Cégközlemények a céges honlapon


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A cégtörvény lehetővé teszi, hogy a cégek a Cégközlöny helyett saját honlapjukon tegyék közzé kötelező közleményeiket. Külön rendelet rögzíti, hogy milyen szabályoknak kell megfelelni a céges honlapnak, hogy alkalmas legyen erre.

Ez a lehetőség csak a cégek közvetlen közleményeire vonatkozik, amiket a társasági törvény szerint nem a cégbíróság, hanem maga a cég köteles közzétenni. Ilyenek például az elismert vállalatcsoportok létrehozásáról, a gazdasági társaság átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló közlemények. A kft. törzstőkéjének leszállításáról vagy az rt. alaptőkéjének felemeléséről, a betéti társaság egyszerűsített végelszámolásáról szóló közleményt is a cégnek kell közzétennie.

Ha a társaság úgy dönt, hogy honlapján fogja közzétenni kötelező közleményeit, akkor a cég honlapját, elektronikus elérhetőségét is köteles feltüntetni a cégjegyzékben. A honlapot folyamatosan működtetni kell, a közleményt pedig úgy kell rajta megjelentetni, hogy igazolja a közzététel megtörténtének időpontját. Amennyiben a cég nem működteti folyamatosan honlapját, a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban törölheti a cégjegyzékből a honlap elérhetőségét és azt, hogy a cég itt teszi közzé közleményeit.

Ha pedig már nem akarja tovább működtetni a cég a honlapot, köteles ezt bejelenteni a cégbíróságnak, és egyben változásbejegyzési eljárásban kérni a honlap törlését a cégjegyzékből. Ezzel egyidejűleg minden olyan közleményét meg kell küldenie a cégbíróságnak, amit a honlapján megjelentetett.

Az 50/2007. (XI. 14.) IRM rendelet részletesen meghatározza, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie a céges honlapnak ahhoz, hogy alkalmas legyen a közlemények közzétételére.

  • A honlapon jól látható helyen kell szerepeltetni a cég cégjegyzékbe bejegyzett nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát.
  • A folyamatos működtetésnek akkor tesz eleget a társaság, ha biztosítja a honlap megtekintésének folyamatos, havi szinten legalább 98%-os szintű elérhetőségét. Amennyiben a honlap karbantartás miatt átmenetileg szünetel, az üzemszünetet 3 nappal előtte meg kell hirdetni, és a szünet nem lehet hosszabb 48 óránál.
  • A közleményeket úgy kell elhelyezni a honlapon, hogy a főoldalon jól látható „közlemény” menüpont (link) alatt legfeljebb öt továbblépéssel elérhetőek legyenek. A közlemény letölthető dokumentumként is megjeleníthető, így azonban csak legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott közlemény helyezhető el.
  • A közzétételkor a közleményben meg kell jelölni a honlapon való megjelenítés napját is, ugyanis ez a nap minősül a közzététel napjának. Fel kell tüntetni azt az időpontot is, amikor a cég az elektronikus elérhetőséggel rendelkező, azt megadó hitelezőit elektronikusan tájékoztatta a közzétételről, a közlemény egyidejű megküldésével.
  • A közleményt magyar nyelven kell közzétenni. Az idegen nyelvű közleményhez nem fűződnek joghatások, csak tájékoztató jelleggel tehetők közzé.
  • A közlemény tartalmát a közzétételt követően nem lehet módosítani. Kijavítani, illetve kiegészíteni lehet, de csak úgy, hogy külön kijavító közleményt kell közzétenni.
  • A közzétett közlemények, és a cég adatai nem távolíthatóak el a cég honlapjáról, de a közzétételtől számított 2 év elteltével archívumba helyezhetők. Az archívumot a főoldalról a közlemény menüpont alatt kell elérhetővé tenni.

Amennyiben a közleményt a cég felhasználja a cégeljárásban, köteles közölni a közlemény elérhetőségének közvetlen url-jét, emellett azonban csatolnia kell a közzétett közlemény teljes szövegét is.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Magyarországnak bőven van teendője a régiós “hosszútávfutásban”

A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül az egyik fontos mutató, a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP – alapján a magyar gazdaság gyengébben áll a többi régiós országhoz képest. Az uniós átlag háromnegyedénél jár most Magyarország, míg Csehország 91, Lengyelország 80, Románia 78 százalékos arányt tud felmutatni, miközben Szlovákia viszont csak 73 százalékot. Ahhoz, hogy a magyar felzárkózás ütemesebb legyen, a képzett, minőségi munkaerő irányába kell elmozdulni.

2024. április 19.

Az MNB 28 millió forintra bírságolta az UniCredit Bankot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 28 millió forint bírságot szabott ki az UniCredit Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságok miatt; a hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését – közölte a jegybank pénteken.

2024. április 19.

Rosszul meghatározott árral sokat lehet bukni az ingatlaneladáson

Minél hosszabb ideig van a piacon egy ingatlan, annál nagyobb az esély, hogy csak komoly árengedménnyel lehet értékesíteni, mutatott rá az Otthon Centrum elemzése, amely az értékesítési idő és az alku mértékének összefüggését vizsgálta.