Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének gyakorlati tudnivalói – III. rész

Mire figyeljünk különösen? Milyen bevallásokat kell beadni? Folytatódik sorozatunk az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetéséről.

Miről kell bevallást benyújtani a szünetelés kezdetekor?

Ha az egyéni vállalkozó áfa-körbe tartozik, a ’65-ös áfa-bevallást is be kell adnia a bevallással még le nem fedett időszakról, ami a bevallási gyakoriságától függően eltérő hosszúságú lehet. Így például 2020. április 5-én kezdődő szünetelés esetén havi és negyedéves bevalló az április 1-4., míg éves bevalló a január 1-április 4. közötti időszakról nyújt be áfa-bevallást, 2020. május 4-ig. A főlapon itt is jelölni kell a szüneteltetést.

A pénzforgalmi elszámolás szerint adózó adóalanyok tekintetében a szünetelés az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) előírásai értelmében egyszersmind a pénzforgalmi elszámolás megszűnését is eredményezi, ezért a főszabálytól eltérően a soron kívül benyújtandó adóbevallásában be kell vallania a fizetendő adóját akkor is, ha az ellenérték megfizetése még nem történt meg, és a rá áthárított adó levonásának jogát is ezen bevallásban gyakorolhatja, függetlenül attól, hogy még nem rendezte a tartozását a partnere felé.

Fontos tudni, hogy a pénzforgalmi elszámolás szünetelés miatti megszűnését a változásbejelentésre vonatkozó szabályok szerint 15 napon belül be kell jelenteni a NAV felé. Erre megint csak a ’T101E nyomtatvány szolgál: 2020-ban a 20T101E változásbejelentő lap F02 lapjának 12. rovatában tudjuk jelölni, hogy szüneteltetés miatt szűnik meg a pénzforgalmi elszámolás.

Erre az esetre nem vonatkozik a pénzforgalmi elszámolás alá való visszatérés 2 éves korlátja, ha tehát a későbbiekben a vállalkozó továbbfolytatja a tevékenységét, akkor 2 éven belül is választhatja ismét a pénzforgalmi elszámolás szabályait. Lényeges azonban, hogy a tevékenység szüneteltetésének befejezése után nem folytatódik automatikusan a pénzforgalmi elszámolás, és azt a tevékenység év közbeni folytatása esetén az év hátralévő részére választani sem lehet, hanem legkorábban csak a következő naptári évtől kezdődő időszakra.

Ha a bevalláson szereplő valamely adónak alanya, akkor a vállalkozónak a szüneteltetés miatt a bevallással le nem fedett időszakról a ’01-es bevallást is be kell nyújtania. A jelenleg a ’01-es bevalláson szereplő adók közül ez leginkább a cégautóadó esetén életszerű. Ennél az adónemnél arra kell figyelni, hogy havi tételes mértékű adóról van szó, negyedéves bevallási gyakorisággal. Az adókötelezettség magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében főszabály szerint annak a hónapnak az 1. napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után a tulajdonos, a pénzügyi lízingbe vevő költséget számolt el, és annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a magánszemély utoljára számol el költséget. Ha tehát például egy egyéni vállalkozó minden hónapban (még áprilisban is) elszámol költséget a személygépkocsi után, de április 5-től szünetel, akkor egyrészt be kell adnia az első negyedévről a bevallást (április 20-ig), másrészt április hónapra is van még adókötelezettsége, ezért soron kívül, a főlapon a szünetelést jelölve, a 2020. április 1-4. közötti időszakról is be kell nyújtani a 2001-es bevallást, ennek 02-es lapján azonban már csak a negyedév első hónapjánál szerepeltetve adatot. Időarányosítás nincs, hiába szünetel április 5-től a bevallás, ha történt költségelszámolás a hónap első napjaiban, az adókötelezettség teljes összegben fennáll.

