Cégmentés – cash-flow és számvitel válság idején Koronavírus

Szerző: Sinka Júlia
Dátum: 2020. május 13.
Címkék: , ,
Rovat:
A járványhelyzet gazdasági következményei miatt a vállalkozásoknak pénzügyi nehézségekkel is meg kell küzdeniük. A kulcsszó most a pénzügyi tervezés.

Egy vállalkozás folyamatos működésének alapfeltétele az, hogy megőrizze tőkéjét (és lehetőség szerint bővítse is azt).

Ez jelenti egyrészt a pénzügyi források visszatartását (megtakarítását) oly módon, hogy az osztalék és az adó (társasági adó, kiva) kifizetése után a társaságnak elegendő forrás álljon rendelkezésére a termelési, működési folyamatok legalább változatlan volumenű finanszírozásához.

A (jó) gazda szeme….

Mindenkor, de válság idején különösen fontos, hogy a vállalkozók szemmel tartsák, folyamatosan ellenőrizzék cégük cash flow-ját.

A cash flow – magyarul készpénzáramlás – nem „csak” egyfajta kimutatás, amely egy adott időszakra vonatkozólag összegzi a cégbe befelé és onnan kifelé irányuló készpénzmozgásokat, hanem lényegében egy, a társaság likvid vagyonának állapotát jelző eszköz is.

(A cash flow kapcsán, készpénzen kell érteni minden olyan likvid vagyont, amely pénzként viselkedik, így számolni kell – például – a számlapénzzel vagy a hitelkártyákkal történt tranzakciókkal is.)

Ha a cash flow pozitív, azt jelzi, hogy a cég likvid vagyona növekszik, rendelkezik az ahhoz szükséges pénzzel, hogy törleszteni tudja hiteleit, befektessen, osztalékot fizessen a tulajdonosainak, kifizesse a folyó kiadásait, sőt, tartalékot is képezhet a jövőben várható nehezebb időszakokra.

Ezzel szemben, értelemszerűen, a negatív cash flow a vállalat likvid vagyonának csökkenését jelzi.

Nagyon fontos, hogy a készpénz szemléletű cash flow nem azonos kategória a nyereséggel, azaz a számvitelben „eredmény”-nek nevezett összeggel!

Ez utóbbi ugyanis teljesítés szemléletben kezeli a társaság ügyleteit, azaz tartalmazza a követeléseket is, ráadásul a számvitelben a kiszámlázott értékesítést is bevételként kezeljük, holott az valójában még csak egyfajta áruhitel. (A cég már leszállította a terméket vagy teljesítette a szolgáltatást, és  most várja, hogy a vevője fizessen.)

Az így (az ugyancsak teljesítés szemléletű költségek levonásával) számított eredmény azonban nem azonos a cash flow-val, és nem fedezi a kiadásokat – legalábbis nem azonnal.

Igaz, az összegszerűségében „jó” likviditás nem biztos, hogy jót jelent, lehet – az akár gazdasági kényszer hatására
hozott – átgondolatlan döntés, gazdálkodás tünete is.

Tudom, hogy ez fentiek tükrében ellentmondásnak tűnik – részben okkal is -, ezért nézzünk erre egy példát!

A Hűbele és Balázs Kft. luxus kategóriájú személygépkocsik bérbeadásával foglalkozó társaság. Ügyfélkörük elsősorban jómódú külföldi turistákból áll, akik magyarországi tartózkodásuk idejére veszik bérbe a járműveket. A vállalkozás sikeres, gépkocsijai folyamatosan „dolgoznak”, és csak rövid ideig állnak garázsban, mindig akad bérlő.

A koronavírus-járvány miatt azonban a turizmusból élő vállalkozások kénytelenek tevékenységüket szüneteltetni, így a Hűbele és Balázs Kft is gyakorlatilag egy fillér bevétel nélkül maradt. Elvileg. Ugyanis a cég cash flow kimutatása továbbra is pozitív, méghozzá nem is kevés összeggel. Szükségük is van erre a pénzre, mert minden alkalmazottjukat szeretnék megtartani, és a kényszerszünet alatt is fizetik a munkabérüket.

