Céges adminisztrációs roham indul
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Február elsejéig a már működő cégek számára is kötelező bejelenteni a cégbíróságnak a társaság képviseletre jogosultjainak és tagjainak születési idejét és adóazonosító számát. Nyilatkozniuk kell a cégeknek székhelyhasználatukról is, valamint ellenőrizni kell, hogy a cég neve megfelel-e a kívánalmaknak.
A csődjogi, társasági és cégjogi szabályozás tavaly márciusi módosítása adminisztratív kötelezettséget ró a már bejegyzett társaságokra: a társaság képviseletre jogosultjainak és tagjainak születési idejét és adóazonosító számát a cégek 2013. február 1-ig kötelesek bejelenteni a cégbíróságnak. Ezen túl nyilatkozniuk kell arról, hogy székhelyüket, telephelyüket jogszerűen használják. A kötelezettség azokat a cégjegyzékbe bejegyzett társaságokat érinti, amelyek 2012. március 1-je előtt alkultak, és 2012. március 1-jét követően nem módosult a létesítő okiratuk.
A székhelyhasználat jogszerűségének bejelentésénél elegendő, ha a cég képviselője teljes bizonyító erejű iratban nyilatkozik erről; nem szükséges az ingatlan tulajdonosa nyilatkozatának beszerzése. Ez a nyilatkozat nem mentesíti ugyanakkor a társaság jogi képviselőjét az ügyvédi törvényben meghatározott kötelezettsége alól, amely szerint meg kell győződnie a cég székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként megjelölt ingatlan megfelelő voltáról, mert csak így szűrhetők ki a fiktív székhelyű cégek.
Amennyiben a cégbírósághoz benyújtott kérelem kizárólag a fenti adatok bejelentéséről szól, az ingyenes, vagyis sem illetéket, sem közzétételi költségtérítést ne kell fizetni utána.
A cégeknek szintén február 1-ig ellenőrizniük kell azt is, hogy cégnevük, rövidített cégnevük egyértelműen különbözik-e a közhatalmi és közigazgatási szervek hivatalos és a köznyelvben használt elnevezésétől. Egyúttal meg kell felelniük annak az előírásnak is, hogy cégnevükben az „állami” vagy „nemzeti” kifejezés csak akkor szerepelhet, ha a cégben az állam közvetlenül vagy szervezetei útján többségi befolyással rendelkezik, vagy a cég tartós állami tulajdoni körbe tartozik.
Az adatbejelentést elmulasztó cégekkel szemben a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében törvényességi felügyeleti eljárás indul, amelynek során a társaságot vagy vezető tisztségviselőjét 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedő pénzbírsággal sújthatják.
A bejelentési kötelezettségről bővebben tájékozódhat partnerünk, az RSM DTM korábbi blogbejegyzéséből.