A soron kívüli bevallási kötelezettség azon önkormányzati adókra is vonatkozik, amelyeknél a vállalkozónak bevallási kötelezettsége áll fenn. Tipikusan ilyen a helyi iparűzési adó bevallás, amit a szünetelést megelőző időszakról szintén be kell adni 30 napon belül. Cikksorozatunk első részében már volt szó arról, hogy az önkormányzati adóhatóság felé külön be kell jelenteni a szünetelést. Figyeljünk oda arra, hogy a soron kívüli bevallási kötelezettség nem azonos ezzel, vagyis 15 napon belül a változásbejelentő lapot, 30 napon belül a bevallást kell benyújtani az önkormányzathoz! Az egyes önkormányzatoknál eltérő lehet, hogy a saját honlapjukról elérhető portálon, a honlapról letölthető, ÁNYK-keretprogramban kitölthető nyomtatványon vagy az Önkormányzati Hivatali Portál felületén keresztül lehet teljesíteni ezeket a kötelezettségeket, illetve van, ahol az önkormányzat a közhiteles nyilvántartásból automatikusan értesül a szünetelés kezdetéről, ezért külön bejelentést nem kell tenni arról. Ezért annak, aki szüneteltetni kívánja a vállalkozását, minden esetben ajánlott az önkormányzat (polgármesteri hivatal) honlapjáról tájékozódni. Kérdés esetén az önkormányzat adócsoportjának ügyfélszolgálati munkatársaitól kérhető segítség, akiknek az elérhetőségei általában szintén megtalálhatóak a polgármesteri hivatal honlapján.

Azoknak, akik iparűzési adó tekintetében a kata-alanyok tételes adóját választották, szünetelés esetén az adókötelezettsége időarányosan áll fenn. Nekik főszabály szerint egyáltalán nem kell bevallást benyújtaniuk, ezért a bevallással még le nem fedett időszakról benyújtandó soron kívüli bevallási kötelezettségük sincs – hiszen esetükben „bevallással le nem fedett időszakról” nem is beszélhetünk. De a szünetelés számukra is hoz egy speciális bevallási kötelezettséget: a törvény előírja, hogy az iparűzési adójukat a naptári év egészére (mint adóévre) egy bevallásban kell megállapítaniuk, akár egy, akár több alkalommal szünetelt a naptári év során az adófizetési kötelezettségük. A bevallás benyújtási határideje az adóévet követő év január 15.

Az egyéni vállalkozónak az őt saját személyében terhelő azon adókról, amelyekről éves bevallást köteles benyújtani, nincs soron kívüli bevallási kötelezettsége. Ennek megfelelően a kata-bevallást az adóévet követő év február 25-éig, az szja-bevallást az adóévet követő év május 20-ig kell benyújtani, akár szüneteltette a vállalkozó az adóév során a vállalkozási tevékenységét, akár nem.

Erre figyeljünk, ha szüneteltetésre készülünk!

A kata-alanyok esetében a tételes katás iparűzésiadó-alapot választók adóalapjára a fentebbiek szerint a szüneteltetés kedvezően hat, más területeken azonban ez a hatás már kevésbé örömteli. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) ugyanis a katásokra lényegében két adónemet állapít meg: a kisadózó vállalkozások tételes adóját és egy százalékos adót. A törvényben meghatározott értékhatárig csak a tételes adót kell megfizetni, az a fölötti részt viszont 40%-os adó terheli. A köztudatban az él, hogy ez az értékhatár 12 millió forint. Valójában azonban a törvény minden egyes kata-fizetési kötelezettséggel érintett hónapra biztosít 1 millió forintnyi keretet. Ha tehát egy katás egyéni vállalkozó szünetelteti a vállalkozási tevékenységét az év három hónapjában, akkor már 9 millió forinttal eléri a bevételi értékhatárt, és az a fölötti részre beáll a 40 százalékos adófizetési kötelezettsége.

A gyakorlat ekkor segítségül szokta hívni a Katv. 8. § (9) bekezdésének kivételszabályát. Ennek alapján ugyanis nem mentesül a tevékenységét szüneteltető katás a tételes adófizetési kötelezettség alól, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez. Jogkövető magatartás esetén ez nyilvánvalóan elő sem fordulhatna, azonban a jogalkotó így kívánta rendezni azt a helyzetet, amikor az egyéni vállalkozók elfelejtették bejelenteni a szünetelés végét, és így végeztek munkát. Az említett kivételszabály erre az esetre előírta, hogy ilyenkor fennáll a tételes adófizetési kötelezettség (és értelemszerűen a biztosítás sem szünetel). Ilyen esetben a ’T101E nyomtatványon, 2020-ban a 20T101E nyomtatvány A02 lapjának 14. rovatában a „T”-kód alkalmazásával kell jelölni, hogy a tételesadó-fizetési kötelezettség alóli mentességre vonatkozó korábbi bejelentést visszamenőlegesen vissza kívánjuk vonni.

