Egyesült Királyság már nem lesz az EU tagállama. Ezen kívül az Egyesült Királyság vissza is vonhatja a kilépési kérelmét, de akár a kilépés elhalasztását is kérheti.

Jelenleg nincs túl sok esélye annak, hogy a megállapodást elfogadná a brit parlament. Ebben az esetben a brexitről rendelkező megállapodás tervezete magában foglalja az átmeneti időszakra vonatkozó részleteket is. A tervezet értelmében, az átmeneti időszak alatt az Egyesült Királyságban az uniós (vám)jogszabályokat kell majd alkalmazni.

Ezután a tervezet meghatározza az átmeneti időszak utáni állapotokat, amely a vámügyek rendezésében szabályozza a helyzetet, amelybe beletartozik, a be/kilépési gyűjtő árunyilatkozatok, az átmeneti megőrzés és a vámeljárások lezárása, a hozzáférés az uniós váminformatikai rendszerekhez, az igazgatási együttműködés is.

Amennyiben a kilépés tervezett céldátumáig, azaz 2019 március 29-ig nem lesz megegyezés az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, utóbbinak úgy szűnik meg az Európai Unió tagsága, hogy „harmadik ország” státuszba kerül. Tehát egy megítélés alá esik majd azokkal az országokkal, amelyek soha nem is voltak tagjai az Európai Uniónak, továbbá kétoldalú vámuniós vagy szabadkereskedelmi megállapodást sem kötöttek vele, illetve az Európai Unió sem biztosít részükre egyoldalúan (vám)kedvezményt. Ilyen harmadik országos státusszal rendelkezik például Kína vagy az Amerikai Egyesült Államok.

Kinek fáj legjobban?

Preferenciális kereskedelem szempontjából a kilépési megállapodás nélküli Brexit jelentős negatív hatást gyakorolhat, elsősorban az uniós exportőrökre. A kilépési megállapodás nélküli Brexit az alábbi áruk preferenciális kereskedelmére lesz hatással: azokra, melyeket az Egyesült Királyságból származó alapanyagok felhasználásával állítanak elő, majd exportálnak harmadik országba.

További negatív hatást szenvedhetnek el azok az uniós gyártók, akik termelésükhöz az Egyesült Királyságból feladott, szállított, akár onnan is származó anyagokat használnak fel és adott esetben, mivel eddig uniós piacra termeltek, semmilyen vámmal kapcsolatos tevékenységben nem vettek részt.

Amennyiben ezen uniós gyártók a jövőben is innen kívánnak alapanyaghoz jutni, akkor számolniuk kell az áruk vámeljárás alá vonásának vám- és egyéb adminisztratív költségeivel.

A harmadik országok számára – a Brexit napjával – az Egyesült Királysággal a szabadkereskedelmi megállapodáson alapuló szerződéses viszony megszűnik, így az onnan származó áruknak nem fognak kedvezményes elbánást biztosítani. Amennyiben egy Európai Unióból exportált termék kapcsán felmerül a gyanú, hogy az valójában az Egyesült Királyságból származik, vagy annak előállításához olyan mértékben használtak fel onnan származó árut, ami által az már nem nyeri el a – Brexit után számított – uniós származást, akkor utólagos megerősítési eljárást kezdeményezhetnek az exportáló tagállam vámhatósága felé. Az Európai Bizottság már felhívta a gazdálkodók figyelmét arra, hogy a kellő óvatosság érdekében a Brexit napjától az exporttermék származásának meghatározásakor kezeljék nem származóként az Egyesült Királyságból származó alapanyagokat, import esetében pedig bizonyosodjanak meg arról, hogy az exportőr nem vett figyelembe onnan származó alapanyagot az Európai Unióba importált termék preferenciális származásának megállapítása során.

Az Egyesült Királyság jelenleg az Európai Unió tagállamaként tagja az Egységes Árutovábbítási Eljárásról szóló Egyezménynek, a Brexittel az egyezményhez fűződő tagsága önálló országként, „önálló jogon” megmarad.

