Csak az EU lendíthet az építőiparon


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az erre az uniós költségvetési ciklusra meghatározott EU-forrásokat – azt a több milliárd forintot, ami még építésre költhető – maradéktalanul fel kell használni annak érdekében, hogy ne csökkenjen tovább az építőipar teljesítménye – mondta Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke.


Az építőipar teljesítménye 2006 óta csökken, tavaly 7,8 százalékos eséssel 1 milliárd 687 millió forintot tett ki. Az építőipari árak 2,2 százalékkal nőttek a múlt évben, míg az infláció 3,9 százalék volt. Emiatt tovább csökkent az építőipar nyereségessége.

Az EU-támogatások felhasználását nehezíti az, hogy a pályázatokon meghatározott érték akár 3 év múlva is változatlan, amiből nem építhető meg az adott épület. Új, kedvezőbb előírás, hogy ez az időszak nem lehet egy évnél hosszabb – mondta Tolnay Tibor.

További gondot jelent, hogy a támogatás euróban meghatározott, a kivitelezőkkel viszont forintban születnek a szerződések, így az árfolyam-ingadozáson veszíthet a kivitelező. Jobb lenne a kivitelezői szerződéseket is euróban kötni – javasolta az ÉVOSZ elnöke. Ráadásul a támogatások kifizetése lassú, így tovább növekszik a lánctartozás.

Az ágazat visszaesését a lakásépítő cégek érezték meg leginkább. Amíg 2009-ben 32 ezer, 2010-ben pedig közel 21 ezer lakás épült, addig tavaly alig több mint 12 ezer készült el. Ha mellétesszük azt, hogy 2011-ben a lakások 37 százalékát építették csak vállalkozások – az előző évi 50 százalék után –, még rosszabb a kép – mondta az ÉVOSZ elnöke.

Az ÉVOSZ év elején felmérte a tagjai idei várakozásait. A megkérdezettek 90 százaléka további árbevétel-csökkenéssel számol. Az árbevétel-arányos jövedelmezőség 60 százalékuknál nem éri el a 2 százalékot, az elvárt béremelést pedig csak létszámcsökkentéssel tudják elérni.

Tolnay Tibor kitért arra is, hogy nem csökken az ágazatban a feketemunka. A legális foglalkoztatásnál a minimális rezsi óradíj 1930 forint volt tavaly, de az irreális vállalkozási árak ezt „lenyomták”, vagyis a feketemunka lett gyakoribb. Megoldásként a bérterhek csökkentését jelölte meg az ÉVOSZ elnöke.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 5.

Elindult a vállalkozások digitális megújulását támogató DIMOP Plusz hitelprogram

December 5-től már igényelhető az európai uniós forrásból megvalósuló DIMOP Plusz hitelprogram két pályázata, amelyek a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások digitalizációjának támogatását célozzák. Az összesen 35 milliárd forint keretösszegű pályázatok az MBH Bank által üzemeltetett MFB Pont Plusz hálózaton keresztül igényelhetőek. Előnyük, hogy nulla százalékos fix kamat mellett kínálnak kedvező finanszírozást a digitalizációs megújulást célzó fejlesztésekhez, a digitalizációs szempontból kevésbé fejlett vállalatok esetében pedig akár az igényelt összeg fele vissza nem térítendő támogatássá is válhat.