Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének gyakorlati tudnivalói
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az egyéni vállalkozás szüneteltetése sokaknak fejtörést okoz. Ennek fő oka az, hogy sok apró részletre kell odafigyelni, ráadásul az évek során időről időre változtak is az ezzel kapcsolatos teendők. Cikksorozatunk első részében összefoglaljuk a szüneteltetéssel kapcsolatos gyakorlati teendőket. A további részekben kitérünk a legfontosabb adózási tudnivalókra, valamint arra, hogy mire kell odafigyelni a vállalkozás szünetelés utáni újraindítása során.
Mi is az a szünetelés?
A szünetelés jogintézménye arra szolgál, hogy a tevékenységét csak átmenetileg (pl. hozzátartozó gondozása, idényjellegű tevékenység, hosszabb külföldi tartózkodás miatt) megszüntetni kívánó egyéni vállalkozó törlésére ne kerüljön sor.
Szüneteltetni az egyéni vállalkozói tevékenységet lehet, cégek esetén ezt a lehetőséget nem biztosítja a jogalkotó. A tevékenység szüneteltetéséről lévén szó, a szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására, a vállalkozáshoz kapcsolódó új jogok szerzésére és kötelezettségek vállalására nincs lehetőség. A szünetelés előtt vállalt fizetési kötelezettségeket azonban a szünetelés alatt is teljesíteni kell.
A szünetelés legalább egy hónapra és legfeljebb két évre szól. Nem szüneteltethető tehát a tevékenység pl. 25 napra; ha pedig a vállalkozó két év után sem jelenti be, hogy folytatni kívánja a tevékenységét, akkor automatikusan megszűnik az egyéni vállalkozás. Utóbbi alól csak azok az esetek jelentenek kivételt, ahol a vállalkozó 2017.01.01. előtt indította el a szünetelést. 2017. előtt ugyanis az időkorlát 5 év volt, és az akkor kezdődött szünetelésekre ez a felső határ vonatkozik.
Hogy fogjunk hozzá?
Az egyéni vállalkozónak a tevékenység szünetelését elektronikus úton kell bejelentenie az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervhez, az erre szolgáló változásbejelentési űrlapon.
Jelenleg az egyéni vállalkozások nyilvántartása a Belügyminisztériumhoz tartozik, amely a szünetelés bejelentésére az ún. webes ügysegéd szolgáltatás keretében biztosít lehetőséget, az egyéni vállalkozások online ügyintézésére szolgáló menüpontban. Az „Egyéni vállalkozás” opció kiválasztását követően a „Bejelentkezés” gombra kell kattintani. Ekkor a megjelenik a Központi Azonosítási Ügynök bejelentkezési felülete, ahol valamely ott felajánlott bejelentkezési lehetőséget (ügyfélkapu, elektronikus személyi igazolvány vagy telefonos azonosítás) kiválasztva tudunk belépni magára a webes ügysegéd főoldalára.
Jó tudni, hogy a webes ügysegéd nem mindig működik együtt bármely tetszőleges böngészővel. Ha a bejelentkezés sikertelen, természetesen először mindig célszerű ellenőrizni, hogy jó belépési adatokat adtunk-e meg, illetve a böngésző bezárása után újra próbálkozni. De ha továbbra sem járunk sikerrel, érdemes lehet másik (harmadik, negyedik) böngészőből is megkísérelni a belépést. Időnként előfordul, hogy a fenti módszerek egyike sem hoz áttörést, mert pl. a webes ügysegéd akadozik. Ilyenkor nincs más hátra, várni kell egy-két órát, amíg a technikai probléma elhárul.
Nagyon fontos, hogy időben lássunk hozzá a művelethez, különösen katás egyéni vállalkozók esetén. A szünetelés kezdő napja ugyanis a bejelentést követő nap. Ha a hónap utolsó napjának estéjére hagyjuk a szünetelés bejelentését, de technikai nehézségek miatt éjfél után (tehát a következő hónap 1-jén) sikerül csak befejezni a műveletsort, akkor a szünetelés 2-án fog elindulni. A katát pedig egész hónapra meg kell fizetni akkor is, ha csak egyetlen napig (jelen esetben 1-jén) nem szüneteltettük a tevékenységünket.
Ha sikeresen beléptünk, az „Egyéni vállalkozás szüneteltetése” menüpont kiválasztását követően egy tájékoztató felületre jutunk, ahonnan továbblépve ténylegesen megtehetjük a bejelentést.
Egészen eddig a pontig még bármikor meggondolhatjuk magunkat, de ha itt kattintottunk, már nincs visszaút, mégpedig – amint arról már volt szó – legalább egy hónapig. Ezért csakis akkor vágjunk bele a szünetelésbe, ha biztosak vagyunk benne, hogy az elkövetkező hónap során nem fogunk vállalkozói tevékenységet végezni! Aki pedig a gazdálkodó tevékenységét egyszemélyes kft. alapításával kívánja tovább folytatni, az tudjon róla, hogy ezt a szünetelés időtartama alatt nem teheti meg.
Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének bejelentése díj- és illetékmentes.
2019-ig a szüneteltetés további feltétele volt, hogy az igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó az igazolványát leadja. 2020-tól azonban az egyéni vállalkozói igazolvány megszűnt, a még meglévőket szüneteléstől függetlenül le kell adni, ezért a törvényből kikerült az említett rendelkezés.
Bejelentettem a szünetelést. Hátradőlhetek?
A webes ügysegéden megtett bejelentés alapján a nyilvántartást vezető szervnek a szünetelés tényét mérlegelés nélkül nyilvántartásba kell vennie. A technika ördöge azonban nem alszik, ezért a webes ügysegéd tájékoztatója fel is hívja a figyelmünket arra, hogy az elektronikus úton megtett bejelentés akkor tekinthető eredményesnek, ha az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének nyilvántartásban való rögzítése megtörtént. Az erről szóló értesítés a webes ügysegéd felületén elérhető, onnan letölthető. A bejelentett adatok ezen felül ellenőrizhetőek az Egyéni vállalkozók nyilvántartásában is.
A szünetelés időszaka alatt a nyilvántartó szerv felé egyéb teendőnk nincs (az egyéni vállalkozó a tevékenységének szünetelése alatt kizárólag a székhelyének változását jelentheti be a nyilvántartást vezető szervnek), de azért a sikeres bejelentést követően is vár még ránk jó néhány teendő.
Jóllehet a nyilvántartást vezető szerv a szünetelésről haladéktalanul, elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot, ez nem jelenti azt, hogy a közterhek alól automatikusan mentesülünk.
Az szja-s egyéni vállalkozóknak ahhoz, hogy a szünetelés időszakában ne kelljen tb-t fizetniük, a szünetelés kezdetétől (tehát a bejelentés másnapjától) számított 8 napon belül be kell nyújtaniuk a ’T1041-es nyomtatványt, így 2020-ban a 20T1041 jelű adatlapot. Figyelni kell azonban arra, hogy mivel a szünetelés időszakában az egyéni vállalkozó nem biztosított, ha nincs más biztosítással járó jogviszonya, egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettsége keletkezhet.
A katás egyéni vállalkozók csak azon hónapokra mentesülnek a tételes adófizetési kötelezettség alól, amelyek egészében szüneteltették a tevékenységüket. Ahhoz, hogy a NAV ne várja tőlük a kata-befizetést, a szünetelés első teljes hónapjának 12. napjáig jelezniük kell az adóhatóság felé a ’T101E jelű nyomtatványon, 2020-ban tehát a 20T101E jelűn, hogy a szünetelésre tekintettel e hónapra már nem keletkezik kata-kötelezettségük. Habár a nyomtatványban az szerepel, hogy „Az alábbi hónapra jelentek be változást”, ezt csak egyszer, az első mentesített hónapra vonatkozóan kell beadni, a szünetelés miatti mentesülést a továbbiakban az adóhatóság a törvény értelmében köteles hónapról-hónapra nyilvántartani egészen addig, amíg az egyéni vállalkozó tovább nem folytatja a tevékenységét, vagy meg nem szűnik.
A nyilvántartást vezető szerv az önkormányzati adóhatóságot nem értesíti automatikusan, ezért oda 15 napon belül külön be kell jelenteni a szünetelést az adókötelezettség alóli mentesülés érdekében.
Mind a NAV, mind az önkormányzat felé soron kívüli bevallási kötelezettséggel is jár a szünetelés.
Az adózási kérdéseket cikksorozatunk következő részében fejtjük ki.
A területi kereskedelmi és iparkamaránál a szünetelés kezdetét nem szükséges bejelenteni. Az egész naptári évet érintő szünetelést viszont igen, mivel a kötelező éves kamarai hozzájárulás alól kizárólag ebben az esetben mentesülünk.
Azok az egyéni vállalkozók, akik egyébként vállalkozói bankszámla vezetésére kötelezettek, azt a szünetelés alatt nem kell fenntartaniuk. Ha azonban nem szeretnék megszüntetni a számlát, akkor a szünetelést a bank felé is be kell jelenteniük. A későbbi viták megelőzése érdekében ezt a legcélszerűbb tértivevényes levélben megtenni, vagy személyesen bemenni a bankba, és a bejelentés egy példányát hivatalosan átvetetni a banki ügyintézővel.
Az online pénztárgépet üzemeltető vállalkozók kötelesek bejelenteni a NAV felé a pénztárgép használatának 30 napot meghaladó szüneteltetését, a szüneteltetés megkezdésétől számított 45 napon belül, a PTGTAXUZ nyomtatványon.
Várható változások
Idén július 1-jétől az egyéni vállalkozások nyilvántartása át fog kerülni a NAV-hoz, ezért az év második felétől a fenti bejelentkezési folyamat egyes részei várhatóan megváltoznak. Ennek részletszabályai még kidolgozás alatt állnak, a változásokról be fogunk számolni.