Radikális szétválás is jöhet

Ha a britek halasztást kérnek, amelyre jelenleg a legnagyobb az esély, akkor március 29-től nem változnak az előírások, a hatályos uniós szabályokat kell továbbra is alkalmazni a haladék idejéig (ez az időszak a kiszivárgott uniós tervek szerint akár évekig is eltarthat). A kilépési terv visszavonása esetén pedig értelemszerűen nem változik semmi.

A forgatókönyveket tekintve tehát lehet bízni a halasztásban, a megállapodás elfogadásában, de a legrosszabb jóslatra is fel kell készülni, a kemény, megállapodás nélküli „radikális szétválásra”. Az Európai Bizottság ennek megfelelően egyre több tájékoztató anyagot jelentet meg a megállapodás nélküli Brexitre való felkészülés érdekében, amely a vámügyeket és a helyi hozzáadott adó területét, azaz a forgalmi adót érint. Az Egyesült Királyság harmadik országgá válására való felkészülés ugyanis elsődleges fontosságú ahhoz, hogy elkerüljék az uniós vállalkozások működését érintő jelentős fennakadásokat.

Az uniós vállalkozóknak, különösen a kkv-k körében meg kell vizsgálni, hogy rendelkeznek-e a szükséges technikai és emberi kapacitással a vámeljárások és -szabályok, pl. a „preferenciális származási szabályok” kezeléséhez. Mérlegelniük kell különböző vámengedélyek és regisztrációk beszerzését annak érdekében, hogy megkönnyítsék kereskedelmi tevékenységüket, amennyiben az Egyesült Királyság ellátási láncuk részét képezi. Fel kell venniük a kapcsolatot a nemzeti vámhatóságaikkal annak megállapítása céljából, hogy milyen további lépéseket lehet tenni a felkészülés érdekében.

A bizottság ezért többek között egy egyszerű, öt lépésből álló ellenőrző listát bocsátott a vállalkozások részére, amely áttekintést nyújt a megteendő lépésekről.

A brexit esetén ezekre a területekre kell leginkább figyelni:

Vámeljárások, engedélyek, adózás

A kilépés időpontjától kezdődően – amennyiben az áruk behozatala/kivitele az uniós jog alapján engedélyhez kötött – az EU-27-ből az Egyesült Királyságba vagy fordítva történő szállítások esetében szükség lesz behozatali/kiviteli engedélyre, illetve az Egyesült Királyság által uniós tagállamként az uniós jog alapján kiadott behozatali/kiviteli engedélyek már nem lesznek érvényesek a harmadik országokból az EU-27-be vagy fordítva történő szállítások tekintetében.

Az engedéllyel érintett árukról itt tájékozódhat bővebben.

Forgalmi adó

A jelentős bizonytalanságokra tekintettel az adóalanyokat emlékeztetni kell azokra a hozzáadottérték-adó (héa) területén jelentkező jogi következményekre, amelyeket figyelembe kell venni akkor, amikor az Egyesült Királyság harmadik országgá válik.

A kilépésről rendelkező esetleges megállapodásban foglalt bármely átmeneti intézkedésre is figyelemmel a kilépés időpontjától kezdődően a héára vonatkozó uniós szabályok – és különösen a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv, valamint a nem a visszatérítés helye szerinti tagállamban, hanem egy másik tagállamban letelepedett adóalanyok részére a 2006/112/EK irányelvben előírt hozzáadottértékadó-visszatérítés részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2008. február 12-i 2008/9/EK tanácsi irányelv – nem alkalmazandók az Egyesült Királyságra. Ez következményekkel jár az adóztatandó ügyletek kezelése és a héa-visszatérítés szempontjából.

Bővebben erről itt olvashat.

Származás

Az áruk származásának és különösen a preferenciális származásnak a megállapítására jelentős hatással lesz a Brexit. Szabadkereskedelmi megállapodások, vagy jogszabályok eredményeként az importált áruk alacsonyabb mértékű vámtételre válhatnak jogosultakká. Az ilyen kedvezményes, azaz preferenciális elbánás feltétele – egyebek mellett –, hogy az áruk az adott megállapodásban, vagy jogszabályban meghatározott preferenciális származási szabályoknak megfeleljenek, a származás igazolt legyen és az importőr a preferenciális elbánást kérelmezze. Bővebben erről itt olvashat.

