Cégbedőlések: nincs megállás

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Negyedével nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma egy év alatt – derül ki a Coface Hungary friss elemzéséből. Sok alvó cég fejezte be működését a kamarai regisztrációs díj nyomán, és a NAV fokozott szigora is fokozza a cégbedőlések ütemét.

Az év első negyedében közel 25 százalékkal nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma éves összevetésben – derül ki a Coface Hungary nemzetközi hitelbiztosító friss elemzéséből. Az esetek 58 százaléka végelszámolás, az ügyek másik nagy hányadát a felszámolások teszik ki, a legkisebb részét, az összes eljárás alig egy százalékát pedig a csődeljárások jelentik. Az egyes eljárások növekedési ütemét vizsgálva az látszik, hogy a végelszámolás volt a legjellemzőbb, ezen belül pedig kiugróan megnőtt – közel megtriplázódott – az elrendelt egyszerűsített végelszámolások száma.

Nem ismerjük a csődeljárást

Czibor Zsolt, a Coface Hungary jogásza a csődök viszonylag ritka előfordulását azzal magyarázza, hogy továbbra sem nagyon ismerik a cégek az eljárást, amitől félnek is, s a rossz anyagi helyzetben lévő adósok ellen inkább a felszámolást indítanak. Ha a tulajdonosok úgy érzik, hogy nem tudják cégüket normálisan működtetni, akkor a csődeljárás jelentette alkudozások helyett inkább hagyják elúszni a vállalkozást. Sokan pedig inkább titkolóznak, megpróbálják megúszni a krízist, ahelyett, hogy számot adnának a cég valós helyzetéről.

A kényszer-végelszámolások száma gyakorlatilag stagnál, amit a jogász azzal magyaráz, hogy vége van az adóhatóság által tavaly indított hullámnak. Szembetűnő az egyszerűsített végelszámolások számának a megugrása, aminek egyik oka a kötelező kamarai regisztráció bevezetése lehet: a szakértő szerint ugyanis ennek nyomán elkezdték kivezetni az évek óta „alvó” cégeiket a sikeres folytatásban már nem bízó tulajdonosok.

Új kockázati elem: a NAV szigora

A piaci szereplők, a szállítók számára fokozódik a kockázat, még pluszban azért is, mert már olyan adósok is fizetésképtelenségi helyzetbe kerülhetnek, amelyek gazdálkodása – kifejezetten az adóhatóság szempontjából – gyanús, s egy adóellenőrzés során első fokon kiszabott büntetés után a cégnek esélye sem marad a túlélésre.

Megfelelő monitorozással jól ki lehet szűrni az üzleti partnerek köréből a veszélyeztetett cégeket, és az általuk okozott kockázatokat követelésbiztosítással kezelni lehet – tanácsolja a hitelbiztosító.

---