Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Rekordmagasságig emelkedett az idén tavasszal a cégvezetők helyzetértékelése és várakozásai alapján kalkulált konjunktúramutató. A legjobb hangulatban a feldolgozóipari cégek vannak. Az InfoTandem infografikája.
Ebben az évtizedben soha nem volt olyan erős az üzleti bizalom Magyarországon, mint a legfrissebb, 2018 áprilisában lezajlott megkérdezéskor. Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2010 óta méri fel negyedévente a vállalkozások hangulatát; ezúttal is 400 cégvezető véleményét tudakolták vállalatuk üzleti helyzetéről és kilátásairól. A vizsgált kör háromnegyede 20–249 fős kis- és középvállalkozás, a fennmaradó egynegyed pedig minimum 250 embert foglalkoztató nagyvállalat.
A kapott válaszok alapján kalkulált konjunktúramutató a teljes mezőnyre, illetve csak a kkv-kra vonatkozóan is csúcsra jutott. Előbbi 39 pontig emelkedett, holott tavaly áprilisban még mindössze 21 ponton állt, míg utóbbi (a KKV Körkép Konjunktúramutató) ugyanezen periódusban 18 pontról indulva 38 pontig kapaszkodott. (Az indikátor a pozitív és a negatív helyzetértékelést adó vállalatok arányának különbsége; mínusz 100 akkor lehet, ha minden cég negatívan ítéli meg a helyzetét, plusz 100 pedig akkor, ha minden szereplő pozitívan nyilatkozik konjunktúra-ügyben.)
A teljes kört ágazati bontásban vizsgálva, az idén áprilisi konjunktúramutató a feldolgozóipar esetében volt a legmagasabb (+41 pont), de szorosan ott jönnek mögötte az építőipari (+40) és a kereskedelmi (+39) cégek is. Az egyéb gazdasági szolgáltatásokban érintett vállalkozások viszont (7 pontot veszítve egyetlen negyedév alatt) meglehetősen leszakadtak tőlük a maguk +31-es mutatójával. Tulajdonosi háttér szerint nem volt különbség a szereplők között, a tisztán hazai, illetve részben vagy döntően külföldi kézben lévő vállalkozások egyaránt +39 ponton álltak. Igaz, az irány épp ellentétes: előbbieknél érdemi emelkedés, utóbbiaknál komoly visszaesés nyomán alakult ki ugyanaz a szint.
A negyedéves konjunktúramutatót olyan komponensekből számítják, mint a jelenlegi, illetve várható üzleti helyzet és jövedelmezőség, a beruházási aktivitás, a rendelésállomány, az elmúlt negyedéves és a várható termelési szint, a tervezett létszámváltozás és a remélt kapacitáskihasználás. Az almutatók alapján a menedzserek optimistábban lettek cégük várható jövedelmezőségét és jövőbeni termelési szintjét illetően, beruházási kilátásaik viszont számottevően romlottak.
A konjunktúraindikátor mellett a GVI szakemberei negyedéves Bizonytalansági Mutatót is kalkulálnak; ez a teljes körre áprilisban – 4 pontos javulás után – 28 pontos szintig süllyedt, a kkv-k vonatkozásában kevésbé, mindössze egy ponttal lett jobb januárhoz képest, s ezzel 34-ig jutott.