Szellemi tulajdonjogok

A kilépés időpontjától kezdődően az Egyesült Királyságra már nem lesznek alkalmazandók a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítésére vonatkozó uniós szabályok, és különösen a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről szóló, 2013. június 12-i 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet.

Bővebben erről itt olvashat.

Utasforgalom

A kilépés időpontjától kezdődően az Egyesült Királyság állampolgárait a schengeni térségbe való belépésük és az onnan való kilépésük során harmadik országok állampolgáraira vonatkozó szabályoknak megfelelően fogják ellenőrizni. Az Egyesült Királyságból az EU-ba belépő utazók által szállított poggyászokat és a náluk lévő egyéb árukat vámellenőrzésnek vetik alá. Az emberi, állati és növényi egészség, a környezet védelme vagy a nemzeti kincsek védelme érdekében bevezetett tilalmak és korlátozások az Egyesült Királyságból az EU-ba vagy az EU-ból az Egyesült Királyságba érkező árukra is vonatkoznak.

Bővebben erről itt olvashat.

Emellett változások várhatóak a növény-, talaj- és agrár-környezetvédelem, az állategészségügy , az élelmiszer- és takarmánybiztonság, valamint az uniós vagy nemzeti engedélykötelezettséggel érintett termékek vámhatósági eljárása terén is.

Brexit-idővonal

2016. június 23.: népszavazás, melyen a szavazók 51,9 %-a azt támogatta, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.

2017. február 1.: brit parlament felhatalmazta a miniszterelnököt, hogy folyamodjon a Lisszaboni szerződés 50. cikkéhez, elfogadva az erről szóló törvényjavaslatot.

2017. március 29.: brit kormány elindította a kilépési tárgyalásokat, a lisszaboni szerződés 50. cikke alapján. Kilépés időpontja: 2019. március 29. (két év a tárgyalásokra).

2017. június 19.: megkezdődtek a kilépési tárgyalások az EU-val.

2018. november 14.: brit kormány jóváhagyta a kilépési megállapodást.

2018. november 25.: Európai Tanács jóváhagyta a kilépési megállapodást, illetve az EU és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatairól szóló politikai nyilatkozatot.

2018. december 4-6., 10.: brit parlamenti vita a kilépési megállapodásról (a szavazást a megállapodásról elhalasztották).

2019. január 15.: brit parlament elutasította a kilépési megállapodást.

2019. január 29.: brit parlament megbízta a miniszterelnököt, hogy tárgyalja újra az EU-val a kilépési megállapodást.


Kapcsolódó cikkek:


Brexit: az EU ragaszkodik az eddigi közös állásponthoz
2019. január 30.

Ragaszkodnak közös álláspontjukhoz eddigi nyilatkozataik alapján az Európai Unió intézményeinek vezetői és képviselői, miszerint nem tárgyalható újra a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló szerződés, ahogy benne az úgynevezett ír-északír tartalékmegoldás sem.

2021-re halaszthatják a Brexitet
2019. február 25.

2021-re halaszthatják a Brexitet

Hétfői brit sajtóértesülések szerint a brit kormány és az Európai Unió is a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) halasztását célzó terveken dolgozik, arra az esetre, ha a következő néhány hétben nem sikerül érdemi előrelépést elérni a Brexit feltételrendszeréről folyó vitában.

Az online vásárlókat is érinti a Brexit
2019. február 21.

Az online vásárlókat is érinti a Brexit

Komoly meglepetéseket hozhat a Brexit azok számára is, akik az Egyesült Királyságból rendelnek terméket az interneten keresztül, mivel jelentősen nőhetnek a költségek és az adminisztratív tennivalók is. 

Mit hoz a nemzetközi adózásban a Brexit?
2019. február 8.

A megállapodás nélküli Brexit lehetősége napról napra valószínűbb, ami számos nyitott kérdést és bizonytalanságot eredményezhet adózási kérdésekben is – hívta fel a figyelmet a Deloitte.