Deloitte: a felelős vállalatoké a jövő


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vállalatok fontos szerepet játszanak számos sürgető társadalmi és gazdasági, például környezetvédelmi és munkanélküliséggel kapcsolatos probléma megoldásában, a társadalmi és környezetvédelmi kérdések kezelése az üzleti modellek részét fogja képezni – derül ki a Deloitte közép-európai CSR-vezetők körében végzett felméréséből.


A felmérést a tanácsadó cég közleménye szerint a bolgár, cseh, koszovói, lett, litván, magyar, román, szerb, szlovák és szlovén CSR-vezetők körében készítették. 

A közép-európai CSR-vezetők 84 százaléka a felmérés szerint úgy vélekedik, hogy a magánszektor fontos szerepet játszott az egyes országok társadalmi és gazdasági problémáinak megoldásában, egyharmada pedig úgy látja, hogy a felelős vállalatirányítás el fogja érni azt az érettségi szintet, ahol a társadalmi és környezetvédelmi kérdések kezelése az üzleti modellek részét fogja képezni. 

A megkérdezettek több mint háromnegyede (76 százalék) látja pozitívan a felelős vállalatirányítás alakulását a következő néhány évben. Ráadásul az Európai Unió 2017-től a legnagyobb uniós cégek számára előírja a nem pénzügyi jelentések és diverzitási jelentések készítését, így a vállalatok környezetvédelmi és társadalmi területen végzett tevékenységének és eredményeinek jelentősége a jövőben mindenképpen nőni fog – mutat rá a tanácsadó cég. 

Barsi Orsolya, a Deloitte fenntarthatóság és klímaváltozás csoportjának vezetője szerint a legsürgetőbb kihívásokat a természeti környezetre gyakorolt negatív hatások mérséklése, az oktatás támogatása és a munkanélküliség csökkentése jelentik. A válaszadók szerint ezek a területek kiemelten fontosak, és a vállalatoknak a jövőben is részt kell vállalniuk e problémák megoldásában. A közép-európai régió CSR-vezetői a jelenleginél komolyabban kívánnak fellépni a korrupció ellen.

Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
  • díjmentes cikk és szaklap értesítő
  • kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
  • egyedi szaklap ajánlatok

A válaszadók 96 százaléka országa társadalmi és gazdasági fejlődésének legjobb esélyét abban látja, ha vállalkozásuk hozzájárul a gazdaság versenyképességének növeléséhez, 96 százalékuk szerint a CSR-programok pozitívan befolyásolják a munkaerőpiac alakulását, 91 százalékuk szerint pedig bővítik a tudásalapú gazdaságot, illetve gyarapítják a szellemi tőkét. 

A CSR-vezetők 75 százaléka szerint a fogyasztók elvárják, hogy a piacon társadalom- és környezettudatos termékek, illetve szolgáltatások közül válogathassanak. 

A társadalmi felelősségvállalás útjára lépő vállalatok ezért további növekedést, valamint egyre tudatosabb és professzionálisabb CSR-megoldásokat prognosztizálnak. A válaszadók 54 százaléka emiatt tudatosan méri CSR-programjai hatásait.

A magánszektor a CSR-programok terén kiemelt szerepet játszik, azonban szükség van az állami szféra támogatására is, a Deloitte szerint ezt bizonyíthatja az is, hogy 52 százalék hiányolja a releváns adókedvezményeket. 

Barsi Orsolya szerint a kormányok szerepe az lenne, hogy olyan szabályozást alakítsanak ki, olyan irányelveket ültessenek át a gyakorlatba, melyek például az alacsony üzemanyag-kibocsátás, az egészséges gazdasági körforgás, az energiahatékonyság, valamint a fenntartható város- és vidékfejlesztés irányába tendálnak. 

A megkérdezett CSR-vezetők szerint a leghasznosabbak a munkavállalók bevonására alkalmas módszerek, mint a szervezetek önkéntes CSR-tevékenysége és a munkavállalók számára szervezett etikai programok. A külső CSR-együttműködésekkel kapcsolatban leggyakrabban az érintettekkel folytatott párbeszédet, a társadalmi kampányokat és környezetvédelmi programokat nevezték meg.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

Optimistábbak a magyar vállalkozások, mint tavaly

A Niveus Consulting Group immár sorozatban harmadik évben elkészített közel 600 fős mintán végzett felmérése a vállalkozások gazdasági várakozásait vizsgálta. A kérdések kiterjedtek egy esetleges válság idején szükségesnek tartott kormányzati beavatkozásokra, az elmúlt években igénybe vett adókedvezményekre, illetőleg arra, hogy az infláció, munkabér adóterhek, gazdasági környezet milyen hatással van a cég működésére. A megkérdezettek 57%-a 50 fő alatti, 32 százaléka 50-250 közötti-, 6%- 250-1000 közötti, a maradék 5% pedig 1000 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalkozás volt.

2024. március 28.

A felülvizsgálati eljárás lehetősége kényszertörlési eljárásban

A kényszertörlési eljárásban, mint vagyonjogi tárgyú nemperes eljárásban, ha az elsőfokú bíróság végzését a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben, csak abban az esetben kerülhet sor a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelemmel együtt előterjesztett kérelem alapján a felülvizsgálatot engedélyezi – a Kúria eseti döntése.

2024. március 27.

Csaknem 3700 diák vett részt a BankCode országos pénzügyi versenyen

Idén minden eddiginél több, 1218 csapat majdnem 3700 középiskolás diákja vett részt az MNB Pénzmúzeuma és a Pénziránytű Alapítvány hatodik alkalommal meghirdetett országos pénzügyi versenyén, a BankCode-on – közölte a Pénziránytű Alapítvány szerdán.