Egyetért a szakma a magyar építőipar megmentésében
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ritkán látott többséggel fogadta el az Országgyűlés azt a határozati javaslatot, amely az építőipart és a hozzá közvetlenül kapcsolódó ágazatokat sújtó válság miatt kormányzati lépéseket sürget. A fideszes kezdeményezésre, ötpárti konszenzussal, a szakma bevonásával kidolgozott javaslatcsomag sokat javíthatna a gazdaság egyik húzóágazatának helyzetén. A kérdés már csak az, hogy a kormány mennyit valósít meg mindebből.
Mint azt a határozati javaslatot benyújtó kormánypárti és ellenzéki képviselők indoklásukban hangsúlyozták, az építésgazdaság, mint iparág sajátos és kiemelt kezelését az indokolja, hogy jelentős mértékben járul hozzá a bruttó hazai termék előállításához. Mivel az ágazat már a világméretű gazdasági recessziót megelőző években is sok nehézséggel küszködött, egyre sürgetőbbé vált a kialakult helyzet kezelése. Köztudott: a megrendelések visszaesése, a finanszírozási lehetőségek szűkülése, az általánossá váló lánctartozás és a feketemunka súlyos károkat okozott. A válság egyik legjobban sújtott területe az építőipar, amely nagy számban alkalmaz szakképzettséggel nem rendelkező munkaerőt. Így most is nagy mértékben képes lenne enyhíteni a regionális foglalkoztatási gondokon.
Az elfogadott intézkedések legfontosabb eleme a belső piacélénkítés és az, hogy a lakásépítés feltételrendszerét javítsuk – mondta lapunknak Bencsik János, a hat előterjesztő képviselő egyike. A fideszes szakpolitikus szerint a határozat alapján átmeneti időre öt százalékra kellene csökkenteni a lakásfelújítások után járó áfa mértékét, és az első lakást vásárlóknak – meghatározott mértékig – mentesülniük kellene az illetékfizetés alól. Emellett lehetőséget kellene kapniuk arra is, hogy a felújítási költség harmadát leírhassák az szja-ból.
Az Országgyűlés a döntéssel felszólította a kormányt, hogy gyorsítsa fel az építőipart érintő intézkedéseket, és érje el, hogy a közbeszerzési kiírástól a szerződéskötésig eltelt idő minimálisra csökkenjen. A verseny tisztaságát hivatott segíteni, hogy a javaslat szerint többletpontot kapnának azok az ajánlattevők, akik egységnyi árbevétel után több társasági adót fizetnek, és hogy a közbeszerzéseken ne indulhassanak olyan cégek, melyeknek mérlege az utóbbi három év közül kettőben negatív volt. A néhány uniós országban működő, úgynevezett biztos kéz program a szakma részéről az egyik legvitatottabb pont. Ennek lényege az lenne, hogy egy a szerződő felektől független cég fizetné ki az elvégzett munkát. Az azonban nem tisztázott, hogy mitől lenne valóban biztos az elképzelés, hiszen nincs olyan pénzalap, amiből ez megvalósítható lenne. Ezen felül javaslat született az épületek energia-felhasználásának csökkentésére is.
Bencsik János felidézte, hogy tavaly decemberben Orbán Viktor, a Fidesz elnöke tárgyalt az építészszakma képviselőivel, és az ellenzéki pártszövetség ezt követően indítványozta, hogy szakmai egyeztetéseket folytassanak egy az ágazatot segítő intézkedéscsomag kidolgozására. Az utóbbi időszakban elindult egy káros folyamat, melynek során 30-40 ezer munkahely szűnt meg, és a meg nem valósult munkák mintegy ötvenmilliárd forint kiesést jelentettek a költségvetésnek – mondta Bencsik. A parlament most tett javaslatot ennek megfékezésére, ezután már a kormányon a sor.
Rendet kell tenni!
Értékeljék, ha egy cég tisztán dolgozik, rendes átlagbért fizet, tőkeerős és a mérlege minden tekintetben rendben van – mondta a javaslatcsomag elfogadása kapcsán Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Az ÉVOSZ kezdettől részt vett az intézkedések kidolgozásában, igaz, a biztos kéz programot ebben a formájában nem tartja kivitelezhetőnek. A sokat emlegetett a gazdasági kifehérítés ma csak odáig jut el, hogy megállapítja: igen, a munkás minimálbért keres. De miután ezt rögzítette, nem tud mit tenni – figyelmeztetett Tolnay. Hangsúlyozta, hogy az építőiparban az azonnali intézkedések egyike sem jelent a költségvetésnek extrakiadást, de jobban szabályoznák a most már szinte átláthatatlan helyzetet. A magánberuházások gyakorlatilag leálltak, az állam pedig nem mutat példát, hiszen az állami vállalatok is több hónapos csúszással fizetnek. E tekintetben Európa más országaiban is gondok vannak, de Magyarország sajnos az élen jár – mondta az ÉVOSZ elnöke. Szakértők szerint az ágazat bizalmi válságban szenved, a kilábaláshoz pedig kevés a néhány új javaslat.
Többéves zuhanás
A tavaly csaknem kétezermilliárd forint értékű építési-szerelési munkát megvalósító építőipar, amely már évek óta leszálló ágban van, leglátványosabb megtorpanását két éve élte meg: 2007-ben csaknem 15 százalékkal esett vissza az ágazat. A negatív folyamat tavaly folytatódott, hiszen a két évvel ezelőtti gyenge teljesítmény még 5,1 százalékkal romlott, úgy, hogy szeptember kivételével minden hónap volumene elmaradt a 2007-es értékektől. Tavaly 2007-hez hasonlóan több mint 36 ezer új lakást adtak át. Az ágazat háromszázezer embert mintegy 93 ezer vállalkozói szervezetben foglalkoztat, vagyis a kis- és mikrovállalkozások termelésben betöltött domináns szerepe megmaradt. Az Európai Unió építési piacához hasonlóan az ötven főnél kevesebbet foglalkoztató cégek az építőipari termelés mintegy kétharmadát adják.
Forrás: Magyar Hírlap Online