Ha most nincsenek megrendelők, akkor vajon miből fedezi a társaság a bérköltségeket?
1. az előző évek felhalmozott eredményéből;
2. beindított egy új tevékenységet (pl. futárszolgálat);
3. hitelt vett fel;
4. befektetett eszközeinek egy részét értékesítette.

Ha végiggondoljuk a felsorolt lehetőségeket, önmagában mindegyik kitűnő megoldás lehet. A korábbi évek visszaforgatott, osztalékként ki nem adott összeg felhasználásának lehetősége szerencsés helyzetet teremt a cégnél. Ugyanakkor, ha ezt a pénzt eredetileg a vállalkozás további növekedése – vagy akárcsak a tevékenység jelenlegi szintjének fenntartása – érdekében fontos beruházásokra, a nullára leírt eszközök pótlására szánták, akkor a „melyik ujjamat harapjam meg” szituációba kerülnek a cég tulajdonosai.

Ha sikerül rálelni egy piaci résre – még ha az adott esetben csak átmeneti is -, az nagyon jó, mert akkor sem a vállalkozás vagyonának egy részét sem kell „beáldozni”, az új tevékenység költségei várhatóan megtérülnek a bevételben, és a munkavállalók foglalkoztatása is megoldott (akár átmeneti részmunkaidős formában).

Ha a vállalkozás hitelképesnek bizonyul a válság idején is, az egyébként pénzügyileg stabil, eredményesen működő céget mutat, de átgondolandó, milyen terheket jelent a hiteltörlesztés (ez akár padlóra is teheti a vállalkozást), és miről, milyen terveiről kell emiatt lemondania a későbbiekben a társaságnak.

A befektetett eszközök értékesítése az eredményes gazdálkodás alappillére is lehet, ha a cégnél feleslegessé vált, esetleg sérült tárgyi eszközeiből sikerül pénzt csinálnia a vállalkozásnak. Más kérdés, ha a működő vagyonát, a tevékenységéhez elengedhetetlenül fontos eszközeit kénytelen értékesíteni a cég: ez esetben is kérdés, hogy ezzel a további működését gáncsolja el a vállalkozás, vagy időt nyer és működőképes „B terve” van a válságból való kilábalásra.

Amint látjuk, a felsorolt megoldások megítélése (és ez akkor is érvényes, ha nincs válsághelyzet) csak az „ha akarom vektor, ha akarom piktor” módon lehetséges, ha nem rendelkezünk elegendő információval a társaság működéséről.

Ahhoz, hogy valós képet kaphassunk egy vállalkozás vagyoni helyzetéről, célszerű a cash flow- és az eredmény-kimutatást együtt vizsgálni, elemezni.

Lássuk, mi fán is terem egy cash flow kimutatás!

A cash flow három táblázatot összefogó kimutatás: az üzemi (operatív), a befektetési és a pénzügyi cash flow együttese.

Az üzemi cash flow a vállalkozás napi üzletmenetéhez kapcsolódó ki- és befizetéseket tartalmazza. Az elért eredményből kiindulva azt vizsgálja, hogy az egyes tételeknek milyen hatása van a készpénzáramlásra.

Például a be nem folyt követeléseket – természetesen – nem tekintjük készpénznek. Ezért ha egy adott időszakban növekedett az értékesítés, az árbevétel nőhet, de ha nem folyt be ezzel egy időben készpénz, a cash flow kimutatásban csökkentjük az eredményt ezekkel a tételekkel.

Ugyanezzel a logikával, a Szállítói követelések – mivel ezeket még nem fizette ki a cég – növelik a cash flow-t.
A befektetési cash flow-ban jelenik meg az állóeszközök vásárlásához igénybe vett készpénz, illetve az értékpapírok vásárlására fordított összegek. Úgyszintén ide kerülnek be azok az összegek, amelyeket a cég eszközeinek, vagyontárgyainak  eladásáért kapott, továbbá a hosszú lejáratra nyújtott kölcsönökhöz és elhelyezett bankbetétekhez, valamint ezek törlesztéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó tételek is.

