Cégvásárlási kihívások pandémia idején – Mire érdemes figyelni eladóként?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cégük eladását tervező cégtulajdonosokat érintő, a COVID-19 járvány hatásaként jelentkező változásokat és kockázatokat gyűjtöttük össze, melyeket érdemes lépésről-lépésre végiggondolni a következő időszakban.

Minden, céget vásárolni tervező befektetőt nyilvánvalóan foglalkoztat a kérdés, hogy egy megvásárolni kívánt társaságot hogyan érint a pandémia. Milyen azonnali, vagy középtávú hatásokkal kell számolnia, ha a befektetés mellett dönt. Éppen ezért a cégeladást tervező céltársaságnak meg kell vizsgálnia érintettségét a COVID-19 járvány káros hatásainak tükrében egy lehetséges EXIT előtt.

Az üzleti modell újragondolása a cégeladó oldalán

1. Üzletmenet folytonossága

  • Biztosított-e az üzletmenet folytonossága? Ez jelnleg annyira alapvető kérdés, hogy az első kérdések között merül fel, érdemes minden kritikus pontot végiggondolni – ha még nem tette meg –, hogyan készülhet fel a cég egy rendkívüli helyzet átvészelésére.
  • A válság akadályozta-e az operációt, ha igen, milyen mértékben, és hogyan kezeli ezt a kockázatot?

2. Utazási korlátozások, karantén időszakok

  • Az ügyfelekkel való kapcsolattartás megváltozása és annak kezelése megtörtént-e a cégben? Az online megoldások, platformok mennyiben jelentenek megoldást az adott cégnél, melyek a kritikus pontok az ügyfélkapcsolattartás terén, ezeket sikerült-e új csatornákba terelni.
  • Zavartalan-e a külföldi ügyfelekkel való kapcsolattartás?

3. Terjeszkedés

  • A külföldi piacra való kilépést, terjeszkedést a cég tevékenységétől függően a pandémia jelentősen megakaszthatja, vagy éppen be is robbanthatja, ez nyilván nagyon erősen függ a szektortól amelyben a cég tevékenykedik. Érdemes a határokon, vagy az online térben is körbenézi, hogy hasonló területen működő szereplők találtak-e adaptálható megoldást, amely a cég eladása előtt is megfontolható.
  • Jelentkeztek-e szállítási nehézségek, ezekre sikerült-e már megoldást találni?
  • Az export tevékenységben volt-e változás?
  • A növekedési terveket szükséges-e újragondolni?

4. Ügyfelek

  • Lehet a beszállítói lánc tökéletes, ha a cég ügyfeleit a válság teljesen lesodorta a tervezett pályáról. Az értékesítési számok stabilitása és válságállóvá tétele nagy kihívás, így ezek különösen értékes adatokká válnak a vásárlók számára.
  • Megalapozottak-e a cég árbevétel-tervei? Történt-e korrekció, milyen irányba, vagy éppen meglendültek a bevételek, de mennyire lesznek ezek tartósak, fenntarthatóak? Nem véletlen, hogy már a COVID-hatást is figyelembe vevő cégértékelési mutatószám is megjelent a gyakorlatban.
  • Fontos nyomon követni, hogyan változhatnak meg a fogyasztók elvárásai és a vásárlók preferenciái.

cégvásárlás

5. Ellátási lánc

  • Milyen hatása lesz a válságnak az ellátási láncra és az üzleti modellre?
  • Biztosított-e a beszállítási rendszer? Hogyan kellett átalakítani, módosítani (költséghatások, szervezeti változtatások stb.)?
  • A megfelelő értékesítési csatornákat alkalmazza-e a társaság?

6. Munkaerő-állományt érintő nehézségek

  • Volt-e lehetőség a munkaerő átcsoportosítására, átszervezésére, covid-biztos munkaszervezés bevezetésére? A távmunka opció volt-e a társaság számára és bevezetésével hogyan változik/változott az operáció hatékonysága?
  • Melyek a belső operációs nehézségek a járványhullámok idején?

7. Mindezen hatások hogyan számszerűsíthetők?

8. Állami segélycsomagok, hitelprogramok igénybevételének lehetősége

  • Forgóeszköz-finanszírozáshoz szükséges támogatás?
  • Likviditási nehézségek jelentkeztek?

Az első fázist követően az exitet tervező cégtulajdonos már tisztábban látja a vállalkozás válság utáni piaci helyzetét. Ekkor jön el a cégeladásra, tranzakcióra való felkészülés ideje. A felkészülés időtartama jellemzően több évig is eltarthat. Még ha a cégeladás közepén is érte el a céget a pandémiás hullám, akkor is van mit újragondolni, annak érdekében, hogy ne kerüljenek elő „csontvázak” a cég múltjából, az üzleti és stratégiai tervek pedig aktualizálásra kerüljenek.

Amennyiben a válság kedvezőtlen hatásai vagy egyéb okok miatt a tulajdonos(ok)nak nincs kellő ideje felkészülni az EXIT-re, az a lefelé irányuló árazásban, a tranzakciós folyamat nehézségeiben és a befektetők által kért anyagok hibáiban mutatkozhat meg. Ebben a fázisban fontos a kockázati tényezők feltárása, a gazdasági és adózási szempontból optimális cégstruktúra kialakítása, valamint a teljes cégértékesítési folyamat menedzselése. A cégértékesítési tranzakciókhoz M&A, adó és jogi szakértőink komplex segítséget nyújtanak cégvásárlóknak, cégeladóknak.

A bejegyzés szerzője Almási Levente, az RSM Hungary M&A, cégértékelési és  vállalatfinanszírozási üzletágának vezetője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. április 24.

Az MNB 15 millió forintra bírságolta az Erste Befektetési Zrt-t

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 15 millió forint bírságot szabott ki az Erste Befektetési Zrt.-re az ügyfelek alkalmasságának értékelése, az ügyfélkommunikáció rögzítése, kiszervezések, javadalmazás, IT sérülékenységvizsgálat és a panaszkezelés terén feltárt hiányosságok miatt – közölte a jegybank szerdán.