Van azonban, aki eleve be sem jelenti a nyomtatványon a kata alóli mentesülést a NAV felé a szünetelés kezdetekor. Ennek lehet például az az oka, hogy a tevékenységét egyébként egész évben nem tervezi folytatni, ezért már január 1-jétől szünetelteti azt, viszont előreláthatólag az előző évben kibocsátott számlából a szüneteltetés időszakában fog befolyni ellenérték. Ha egész évben mentesül a tételes kata alól, akkor az éves kerete (0*1 millió=) nulla forint lenne, ezért a teljes bevétel 40 százalékkal adózna. Ha viszont nem január hónaptól jelenti be a tételes kata alóli mentesülést, hanem csak februártól, akkor januárra elő lesz számára írva a tételes adó, és így szerez 1 millió forintnyi keretet, aminek az erejéig nem fog százalékos katát fizetni.

Hasonlóképpen segítségül hívják ezt a megoldást azok a vállalkozók, akik az évnek csak egy részében szüneteltetik a tevékenységüket, a fennmaradó hónapokban azonban időarányosan túllépnék a keretet, pl. áprilistól decemberig szünetel a vállalkozás, de az év első három hónapjában több mint 3 millió forint folyt be, akár részben előző évben kiszámlázott tételekből – mindig legyünk tudatában annak, hogy a kata pénzforgalmi szemléletű adónem, azaz nem az számít, mikor végeztük el a munkát, hanem hogy mikor kaptuk meg érte a pénzt!

Figyelni kell ugyanakkor arra, hogy a tételes katás iparűzésiadó-alap arányos csökkenése a tételes kata fizetési kötelezettség szüneteléséhez kapcsolódik, tehát ha a tevékenység szüneteltetésének egy része alatt a tételes kata fizetés alól nem mentesül a vállalkozó, akkor a korábban említett, az adóévet követő év január 15-éig benyújtandó bevallásban ezen időszakra ne jelölje azt, hogy szünetelt az adófizetési kötelezettsége!

A NAV honlapján elérhető tájékoztató felhívja a figyelmet arra, hogy a kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka, több tag esetén annak fejenként egyenlő része, de legalább a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és a havi minimálbér szorzata minősül. Az állami adó- és vámhatóság tehát nem számol jövedelmet a kisadózó magánszemély részére azokra a hónapokra, amelyekben a kisadózó vállalkozás mentesült a tételes adó megfizetése alól. Így például, ha egy kisadózó egyéni vállalkozó az év öt hónapjában szüneteltette a tevékenységét és ezen időszakban nem kellett megfizetnie a tételes adót, akkor az adóhatóság a ’KATA nyilatkozatban szereplő bevételének 60 százalékáról, de legalább a tételes adófizetéssel érintett hét hónap és a havi minimálbér (2020. évben ez 161.000 forint) szorzatáról állítja ki a jövedelemigazolást. Ha tehát bármely okból várható, hogy a következő évben jövedelemigazolásra lesz szükségünk, érdemes lehet ezt is figyelembe venni a kata-fizetés alóli mentesülés bejelentésekor.

A személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó, átalányadózó egyéni vállalkozók bevételi keretét is lefelé tolja el a szünetelés, itt azonban más számítási módszer alapján: az értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan kell megállapítani, a szüneteltetés időszakának tehát minden naptári napja csökkenti a keretet.

Az alanyi áfa mentesség értékhatára esetében viszont nincs ilyen arányosítás. Az Áfa tv. 189. §-a tartalmaz ugyan időarányosan számítandó értékhatárra vonatkozó előírást, de kizárólag a tevékenységüket év közben kezdő adózók számára. Szüneteltetés esetén tehát nem kell arányosítani az éves 12 millió forintos felső korlátot.

 Cikksorozatunkat folytatjuk.


Kapcsolódó cikkek:


Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése: kezelhetők a technikai hibák
2020. április 1.

Sokan szüneteltetnék egyéni vállalkozásukat, mert az nem tudja kitermelni a havi közterheket sem a jelenlegi vészhelyzetben. Érdemes átgondolni, hogy tényleg érdemes-e szüneteltetni a tevékenységet, és annak milyen következményei vannak. Elmondjuk azt is, mit tegyünk, ha technikai hibák lépnek fel a szünetelés bejelentésekor.

Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének gyakorlati tudnivalói
2020. február 13.

Az egyéni vállalkozás szüneteltetése sokaknak fejtörést okoz. Ennek fő oka az, hogy sok apró részletre kell odafigyelni, ráadásul az évek során időről időre változtak is az ezzel kapcsolatos teendők. Cikksorozatunk első részében összefoglaljuk a szüneteltetéssel kapcsolatos gyakorlati teendőket. A további részekben kitérünk a legfontosabb adózási tudnivalókra, valamint arra, hogy mire kell odafigyelni a vállalkozás szünetelés utáni újraindítása során.