Lényeges – különösen a fentiekben vizsgált pénzszerzési lehetőségek mérlegelése kapcsán -, hogy a befektetők jellemzően fenntartásokkal kezelik, ha ebben a kategóriában pozitív készpénzáramlást látnak, mivel ők az olyan vállalatokat értékelik magasra, amelyek a normál üzletmenetből érnek el készpénzt, nem pedig a befektetések (ideértve a befektetett eszközöket is) adásvételéből.

A pénzügyi cash flow a vállalat hitelezőinek és adósainak fizetett összegeket tartalmazza: ide tartozik például a tulajdonosoknak fizetett osztalék vagy a kötvénykibocsátásból (hitelfelvételből) származó bevétel.

Azt az összeget, amely az üzemi cash flow-ból a tárgyi eszközök vásárlására fordított készpénz levonásával megmarad, szabad cash flow-nak nevezzük. Ez az a pénz, amelyet – például – osztalék kifizetésére vagy a cég fejlesztésére fordíthatnak tulajdonosai.

A vállalkozóknak azért fontos folyamatosan figyelemmel kísérniük a cash flow alakulását, mert ha a készpénzáramlás mértéke jelentősen csökken, akkor a társaság nem tud tartalékolni váratlan helyzetekre, és könnyen fizetésképtelenné válhat.

Az eredmény-kimutatás adatainak elemzésével – összehasonlítva több évet – kideríthetjük, mi az oka a cash flow csökkenésének (például a bevételhez mérten magas költségek), illetve a hamisan kedvező cash flow (a vagyon felélése) is lelepleződik.

Azok a vállalkozások, amelyek a pénzügyeiket tudatosan megtervezik, könnyebben átvészelnek egy válságot is, ellentétben a csak az árral úszó cégekkel.

Cég- és cash flow-mentő akciók

• Kintlévőségek: a jelenlegi helyzetben a rövid távú likviditás fenntartása a legfontosabb, mert ezzel megőrizheti a cég a működőképességét.

A vállalkozóknak arra kell törekedniük, hogy sikerüljön beszedniük még a jelenlegi helyzetben is a lehető legtöbb kintlévőségüket. Ugyanakkor biztosan akad most – nem is egy – olyan vevőjük, amely komoly likviditási gondokkal küzd, és így nem tud, vagy csak tartozásának egy részét képes kifizetni. Ha a szóban forgó vevő régi és megbízható partnere a társaságnak, akkor érdemes kompromisszumot kötni, együtt megvizsgálni, hogyan is oldható meg ez a helyzet. Ha a vevő cége túléli a válságot, az a szállítóinak is jót jelent: a megbízható vevő, alvállalkozó valóságos kincs a cég számára. Ezért fontos, hogy képes legyen megtartani őket – és ezért tegyen meg minden tőle telhetőt (például ütemezze át a vevővel szembeni követeléseit, fizessen tartozása után üzleti kamatot az alvállalkozónak).

• Költségek: célszerű rangsort felállítani e tételek között. Azokra a termékekre, szolgáltatásokra, amelyek nem létfontosságúak a cég szempontjából, azokra most ne áldozzon pénzt a vállalkozó. A rendszeres kiadásokat is érdemes ellenőrizni, sokszor előfordul, hogy a vállalkozás olyan előfizetésekre ad ki „megszokásból” pénzt, amelyekről már el is feledkezett, nincs is szüksége rájuk. Ilyenek az elavult szoftverek, szolgáltatások, biztosítások. (Ha van a cégnél tagi hitel, annak szerződését is érdemes felülvizsgálni, és a visszafizetés feltételeit a jelen helyzethez igazítani.)

• Szállítók: ha a társaságnak nincs pénze arra, hogy kifizesse a szállítóit, illetve tartozásait csak részben képes rendezni, akkor e tényről és okairól (ideértve azt is, hogy várhatóan mikor oldódik meg a helyzet, a kötelezettség legalább részbeni teljesítését lehetővé téve) tájékoztatni kell az érintett partnert. Közösen találhatnak mindkettőjük számára elfogadható megoldást a felek.

