Csaknem 2400 cég végzetesen eladósodott


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adóhatóság által az idén megállapított adóhiányok összege meghaladta a 61,5 milliárd forintot, miközben a különböző jogkövetkezmények miatt további 51,4 milliárd forint bírság sújtotta a vétkes cégeket – adta hírül a feketelista.hu.


Milliárdos adóhiányokat tártak fel

Az év első háromnegyedében 2398-ra bővült azon cégek listája, amelyek adóhiánya legalább 180 napja folyamatosan meghaladja a 100 millió forintot. Ezen cégeknél a hiányt az adóellenőrök tárják fel (szemben az adótartozással, amikor az adózó bevallja ugyan, ám nem fizeti be az adót) – közölte a feketelista.hu.

Az adóhatóság által az idén megállapított adóhiányok összege meghaladta a 61,5 milliárd forintot, miközben a különböző jogkövetkezmények miatt további 51,4 milliárd forint bírság sújtotta a vétkes cégeket. Az adóhiány azonban csak egy része a teljes hátralékállománynak, annak nagysága ugyanis 2268 milliárd forintra rúg. A behajtásra azonban kevés az esély, hiszen a hátralékosok között mindössze 26 százalék(!) a működő cégek aránya. Ezektől pedig a legoptimálisabb becslések szerint is legfeljebb 582 milliárd forint beszedését lehet remélni.

Hússzor a szégyentáblán

Az adóhatóság 1996 óta minden negyedévben nyilvánosságra hozza azoknak a cégeknek a listáját, amelyek a tárgynegyedévben százmillió forintnál több adóhiányt halmoztak fel. Emiatt vannak olyan cégek, amelyek e listára már több mint hússzor kerültek fel.

Az idei lista első tíz „helyezettje” beiratkozhatna a „milliárdos” adósok klubjába is. Félmilliárd forintos vagy annál nagyobb hiányt pedig összesen 27 cégnél tártak fel az adóellenőrök, de a századik „helyre” sorolt társaság hiánya is meghaladja a 200 millió forintot.

A száz közül 96 cég kft., mindössze kettő részvénytársaság és ugyanennyi a betéti társaság. Egy évvel ezelőtt a részvénytársaságok még 13 százalékos, a betéti társaságok pedig 17 százalékos aránnyal szerepeltek az első száz között. Az elmarasztalt cégek mintegy kétharmada továbbra is a kereskedelmi és szolgáltató ágazatból kerül ki, ezt követően a legtöbben (kilencen) vagyonvédelemmel foglalkoznak.

Vidékiek a „dobogón”

Budapest gazdasági súlyánál jóval nagyobb arányban képviselteti magát a tabellán; a tavalyi ötvennel szemben most 55 fővárosi társaság található a száz legnagyobb adóhiányos cég között. A nagyvárosok közül Győr neve szerepel a legtöbbször, ötször. Az viszont feltűnő, hogy az első tíz helyre sorolt adóhiányos társaságot három vidéki cég „vezeti”.

Nehéz megmagyarázni, hogyan számolhatta el magát több mint 1,891 milliárd forint adóval a kecskeméti Extra-Busines Kereskedelmi Kft. (nem beszélve a megállapított 1,737 milliárd forint jogkövetkezményekről). Csaknem hasonló nagyságú hiányt (1,852 milliárd forint) állapítottak meg az adóellenőrök a nagykátai Vargesz’80 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nél, megtoldva a megközelítően 1,680 milliárd forint jogkövetkezményekből adódó elmarasztalásokkal. Lőrinciben van bejegyezve a Freedom 2005 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.; itt 1,482 milliárd forint adóhiányt tártak fel.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

MNB: erősödhet a kereskedelmi ingatlanpiac aktivitása

Miután 2023-ban az irodapiaci és ipari-logisztikai kihasználatlansági ráták visszafogott kereslet és érdemi új átadások mellett tovább emelkedtek, 2024-ben a gazdasági növekedésen keresztül erősödhet a kereskedelmi ingatlanpiac aktivitása – állapította meg a jegybank szakértője a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtöki online sajtótájékoztatóján.

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.