• Fizetési kedvezmény kérése az adókra: a jelenleg hatályos szabályok szerint alapesetben általános forgalmi adóra, társasági adóra, iparűzési adóra, és szociális hozzájárulási adóra kérhető fizetési könnyítés (részletfizetés vagy fizetési halasztás).

• Hitel: ha okosan használja fel a cég, komoly segítséget jelent a működésében, illetve annak további megőrzésében. Egy folyószámla-hitelkeret lényegesen jobb megoldás, mint a társaság forgótőkéjének felélése- vagy a tevékenységéhez fontos eszközeinek elkótyavetyélése -, mert a cég vagyonának lenullázása azzal jár, hogy a járvány okozta válság elmúltával nem lesz képes folytatni a tevékenységét.

• Faktoring: gyorsabban hozzájut a cég a pénzéhez, ráadásul e téren működik olyan konstrukció is, ahol a vevői nemfizetés alapvetően a finanszírozó kockázata, és nem a vállalkozásé.

A már meglévő hitel – és kölcsöntartozásokat érintően fontos, hogy a 47/2020. (III. 18.) Korm. rendeletnek köszönhetően, a 2020. március 18-án már fennálló kötelezettségekre az idei év végéig mind vállalkozói, mind lakossági hitel- és lízingszerződésre törlesztési moratórium lépett életbe. Ez azt jelenti, hogy év végéig lehetősége van a vállalkozásoknak szüneteltetniük a meglévő hitelük tőke-, és kamattörlesztését.

Ne bosszantsuk fel az adóhivatalt!

Az adóoptimalizálásban is maradjon a cég legális terepen, azaz csak azokat az adófaragó lehetőségeket használja ki, amelyekre törvényes lehetőségei vannak.

Ha a cég trükközik az adófizetéssel, abból később komoly baja lehet, akár a vállalkozás megszűntetése is lehet a dolog vége. A mulasztási bírság is kellemetlen következmény, ahogyan az is, ha a társaság kiesik a megbízható adózói körből. Ráadásul, ha a vállalkozás késedelmesen fizeti be az adóit, akkor késedelmi pótlékot kell fizetnie, sőt, akár inkasszót is kaphat a bankszámlájára. Ez egyrészt meggátolja, hogy az adótartozás összegének kifizetéséig bármi más célra pénzt tudjon átutalni a cég, másrészt banki múltjának (mondjuk egy hitelkérelem elbírálásakor) nem tesznek jót a rendezetlen költségvetési kapcsolatokra utaló jelek. Ha pedig huzamosabb ideig tartozik a vállalkozás az adóhatóságnak (vagy a hitelnyújtó bankot, a szállítóit), akkor végrehajtási vagy felszámolási eljárást kezdeményezhetnek a társaság ellen.

Célszerű a társaságnak egy rászabott adónaptárt is összeállítania kötelezettségeiről, mert vannak olyan adók, amelyeket nem havi szinten, hanem adott időpontban kell megfizetni (például az iparűzési adóelőleg, építményadó, telekadó, társasági – és kiva adóelőleg). A céges autó után is adózni kell.

A folyamatos ellenőrzéssel és tervezéssel könnyebben egyensúlyban tarthatja a cég a cash flow-ját.


Kapcsolódó cikkek:


GKI: az iparban erősödött a pesszimizmus
2020. május 25.

A GKI konjunktúraindexe az áprilisi 29 pontos esése után 5 ponttal, mínusz 28 pontra emelkedett, ami még mindig átható pesszimizmust tükröz, ugyanakkor a részindexek többsége májusban.

MTÜ: a tavalyinál nagyobb lehet a belföldi vendégforgalom
2020. május 19.

MTÜ: a tavalyinál nagyobb lehet a belföldi vendégforgalom

Magyarországon a belföldi turizmus fog elsőként helyreállni, a belföldi utazók száma és költésük is magasabb lesz, mint tavaly volt - jelentette ki a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója kedden Zalakaroson.